A depresszió és az alkoholfogyasztás kapcsolata régóta foglalkoztatja a tudósokat és a közvéleményt egyaránt. Sokáig az uralkodó nézet az volt, hogy az alkoholfogyasztás fokozza a depresszió kockázatát, ám újabb kutatások árnyalják ezt a képet, és rámutatnak egy sokkal komplexebb összefüggésre. Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a kérdéskört, figyelembe véve a különböző nézőpontokat és a rendelkezésre álló tudományos eredményeket.
A mérsékelt alkoholfogyasztás és a depresszió közötti lehetséges kapcsolat
Egy, a BMC Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint azok az idősebb, 55 és 80 év közötti spanyol férfiak és nők, akik a vizsgált időszakban hetente kettő-hét kispohár bort fogyasztottak, 32 százalékkal kisebb valószínűséggel szenvedtek depressziótól, mint alkoholt soha nem fogyasztó társaik. A kutatásban több mint 5500 személy adatait elemezték, akik egy, a mediterrán étrend szívbetegségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatásban vettek részt.
A szakemberek kimutatták, hogy a kevés, vagy mérsékelt alkoholfogyasztás - átlagosan napi 5-15 gramm alkohol fogyasztása - a depresszió kialakulásának alacsonyabb kockázatát eredményezi, mint az ivászattól való teljes tartózkodás. A legkisebb volt a depresszió kialakulásának a kockázata azoknál, akik mérsékelten fogyasztottak bort, elsősorban az étkezések alkalmával, a nagy ivászatokat kerülve.
Miguel Martinez-Gonzalez, a Pamplonában lévő Navarrai Egyetem kardiológusa, közegészségügyi, preventív gyógyászati professzora kiemelte, hogy a mostani tanulmányban nem vettek részt olyan emberek, akiknek már volt depressziója, vagy alkoholproblémákkal küzdöttek. A résztvevők átlagos alkoholfogyasztásának mértéke alacsony volt és jellemzően mediterrán jellegű, vagyis az elfogyasztott alkohol elsődlegesen bor volt.
Bár nem tudni a pontos okait annak, miért lehet előnyös az agy számára a mérsékelt alkoholfogyasztás, Martinez-Gonzalez hangoztatta, hogy a szőlőben lévő összetevők segíthetnek megvédeni az agyat a depressziót előidéző gyulladásos folyamatoktól.
Az alkoholizmus mint népbetegség és a mögötte rejlő okok
Az alkoholizmus, mint krónikus betegség, addikció, függőség, a túlzott és kontrollálatlan mértékű alkoholfogyasztásban nyilvánul meg. Komoly egészségügyi és mentális problémát jelent, hosszú távon súlyos, olykor irreverzibilis következményekkel járhat a szervezetre nézve.
Az alkoholizmus kialakulása a függőség lépcsőin keresztül történik, melyhez külső és belső tényezők is hozzájárulhatnak. Ilyen például a genetikai hajlam, ami környezeti tényezőkkel együtt alakítja ki a függőségre való hajlamot. A családi halmozódás, a genetikai prediszpozíció mellett a környezeti és szociális tényezőknek is jelentős szerepe van. A gyermekkorban látott szülői minták, az alkoholfogyasztás mint a szórakozás része fiatal korban, vagy a stresszhelyzetekre, mentális gondokra adott válaszként az alkoholhoz fordulás mind hozzájárulhatnak a problémához.
Az alkoholizmus kezdetben kipróbálással indul, majd rendszeres használattá válik. Ezt követi a tolerancia kialakulása, amikor egyre nagyobb mennyiségre van szükség a kívánt hatás eléréséhez, majd a kontrollvesztés, amikor az alkohol iránti igény és a gyakoriság is növekszik. Végül megjelenhetnek az elvonási tünetek, ha a szervezet nem jut hozzá az alkoholhoz.
Az alkoholizmus fizikai és mentális tünetei
Az alkoholizmusnak lelki és fizikai tünetei is vannak. Hosszantartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás májbetegségeket okozhat, mint az alkoholos májgyulladás, zsírmáj, cirrózis (májzsugor) és májelégtelenség. Növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát is, mint a magasvérnyomás, szívritmuszavarok és szívelégtelenség. Gyakoriak a gyomor- és bélrendszeri betegségek, valamint az agysejtek károsodása, ami neurális károsodást és kognitív funkciók romlását eredményezheti.
A depresszió, szorongás, Korsakow-szindróma, pszichózis és delirium tremens is társulhat az alkoholizmushoz. Az elmúlt 20 évben hazánkban közel kétszeresére emelkedett az alkohol-specifikus halálozás a középkorú férfiak körében.
