A pálinkafőzés, mint hagyományos magyar tevékenység, számos szabályozási változáson ment keresztül az elmúlt években, különösen a magánfőzésre vonatkozóan. Ezek a változások érintik az adózást, a bejelentési kötelezettségeket és az értékesítési lehetőségeket is. Ez a cikk részletesen ismerteti a jelenlegi szabályokat, különös tekintettel a magánfőzőkre, segítve őket eligazodni a jogszabályi környezetben.
A magánfőzés alapjai és regisztrációja
A párlat adójegy igénylésére kizárólag az a magánfőző jogosult, aki a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál regisztrált. A regisztráció az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon történik. A magánfőzés keretében történő párlat előállításához szükséges adójegy igénylése 2016 óta számos változáson ment keresztül.
Fontos tudnivaló, hogy párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére. Ez a bejelentés elengedhetetlen a későbbi jogszabályi megfeleléshez. Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig értesíti az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságot. A párlat adójegyeket a vámhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóság értesítését követően tudja kiadni a magánfőző részére.
A magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés megszerzését, valamint az adatváltozásokat 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az önkormányzati adóhatóság munkatársai végzik az ellenőrzéseket. Valótlan adatok megadása, vagy a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot le is foglalhatják.
A párlat adójegy és az adófizetés
A párlat adójegy egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. A magánfőzőnek a tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. Ez a korábbi szabályozás része volt, azonban a későbbi változások jelentősen módosították az adózási rendszert.
Célszerű mindig a párlat adójegy igénylés benyújtása előtt a párlat adójegyenkénti 700 forint jövedéki adót a 10032000-01037313-00000000 számú NAV egyéb termékek jövedéki adója bevételi számlára befizetni. A 2016. évi első igényléskor legalább 3500 forintot kellett befizetni. A befizetést az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság vizsgálta, az igényléstől eltérő összegű befizetés, vagy befizetés hiánya miatt felszólítást küldött, majd a pótlás hiányában elutasította a megrendelést. A befizetés történhetett átutalással, illetve postai készpénz-átutalási megbízással (a NAV megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságainál kérhető sárga csekken).
Változások a magánfőzés adózásában 2021-től
Az elmúlt években többször változtak a magánfőzés adóvonzatai. Az előző évtized közepén bekövetkezett több lépcsős szigorításra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság többszöri kötelezettségszegési eljárást indított a magyar pálinkaszabályozás miatt. Az Európai Bíróság is az EB-nek adott igazat, így adókötelessé vált a magánfőzés. Az Európai Tanács viszont a 2020/1151. számú irányelvben engedélyezte a tagállamok számára a magánfőzés adómentessé tételét éves 50 hektoliterfok mennyiségig.
Idén január 1-től jelentősen változott a magánfőzés keretében előállított párlat adóvonzata. A 2021-es változások értelmében a párlat-előállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzők és a bérfőzők számára egyaránt. A 43 hektoliterfok éves mennyiségig (ami 86 liter 50 %-os párlatnak felel meg) adómentessé válik a házi pálinkafőzés. Ezzel megszűnik a párlat adójegy és a literenkénti 700 forintos közteher is.
Mostantól az adott év első pálinkafőzése előtt a NAV J49-es nyomtatványát kell elküldeni a NAV-hoz akár elektronikusan, akár papíron. Meg kell adnia a nevét, a lakcímét, az adóazonosító jelét, a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben, és nyilatkoznia kell, hogy a magánfőzés feltételeinek megfelel. A bejelentés alapján a NAV magánfőzött párlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek.
A 2016. évben változatlan maradt az a szabály, hogy a magánfőzött párlat továbbra is kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, illetve kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. Ez a szabály a 2021-es változások után is érvényes: a 86 literes adómentes mennyiség, ahogyan korábban is, csak a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, vagy kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
Bérfőzés és kereskedelmi főzdék helyzete
A bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek 2021-től évente 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnie. Az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333 385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg.
A kereskedelmi főzdék helyzete viszont nem változott jelentősen. A kereskedelmi főzdések továbbra is fizetik a kereskedelmi jövedéki adót, a népegészségügyi termékadót, valamint az ÁFA-t. Az adóterheken túl további költségeket ró rájuk az élelmiszer-biztonság és a tűzvédelem szigorú előírásainak való megfelelés. A hobbiszintű otthonfőzéssel szemben a „pálinka” megnevezésű termék előállítására jogosult kereskedelmi főzdékre nem vonatkoznak a magánfőzésre vonatkozó kedvezmények.
A pálinkafőzés jogi háttere és korábbi szabályozások
A házi pálinkafőzés szabályairól a 2003. évi CXXVII. törvény 2010-es módosításai rendelkeznek, amelyeket a Magyar Közlöny 2010. évi 132. számában tettek közzé. Ezen szabályozások alapján volt érvényben az a rendelkezés, hogy csak saját gyümölcsből (vagy saját gyümölcsből készült alapanyagból), magáncélra főzhetünk jövedéki adómentesen pálinkát, és csak saját lepárló berendezéssel, vagy bérfőzdében. Magánfőzés esetén csak a lakóhelyen, vagy a gyümölcsösben, saját, legfeljebb 100 liter űrtartalmú pálinkafőzővel végezhetjük el a lepárlást. Az adómentességgel megszűnt a párlatadójegy is.
A regisztrált magánfőzőknek a 2015. évben magánfőzés keretében előállított párlat után 2016. január 15-ig kellett adóbevallást benyújtani és a bevallással együtt az éves átalányadót (1000 forint) megfizetni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóságnak, az e célra rendszeresített önkormányzati számlára. Ez a rendelkezés a 2016-os évben is változatlan maradt, tehát a magánfőzésre vonatkozó szabályok továbbra is a 79. § 3. (2) bekezdését követték a Jöt. (Jövedéki adóról szóló törvény) alapján. Ez azt jelentette, hogy ha otthon főztük a pálinkát, akkor függetlenül a lepárolt alkohol mennyiségétől - de természetesen továbbra is maximum 50 liter 100%-os alkohol mennyiségig -, akkor évente egy alkalommal 1000 forint adót kellett megfizetnünk. Ezt az adót bevallani és megfizetni is a helyi önkormányzatnál kellett, de csak akkor, ha az előző évben valóban főztünk is pálinkát.
A pálinkafőzés rejtelmei - A finomítás folyamata (2. rész)
Összefoglalva a legfontosabb tudnivalókat
A pálinkafőzés szabályai folyamatosan változnak, ezért elengedhetetlen a naprakész tájékozódás. A magánfőzőknek különösen figyelniük kell a bejelentési kötelezettségekre és az adózási szabályokra. A 2021-től életbe lépett változások jelentős könnyítést hoztak a magánfőzők számára azáltal, hogy bizonyos mennyiségig adómentessé tették a házi pálinkafőzést. Ugyanakkor a kereskedelmi főzdék továbbra is jelentős adó- és egyéb terhekkel szembesülnek. A jogszabályi környezet ismerete és betartása elengedhetetlen a jogszerű pálinkafőzéshez.
tags: #adomentes #lesz #a #palinkafozes