A témához tartozik, hogy mennyi alkoholt lehet felvinni, attól függ, hogy honnan hová utazunk.
Ne feledd, hogy biztonsági okokból a kézipoggyászban maximum 1 liter folyadékot vihetsz 100 ml-es üvegekben.
Ez nem vonatkozik azokra az italokra, amelyet a biztonsági átvizsgálás után veszünk a reptér belső területén.
Ebben az esetben a vásárolt italoknak bele kell férniük a kézipoggyászba.
A fenti információk a célterületeket érintik.
Minden egyes légitársaság saját előírásokkal rendelkezik a feladott poggyász maximális súlyát és méretét illetőleg.
Általában a bőrönd nem lehet több 32 kg-nál.
Érdekes mondattal lepte meg az újságírókat a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, amikor arról kérdezték, miért nem lehet augusztus 15-ig zenés-táncos rendezvényeket tartani, ha a futballstadionok kapui már kinyíltak a nagyközönség előtt.
„Van egy nagyon nagy különbség a futballmeccs és a szabadtéri koncertek, zenés rendezvények között, ez pedig az alkoholfogyasztás”- válaszolta Gulyás Gergely, aki szerint alkoholos befolyásoltság alatt az emberek nehezebben tartják meg az egymás közti ajánlott másfél-két méteres szociális távolságot.
Az Index erre reagálva újabb kérdést tett fel, emlékeztetve a minisztert arra, hogy a bajnokság újraindulása után a drukkerek több mérkőzésen szorosan egymás mellett szurkoltak.
A lap újságírója azt kérdezte: tervez-e a kormány szigorító intézkedéseket - a koncertekkel való összehasonlítás apropóján - a mérkőzésekre.
Ekkor következett Gulyás még furább válasza: „A helyzet az, hogy a stadionokban az alkoholfogyasztás, alkoholárusítás tilos. Ez a különbség, amit említettem.”
Ez azonban nem így van.
Az Index mind a Groupama Aréna, mind az Újpest látogatói szabályzatában megtalálta a következő kitételt: „A FIFA és UEFA által szervezett nemzetközi mérkőzéseken a sportszövetségek által meghatározottak szerint fogyaszthat a sportlétesítmény területén szeszesitalt.
A magyar bajnoki/kupa-mérkőzéseken az 5% alkoholtartalmat meg nem haladó ital (praktikusan sör és fröccs - a szerk.) árusítása és fogyasztása a szervező hozzájárulásával lehetséges.”
A kormány május végén tette lehetővé egy rendeletben, hogy a szurkolók korlátozott számban újra ott lehessenek a stadionokban.
Ezután a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ajánlást küldött a kluboknak, amelyben javasolta egyebek mellett az alkoholos italok értékesítésének mellőzését, tiltást azonban nem vezetett be.
A Fradi-stadionban például biztosan lehet sört kapni, hiszen Kubatov Gábor, a klub elnöke a minap ezt mondta az Üllői út 129.-nek adott interjúban: Most például jelezték, hogy a sok sörtől csúszik a lépcső a lelátón. Tennünk kell valamit, erre is oda kell figyelni.”
A Fradi közösségi oldalán megjelent képek tanúsága szerint a szurkolók is előszeretettel pózolnak a fotósoknak sörrel a kezükben, az ajánlott szociális távolságra fittyet hányva.
Azt Gulyás is elismerte, hogy a szurkolók nem mindig tartották be az előírásokat, példaként pedig a Budapest Honvéd-Mezőkövest Magyar Kupa-döntőt említette.
Az ott készült képek a világsajtóban is megjelentek.
Hozzátette azonban: A szurkolókat újra és újra arra kell fölhívni, hogy a másfél méteres távolságot tartsák be, lehet, hogy a B-középben ezt nem tartják be, de olyan veszélye a fertőzésnek, mint amilyen az 500 fő fölötti zenés-táncos rendezvényeknél, nincsen, és ezt az adatok alátámasztják.
Ezt követően az Index újságírója jelezte a miniszternek, hogy rosszul tudja: legfeljebb 5 százalékos alkoholtartalmú szeszes italokat lehet árusítani a stadionokban, mire a kérdés szándékát félremagyarázva úgy reagált: „Majd azt javasoljuk, hogy az Index szerkesztőségének javaslatára ezt is tiltsuk meg.”
Később az RTL Klub munkatársa azt kérdezte Gulyástól, el tudja-e képzelni, hogy valaki úgy érkezik meg egy meccsre, hogy korábban alkoholt fogyasztott. „Ilyet már láttam” - vágta rá a miniszter.
Magyarországon nincs alkoholtilalom, mégis büntetésre számíthat az, aki a boltban megvásárolt vagy a vendéglőből „elvitelre“ kért alkoholos üveget rögtön felbontja és az üzlet előtt megissza.
Élelmes nép vagyunk, nincs olyan kiskapu, amit meg ne találnánk, ha ki akarjuk kerülni az előírásokat.
November óta folyamatosan érvényben vannak a szigorított járványügyi előírások Magyarországon.
Az éttermek, büfék, presszók, cukrászdák zárva tartanak, ételt csak elvitelre adhatnak vagy kiszállítanak.
Az azonban elég tág megfogalmazás, hogy „elvitelre“.
Lássuk be, ezt a jogszabályok sem pontosítják.
Így sokan úgy értelmezik az előírást, hogy minden elvitelnek számít, ami már az üzlet ajtaján kívül történik.
A vendéglős elvitelre adja ki az italt, aminek igazolására csak felbontás nélkül, zárt, gyári csomagolásban ad ki bármit is a vevőinek.