Az alkohol és a szezonális depresszió
A szezonális depresszió (SAD) és a megnövekedett alkoholhasználat között szoros összefüggés állhat fenn, különösen a sötétebb hónapokban. Az alkohol ideiglenes enyhülést nyújthat a depressziós tünetek ellen, de hosszú távon súlyosbíthatja az állapotot. Az alkohol hatása alatt sokan könnyebben elmenekülnek a nehézségeik elől, ami társadalmi elszigetelődéshez és szorongás fokozódásához vezethet.
A SAD a napfény hiányával hozható összefüggésbe, mivel a csökkent fényviszonyok hatással vannak a szervezet cirkadián ritmusára és a melatonin, valamint a szerotonin szintjére. A depressziós tünetek enyhítése érdekében sokan alkoholt fogyasztanak, mivel az alkohol kezdetben fokozza a dopamin felszabadulását az agyban. Azonban a hosszú távú alkoholfogyasztás visszafordíthatja ezt a hatást, csökkentve a dopaminerg receptorok érzékenységét, ami fokozza a szomorúság érzését és a depressziós tüneteket.
A dopaminerg rendszer szabályozása nemcsak a hangulatra, hanem a kognitív funkciókra is hatással van. A dopamin hiánya kognitív zavarokhoz, mint a koncentrációs nehézségek és memóriaproblémák vezethet. Az alkoholfogyasztás a dopaminerg rendszerre gyakorolt hatása miatt hozzájárulhat a kognitív funkciók romlásához is, így egy ördögi kör alakulhat ki.
Az alkohol mint stresszoldó és a szorongás közötti kapcsolat
A modern világban sokan egyfajta stresszoldóként használják az alkoholt. Egy hosszú, fárasztó nap után egy pohár bor vagy sör elfogyasztása segíthet ellazulni. Az alkohol kezdetben nyugtató hatású lehet, mivel befolyásolja a központi idegrendszert, és csökkenti a gátlást, ami ellazultabbnak és felszabadultabbnak érezheti magát az ember.
Azonban az alkohol nem valódi megoldás a szorongásra. Rövid távú hatása csak időszakos enyhülést jelent, és amikor az alkohol kiürül a szervezetből, a szorongás gyakran még erősebben tér vissza. A rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon ronthatja a mentális állapotot. Az alkohol agyi kémiára és neurotranszmitterekre gyakorolt hatása jelentősen fokozhatja a pánikrohamokat, különösen azoknál, akik hajlamosak a szorongásra.
A másnaposság során tapasztalható „hangxiety” (a másnaposság és a szorongás kombinációja) különösen problémás lehet. Ezenkívül az alkohol hosszú távon csökkenti a szervezet természetes stressztűrő képességét, így a szervezet nehezebben képes kezelni a stresszt és a szorongást józan állapotban is. Az alkoholfogyasztás és a szorongás közötti kapcsolat ördögi kört idézhet elő.
A meglepő mód, ahogyan az alkohol szorongásosabbá teszi az agyadat
Az alkoholproblémák Magyarországon és az orvosok helyzete
Magyarországon az alkoholfogyasztás továbbra is jelentős népegészségügyi probléma. Becslések szerint 1 millió alkoholbeteg él az országban, ami a felnőtt lakosság 15%-a. A magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak.
Az orvosok is fokozottan ki vannak téve a depressziónak és a szorongásnak. A hivatásukból adódó tartós munkahelyi, érzelmi megterhelés, a krónikus stressz növeli az önkárosító megküzdési stratégiák, így a problémás alkoholfogyasztás megjelenésének kockázatát. Egy anonim kutatás szerint minden 11. magyar orvos küzd alkoholproblémával. Mindez nemcsak az orvosok testi-lelki egészségére hat negatívan, de a betegellátás minőségére, a betegbiztonságra és az egészségügyi ellátórendszer működésére is.
A problémás alkoholfogyasztás (tehát az, ami a mennyiség, a gyakoriság, a kontrollvesztés miatt fokozott egészségügyi, társadalmi és pszichés kockázatot rejt) is ilyen, hasonlóan a viselkedéses függőségekhez, a dohányzáshoz, az illegális, visszaélésszerű szerhasználathoz és az öngyilkossági kockázathoz.
