Az alkoholfogyasztásnak számos, sokszor nem is ismert következménye van a szervezetre, amelyek messze túlmutatnak a másnaposság kellemetlen tünetein. Bár sokan fel sem fogják, az alkohol egy pszichoaktív szer, amely számos szervrendszert károsíthat, és növeli számos betegség kialakulásának kockázatát. Ez a cikk részletesen feltárja az alkohol szervezetünkre gyakorolt hatásait, a rövid távú dehidratációtól kezdve a hosszú távú, visszafordíthatatlan károsodásokig, miközben eloszlat néhány elterjedt tévhitet is.
Az alkohol vízhajtó hatása és a kiszáradás
Aki már ébredt átmulatott éjszaka után másnaposan, vattásra száradt szájjal, első kézből tapasztalhatta meg az alkohol diuretikus, azaz vízhajtó hatását. A szeszes italokban levő etil-alkohol, más néven etanol az oka a szárazságnak. Ez ugyanis nemcsak a színvonalas péntek esti hangulatért felelős, hanem igen tisztességes vízhajtó is. A szervezet vízegyensúlyát a vese és a vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza. Ha elegendő folyadékot fogyasztunk, a vese több vizeletet választ ki, ha kevés a bevitt folyadék, akkor kevesebbet. Sőt: az ADH még arra is képes, hogy a már kiválasztott vizeletből a vizet visszajuttassa a vérbe, ha szükséges.
Az alkohol ezt az érzékeny egyensúlyi rendszert zavarja meg: gátolja az ADH-termelést, így az akkor sem tudja kifejteni vízvisszatartó hatását, ha szükség lenne rá, mert mondjuk kevesebb folyadékot vittünk be, vagy többet izzadunk, esetleg valami sósat ettünk. Egy korsó sörben 18 g, egy pohár borban (1,25 dl) 11,8 g, fél deci töményben 16,1 g alkohol van. Ha tehát megiszunk egy korsó sört - és vele 18 g alkoholt -, akkor a vese nemcsak azt a fél liter vizet fogja kiválasztani, hanem mellé még 180 g vizet (ez 180 ml). Minden korsó sör tehát nagyjából két deci (!!!!) extra folyadékveszteséget okoz. Egy pohár bornál ez a mennyiség 1,2 dl, míg egy fél pálinkánál másfél deci. Gyengébb pálinkáról van most szó, mert a szomszéd hetvenfokos vegyesgyümölcse, amit a szovjet hadseregben rakétamosó folyadékként rendszeresítettek a nyolcvanas évek elején, még több vizet vesz ki a szervezetből.
Az alkohol dehidrációs hatása persze erősen egyénfüggő: függ attól, hogy a májunk milyen gyorsan bontja le, milyen tempóban ittunk, mennyit ittunk egyszerre, mit és mennyit ettünk előtte/közben/utána. Az alkohol szárító hatásának kivédésére túl sok mozgásterünk nincsen. Az egyetlen megoldás, ha az italozást már eleve jó hidratáltsági állapotban kezdjük meg (erre szokták javasolni, hogy az első pohár előtt érdemes 6-7 dl vizet legurítani), és ivás közben folyamatosan igyunk vizet. Lehetőleg minden pohár italhoz (3 dl sör, fél deci tömény, 1,5 dl bor) igyunk még 2 dl vizet. Ezzel nagyjából annyi folyadékot juttatunk vissza, amennyit kihajtunk az alkohollal - bár ha valaki mondjuk sör-unikumozás közben minden kör után le tud gurítani négy deci vizet, az gyakorlatilag ezzel kivédi a másnaposságot, mert egyszerűen nem fog tudni rendesen berúgni sem. Azt még fontos tudni, hogy mivel a másnaposságért nem kizárólag a kiszáradás a felelős, hanem ezer másik tényező, teljesen elkerülni még a legprofibb vízvisszapótlással sem lehet.
A kiszáradás tünetei
- Enyhe vagy közepes formában: szájszárazság, fáradtság/álmosság, szomj, csökkent vizeletmennyiség, fejfájás, szédülés, szorulás.
- Súlyos kiszáradás: extrém szomjúság, extrém aluszékonyság, irritáltság, szájszárazság, száraz nyálkahártyák, erősen csökkent, sötétsárga vagy borostyánszínű vizelet, heves szívverés, láz. Különösen extrém esetekben eszméletvesztés, hallucinációk.