Azzal viszont már nem foglalkozik, hogy mi történik az ajtón kívül.
Az alkoholfogyasztás tilalmára nem mindig hivatkozhatnak.
Magyarországon nincs általános alkoholtilalom, nincs közterületi alkoholfogyasztási tilalom sem.
Ezt általános jelleggel még most, a veszélyhelyzet alatt sem vezették be néhány nap kivételével.
A karácsonyi időszakban volt ilyen rendelet, december 24. és január 3. között.
A közterületi alkoholfogyasztás korlátozásának a joga az önkormányzatokat illeti, és egyre több helyen élnek ezzel a lehetőséggel.
Az elmúlt 4 év során 140-150 önkormányzat hozott ilyen jellegű tiltó rendeleteket, azaz ez a szándék nem csupán a járványügyi helyzethez kapcsolódik.
A rendeletet alkotó önkormányzatok között szép számmal találunk néhány száz fős kis falvakat és nagyobb városokat is.
A közelmúltban például a békési Mezőkovácsháza került egy ilyen intézkedéssel a figyelem középpontjába.
A kisvárosban tavasz elejére annyira kezelhetetlen mértékű lett a szabadtéri italozás, hogy a polgármester teljes szesztilalmat rendelt el.
Hasonló szigorról mostanában más településről nem érkeztek hírek.
Ezek az intézkedések nem szaporodtak meg túlságosan a veszélyhelyzet alatt.
Ennek ellenére, ahol a köztéri alkoholfogyasztás kisebb-nagyobb csoportokban felüti a fejét, ott mindkét fél számíthat a hatóság közbelépésére.
Mindkét fél - azaz az italozó vendég mellett az ezt lehetővé tévő, vagy csak elnéző vendéglátós ellen is eljárás indulhat.
Nincs olyan egyértelmű jogszabály, amire ezt alapozni lehet, így a hatóság inkább csak keresi a megfelelő paragrafusokat, ami alapján a vendéglőst is felelősségre vonhatja.
Egy március eleji hír szerint például Budapest egy kerületében 23 fő tartózkodott egy söröző előtt, amikor a rendőrök közbeavatkoztak.
Nyolcuknál italt is találtak, amit a közeli sörözőben vettek meg.
Miután ebben a kerületben éppenséggel tilos a köztéri italozás, ennek alapján indult eljárás a tetten ért személyek ellen.
Egy másik esetben az esti órákban figyeltek fel egy hasonló csoportra, szintén a fővárosban.
Igazán országos hírűvé viszont a januári két erzsébetvárosi bezárás vált.
Január 22-én a Központ nevű helyet zárta be a rendőrség 60 napra, majd osztott ki rájuk félmilliós bírságot (részben ennek az esetnek a hatására szigorították utána a bírságokat. Ma már legalább fél éves bezárás járna ilyen esetben).
A vendéglátóhely előtt komoly sor alakult ki, a sorban állók számára „elvitelre“ adták az alkoholos italt, amit a vásárlók kivétel nélkül a közeli parkban fogyasztottak el.
A rendőrség szerint a hely megszegte a védelmi intézkedéseket.
Ez azonban nagyon is ellentmondásos állítás volt, hiszen a rendelet szó szerinti előírásait nem érte sérelem.
Sajnos Magyarországon jellemző, hogy a komoly hiányosságokkal megírt jogszabályokat az egyes hatóságok értelmezni kezdik, majd jogerőre emelik saját értelmezésüket.
Azaz olyasmit várnak el, amit nincs benne a jogszabályban, de ők úgy értik, úgy alkalmazzák.
A NAV rendszeresen folytat ilyen gyakorlatot: egyes szabályos, jogszabályok által lehetővé tett megoldásokat gyakran visszaélésszerű joggyakorlatnak minősítenek és büntetnek miatta.
A március 8-ától élő rendelkezések viszont a közterületi alkoholizálás kérdésében is új fejezetet nyitottak.
Ma közterületen mindenütt kötelező a maszk viselése.
Aki alkoholt fogyaszt, az iváshoz le kell vegye a maszkot, tehát azonnal megsérti a védekezéssel kapcsolatos szabályokat.
Olyan szabály ma sincs, ami alapján egyértelműen a vendéglőt vagy üzletet tehetnék felelőssé a közterületi alkoholfogyasztásért.
A korábbi példák alapján azonban óva intenénk attól bárkit, hogy ezt a kiskaput alkalmazva próbáljon meg némi forgalmat vinni az egyébként bezárt üzletébe.
Túl nagy a kockázata.
Hasonló dilemma alakult ki március 8. után a bezárásra kényszerített üzletek működésével kapcsolatban.
A kereskedők is igyekeztek kihasználni a kiskapukat.
Az üzlet helyben nem árusíthatott, a kereskedő azonban interneten tovább kínálta áruját.
A vevő interneten rendelt, majd a valódi bolthoz ment átvenni az árut.
Az egyik próbálkozás szerint a bolt nem volt nyitva, csak átvevőpontként működött, hiszen azt nem tiltotta meg a rendelet.
Jogilag egyik megoldás sem igazán jó, s valójában nincs is olyan jogszabály, ami alapján a kérdést el lehetne dönteni.
Nem tisztázható, hogy értékesítésnek számít-e, ha a bolt ajtajában átadjuk a terméket a vevőnek.
A kormány álláspontja szerint, ha az üzlet nem tarthatja nyitva, akkor annak területén átvevőpont sem üzemelhet.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert ezeknek a véleményeknek egyike sem vezethető le pontosan a jogszabályok alapján.
tags: #a #sportletesitmeny #teruletere #alkoholt #bevinni #tilos