A motiváció szerepe az alkoholproblémák kialakulásában
A mennyiség helyett sokkal fontosabb lehet feltárni, hogy miért iszik valaki. Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus szerint hajlamosak vagyunk leegyszerűsítően gondolkodni az alkoholfogyasztásról, és a mennyiségre koncentrálni. Azonban nem önmagában az alkoholfogyasztás az ártalmas, hanem hogy milyen következményekkel jár, hogyan hat az ember társas és családi életére vagy a munkahelyi teljesítményére.
A motivációk feltárása kulcsfontosságú a függőség kialakulásának megértésében. Vannak, akik buliból, jókedv fokozásából isznak, mások nehezebben ismerkednek, és az alkohol segít nekik ebben. Azonban a leginkább problémás ivás kockázatának kitettek azok, akik megküzdési stratégiaként használják az alkoholt, hogy enyhítsék a rossz érzéseiket, elfelejtsék problémáikat. Ez a "megküzdés" típusú ivás a meghatározó motiváció az alkoholbetegeknél.
Serdülő- és fiatalfelnőtt-korban viszont a szociális szempontok és a buli fokozása a döntő, a megküzdésnek alig van szerepe. Ez a modell a pornófüggőségre és a videójáték-függőségre is alkalmazható, ahol szintén a megküzdési motivációk (stresszcsökkentés, érzelmi elnyomás, menekülés a valóságtól) állnak az addiktív viselkedés mögött.
Az alkoholfogyasztás és a depresszió közötti közvetlen ok-okozati összefüggés kérdése
A szakértők régóta tudják, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás átmeneti depressziós epizódokat eredményezhet, a jelenség "szer miatti depresszió" néven ismert a szakirodalomban. Dr. Marc A. Schuckit kutatása, amely 30 éven át tartott, és közel 400 férfi bevonásával készült, arra jutott, hogy az italproblémákkal és depresszióval egyaránt küzdők harmadánál csak akkor jelentkeztek a depressziós panaszok, amikor nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak.
Fontos megjegyezni, hogy bár a közvélekedés szerint sokan azért isznak, mert depressziósak, Dr. Schuckit csapata nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a meglévő depresszió alkoholizmushoz vezethetne. Az italproblémákkal küzdők depressziós tünetei gyakran a túlzott alkoholbevitel közvetlen következményei. Ezért az orvosokra hárul a felelősség, hogy felismerjék az alkoholfogyasztás okozta depressziót, amely másfajta diagnózist és kezelést igényel, mint a "hagyományos" depresszív hangulatzavar.
A megelőzés és a segítségnyújtás fontossága
Az alkoholizmus visszaszorításában kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek. Az egyéni szinten a legfontosabb a mikrokörnyezet, a család. A szerető, odafigyelő környezetben könnyebben felismerhetők a mentális problémák. Az egészségügy is sokat tehet a probléma korai feltárásával, eredményes gyógyításával és a szövődmények megelőzésével.
A háziorvosoknak kulcsszerepe van a problémás ivók azonosításában és ellátásában, akár minimál intervencióval, akár szakellátásba utalással. A könnyen alkalmazható kérdőíves szűrőmódszerek, mint az AUDIT vagy a CAGE (magyar megfelelője az ABBA), segíthetnek az alkoholbetegség azonosításában.
A szekunder prevenció keretében az alapellátásban dolgozó orvosoknak gondolniuk kell az alkoholproblémákra betegeik körében. A tercier prevenció a leszokás elősegítése és a függők kezelése. A civil szervezetek, mint a "Névtelen Alkoholisták" mozgalom, jelentős szerepet játszanak a leszokás segítésében.
A probléma társadalmi szintre emelése is elengedhetetlen. Az alkoholmentes társadalom elérése nem reális cél, de a fiatalok védelme és az, hogy minél később kerüljenek kapcsolatba az alkohollal, reális célkitűzés. A közoktatás keretein belül megvalósított prevenciós programok, az interaktív tantermi előadások és foglalkozások hatékony eszközök lehetnek a fiatalok felvilágosításában. Fontos megtanítani őket arra, hogy merjenek nemet mondani a negatív kortárs nyomás esetén.
Ha úgy érzed, hogy az alkoholfogyasztásod vagy a szorongásod negatívan befolyásolja az életedet, fontos tudni, hogy nem vagy egyedül, és van segítség. Az Optima támogató közösséget biztosít, ahol sorstársakkal és szakértőkkel oszthatod meg tapasztalataidat. Az alkoholfogyasztás és a szorongás közötti ördögi kör megtörése kulcsfontosságú lehet a mentális egészség javítása szempontjából. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, ne habozz támogatást keresni.
tags: #alkohol #utan #depresszio