Cholera - a kiszáradás klinikai jelzői és kezelése, megelőzése 2/2
Több, mint kiszáradás: az alkohol komplex hatásai
Bár a kiszáradással leginkább az alkoholfogyasztást szokás összekapcsolni, a kávé, a feketetea és az üdítők is megérdemlik a figyelmet - bár egyik sem olyan mértékben, mint az alkohol. Kávénál 500 mg koffein által okozott folyadékveszteség még a napi átlagos folyadékbevitellel fedezhető. Ez a koffeinmennyiség 7-10 presszókávé, 2-7 l fekete tea, 3-5 l zöld tea, a főzet erősségétől függően. Efölött a mennyiség fölött szükség lehet extra folyadékbevitelre. Az üdítőknél is a koffeintartalmat érdemes figyelni. Egy liter kólában 90-100 mg koffein van, tehát ha napi öt liternél többet iszunk belőle, akkor érdemes odafigyelni a folyadékpótlásra. De ha napi öt liter kólánál többet iszunk meg, akkor igazán nem a folyadékveszteség lesz a legnagyobb problémánk, hanem hogy a sok cukornak lábamputálás lehet a vége.
Tapasztaltad már, hogy másnaposan porzik a veséd, de hiába ittál rengeteg vizet, nem lettél jobban? A másnap ugyanis sokkal több tünetből tevődik össze, mint a kiszáradás. És gyanús, hogy a főbb problémákon a folyadékbevitel nem segít. Bár a másnaposságnak nincs egyetlen mindenért felelős oka, számos tényező hozzájárulhat, írja a National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism. A legalapvetőbb persze az enyhe kiszáradás: az alkohol vízhajtó hatással van a szervezetünkre, fokozza a vizelettermelést. Ez növeli a kiszáradás kockázatát, amit a másnappal járó fej- és testfájás, gyomorforgató hányinger és általános rossz közérzet mögött sejthetünk. Az egyéb nehezítő tényezők között szerepel még a zavart alvás, a gyomor-bélrendszeri irritáció és az alkohol okozta gyulladás. Továbbá az alkohol anyagcseréje, elsősorban a májban egy acetaldehid nevű vegyületet hoz létre, amely egy mérgező, rövid életű melléktermék. Bár az adatok nem zárták ki, hogy a kiszáradás és a másnaposság egyszerre fordul elő, nem volt bizonyíték arra, hogy a kettő közvetlenül összefügg, írja a Science Alert. Az egyik vizsgálatban 826 diák vett részt, akik közül néhányan vízivással próbálták enyhíteni másnaposságukat. A vízivás sikerére azonban csak nagyon csekély volt a másnap enyhítése szempontjából. 29 fő, 18 és 30 év közötti résztvevők egy másik, a kutatók által áttekintett vizsgálatban 29-en számoltak be a másnaposság súlyosságáról és a szomjúság szintjéről az ivást követő napon. „Míg a másnaposság jellemzően viszonylag tartós volt, a dehidratáció hatása általában enyhe és rövid ideig tartott” - írja Mackus és csapata. „A felmérés adataiból kiderült, hogy az alkoholfogyasztás alatt vagy közvetlenül utána történő vízfogyasztásnak csak szerény hatása volt a másnapi másnaposság megelőzésére. Fontos szem előtt tartani, hogy az áttekintett tanulmányok mindegyike viszonylag kis létszámú alanyon alapult. Mivel a másnap több tényezőből tevődik össze, eltérő szervekből kiindulva, ezért a tüneteket is változatos módokon lehet kezelni. Nyilván a legcélszerűbb, ha a bevitt alkohol mennyiségét csökkentjük. Azért a vizet sem szabad teljesen elfelejteni. Továbbá hasznos lehet vitaminokat és ásványokat (főleg B-vitamint és cinket) bevinni, hagyni időt kialudni magunkat és tartalmasan enni.
Az alkohol mint sejtméreg és idegméreg
Az alkohol a pszichoaktív drogok közé tartozik (depresszáns),[1] emellett általános sejtméreg.[2] Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. „Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” - fogalmaz egy tanulmány.[9] Több tanulmány, így a Scientific Reports online tudományos folyóirat 2015-ös,[10] a Scientific Research Society 2017-es,[11] és a David Nutt, a bristoli egyetem pszichofarmakológiai tanszékének vezetője által vezetett 2010-es kutatás közlése[12] a legveszélyesebb kábítószernek minősítette az alkoholt. Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét képes roncsolni. A mi agyunk az a nemzetnek a vagyona. A fő-fő reménysége […] ami az emberek koponyájában van. Addig hasznos, addig emberi az élet, amíg az agy teljes teljesítőképességű. Az alkohol az egészen minimális mennyiségtől eltekintve egy azonnali mérgezési tüneteket és hosszú távon visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó méreg. Jelenleg a legelterjedtebb, szinte korlátozások nélkül forgalmazott veszélyes, gyakorta halálos kimenetelű károkat okozó drog.
Az alkoholt leggyakrabban szájon keresztül fogyasztják alkoholos italok formájában, így a szájüregből a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. Az etanol átalakulás nélkül halad át a tápcsatornán, és változatlan formában szívódik át a véráramba. A felszívódás már a gyomorban megkezdődik, de a bevitt alkohol nagy része a vékonybél falain keresztül kerül át a vérbe. A tápcsatorna ezen szakaszaiból vérbe kerülő anyagok a vérárammal a májba szállítódnak, amely szervnek fontos szerepe van a homeosztázis, így a vér különböző összetevőinek mennyiségének szabályozásában. Így történik ez az alkohollal is, amely egy részét a máj elkezdi eloxidálni. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű alkohol kerül a szervezetbe, a máj nem képes hirtelen az összeset lebontani, ezért bizonyos százalékban a vérben marad. Ritkább esetben előfordulhat az, hogy az alkohol nem a szájüregen keresztül jut be szervezetbe, például ha alkoholgőzt inhalálnak. Ez a tüdő nagy felületének köszönhetően gyorsan fel tud szívódni, és mivel a tüdőből távozó kisvérköri vénák nem a májba vezetnek, a hatás sokkal erőteljesebben és hamarabb fog jelentkezni, valamint a méregtelenítés is csak lassabban tud lezajlani. Még ritkább eset, de elméletileg lehetséges, hogy a bőrön keresztül kerüljön az alkohol a szervezetbe, ez azonban csak nagyon kis mennyiségben és lassan tud lejátszódni, így érezhető hatása nincs, mert a méregtelenítés gyorsabb.
A bevitt alkohol túlnyomó része eloxidálódik a májban, a maradék mindössze 5-10% elbomlás nélkül ürül ki a szervezetből, vizelet formájában vagy a tüdőn keresztül (ezért érezhető az ittas állapotban levő személy leheletén az alkohol szaga). Az alkohol oxidációja egy bonyolult láncreakció, amelynek végterméke szén-dioxid és víz. Legfőbb állomásai: az etil-alkoholból először acetaldehid képződik, majd ezt a szervezet tovább oxidálja ecetsavat hozva létre. Ennek bontása során már eljutunk a végtermékekhez. Az oxidációs folyamatok különböző enzimek (ADH, ALDH) segítségével és a NAD jelenlétében játszódnak le. A folyamat egyes köztes termékei a szervezetre nézve gyakrabban károsabbak, mint maga a kiindulási anyag (pl. acetaldehid), és gyakran előfordul, hogy a bomlás során szabad gyökök is képződnek. Az így létre jövő köztes termékek kiléphetnek a folyamatból, és a véráramba kerülhetnek, ahonnan általában kiválasztódnak, és vizelet formájában távozik a szervezetből.
Az alkohol lebontása csak igen lassan történik, ezért áll elő nagyobb mennyiség fogyasztása esetén a bódult állapot. A máj átlagosan óránként 0,1 gramm alkohol lebontására képes testsúlykilogrammonként, amely körülbelül megfelel a 0,1 ezrelékes véralkoholszintnek. Ez gyakorlatba átültetve azt jelenti, hogy fél liter sör elfogyasztása esetén egy kb. 60 kilogrammos személy mája kb.
A véralkoholszint és a részegség fokozatai
Az alkohol rövid távú hatása a szervezetben arányos a véráramban levő alkohol mennyiségével. Ennek a mennyiségnek a kimutatására szolgál a véralkoholszint vizsgálata, amely azt mutatja meg, hogy egységnyi vértérfogatban milyen mennyiségben található meg az alkohol. Ezt ezrelékpontban szokás megadni. Egy ezrelékpont azt jelenti, hogy 1 liter vérben 1 cm³ tiszta alkohol található.
- Normál tudatállapot: kb. 0,1-0,3 ezrelék
- Enyhe ittasság: kb. 0,3-1,2 ezrelékes véralkoholszint között fellépő (a szlengben: "szalonspicces") állapot, amely során felszabadultság-érzés, beszédessé válás következik be és apróbb mozdulatok válnak ügyetlenné.
- Ittasság: kb. 0,9-2,5 ezrelékes véralkoholszint között alakul ki, a hangulat ingadozóvá válik. A delikvens adott esetben olyan dolgokat verbalizál és cselekszik, amiket józan állapotban nem követne el. Megfigyelhető a reflexek drasztikus lassulása, és romlik az érzékelés, valamint a felfogás.
- Zavarodottság: kb. 1,8-3,0 ezrelékes véralkoholszint közötti állapot, melynek során a mozgáskoordináció bizonytalansága komolyabb méreteket ölt és a térbeli tájékozódás képessége is romlik. A tudatos összemosódik a tudatalattival, a cselekvések szándékai nem egyértelműek. A koncentráció elvesztése, az egyszerűbb mozdulatok bizonytalanná válása, a térbeli tájékozódóképesség elvesztése jelentkezik. Rosszullét jelentkezik: szédülés fejfájás, hányinger és hányás.
- Aluszékonyság: kb. 2,5-4,0 ezrelékes véralkoholszint között fellépő állapot. Fizikai és szellemi lomhaság, teljesen koordinálatlan mozgás jellemző, a reakcióidő nagyon elhúzódhat bármiféle külső ingert illetően. Fokozott fejfájás, szédülés, rosszullét, hányás, vizelettartási nehézségek jelentkeznek.
- Kómás/Életveszélyes állapot: kb. 3,5-5,0 ezrelékes véralkoholszint esetén teljes eszméletvesztés következik be, a testhőmérséklet kórósan alacsonyra süllyed.
A véralkoholszint ezrelékben van kifejezve,[22] amely az 1000 milliliter vérben az etil-alkohol ezrelékét fejezi ki. Tehát 1 ezrelék véralkoholszint azt jelenti, hogy 1000 ml vérben 1 ml alkohol van. Mivel egy deciliter 4 V/V% sörben 4 ml etil-alkohol van, akkor az (4x0,8), azaz 3,2 gramm tömegű etil-alkoholt jelent. Egy fél literes korsó sörben ennek az ötszöröse, azaz (5x3,2) 16 gramm alkohol van. Egy átlagos felnőtt szervezete 10 gramm/óra alkohol lebontási képességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 1,6 óra, azaz 96 perc kell 1 korsó 4 V/V% sör alkoholtartalmának a lebontásához. Egy 50 V/V%-os feles pálinkában 20 gramm, egy 2 dl-es pohár 10 V/V% borban 16 gramm alkohol található.
Az alkohol lehetséges pozitív hatásai és a mértékletesség
Ha megfelelően kis mennyiségben fogyasztják (legfeljebb egy egységnyi alkohol naponta, amely például kb 2,5 deciliter sörben vagy kb 1 deciliter borban található) csak akkor tapasztalhatóak az alkohol egészségre gyakorolt pozitív hatásai. Az ezt meghaladó alkoholfogyasztás már károsítja az egészséget. Kimutatható, hogy az alkohol minimális jelenléte képes megemelni a vérben tartózkodó HDL-koleszterin (az ún. "jó" koleszterin) szintjét, amely jótékony hatású az erekre nézve, tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát is. Mindezen túl fokozza a vérkeringést, valamint segíti a gyomorban a lipidek megemésztődését azáltal, hogy emulgeálja azokat. A vörösbor magasabb vastartalma a vérképzésre is jótékonyan hat, ezzel segíthet azokon, akik vérszegénységben küzdenek, azonban a vastabletta fogyasztása sokkal célravezetőbb és egészségesebb. Képes kitágítani a bőrben elhelyezkedő hajszálereket, csökkentve ezáltal a testhőmérsékletet, emellett növelheti az étvágyat.
A már rövid távon fellépő negatív hatások nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztás esetén hamar jelentkeznek. A vérbe kerülve az alkohol minden szervünkhöz eljut, így a központi idegrendszerbe is, ahol leginkább kifejti hatását. Sokáig úgy tartották, hogy az alkohol az idegsejt membránjába jutva változtatja meg annak tulajdonságait (mivel képes oldódni az apoláros sejthártyában is). Ma már tudjuk, hogy akkora koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná, majdhogynem halálos, tehát ez nem lehet az alkohol elsődleges hatása. Az utóbbi évek kutatásai felismerték, hogy melyek azok az anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter (azaz ingerületátvitelért felelős anyag), a gamma-aminovajsav (GABA) és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ezzel szemben a GABA receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a GABA gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Kimutatható, hogy ezen hatások leginkább a kisagyi terület, illetve a hipotalamusz egyes magjainak működését befolyásolják. A kisagynak rendkívül fontos szerepe van a koordinált, finom mozgás kialakításában, így az ittas állapot első tünetei közt jellemző a mozgás ügyetlensége, szervezetlensége, a kézremegés. A hipotalamuszban található az úgynevezett jutalomközpont, amely alkohol hatására dopamint termel. Az agy dopaminháztartásának befolyásolása során az alkohol közvetlen módon hatást gyakorol a közérzetre. A hipotalamusz magcsoportjainak az agresszió féken tartásában is kiemelt szerepük van, így ezen régiók gátlása során agresszívvé válhat az alkoholfogyasztó. A hipotalamusz emlékezet kialakulásáért felelős magcsoportjai különösen sok GABA-receptort tartalmaznak, így ezen régió gátlása nagy mennyiségű alkoholbevitel esetén emlékezetkiesést („filmszakadást”) produkálhat. Nagyobb dózis esetén alapvető funkciók, mint pl. a légzés is koordinálatlanná válhat, szélsőséges esetben akár le is áll.
Nők, idősek és fiatalok: különleges kockázati csoportok
A pontos közvetlen hatást nagyon sok körülmény befolyásolja, ami elsősorban az egyéni szervezet állapotától függ. Fontos kiemelni, hogy a nők szervezete érzékenyebb az alkoholbevitelre. Ennek egyik oka, hogy a nők magassága gyakrabban alacsonyabb, kisebb a testtömegük, és a sejtjeik víztartalma is alacsonyabb. A nőknél a véralkohol-koncentráció hamarabb eléri a csúcspontot, viszont lassabban csillapodik, tehát a nők szervezetében a méregtelenítés lassabban zajlik. Ebből adódik, hogy a májukat könnyebb túlterhelni, így folyamatos alkoholfogyasztás esetén az esetükben nagyobb a valószínűsége a cirrózis kialakulásának, mint egy ugyanannyit fogyasztó férfinál. Az alkohollal szembeni toleranciára nagy hatással van az ösztrogén és a progeszteron hormonok vérben levő mennyiségének szintje is, amely a nőknél a menstruációs ciklus során ingadozik, így rájuk az alkohol pszichikai hatásai is fokozottan érvényesülhetnek. Kiemelt rizikócsoportot alkotnak a fiatalkorúak, akik különböző testi és szellemi fejlődési folyamatokon mennek keresztül. Az alkohol hatásai azért kiemelten károsak az ő szervezetükre, mert lassítja ezeket a fejlődési folyamatokat. A 65 év feletti korosztálynál az alkoholfogyasztás növekedése különösen aggodalomra ad okot, ugyanis ez sok gyógyszer hatását befolyásolhatja, illetve bizonyos egészségügyi problémákat fel is erősíthet az italozás.
A mértéktelen ivás hosszú távú következményei: betegségek és függőség
Idült alkoholfogyasztásról akkor beszélünk, ha az adott személy rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt. A szervezet egy határon belül képes az alkohol jelenlétének megszűnése esetén visszaállítani az egyensúlyt, azonban ha az idegsejtek súlyosan károsodnak, az az idegsejtek számának nagyszámú csökkenéséhez vezet, és mivel ezek nem képesek regenerálódni, a folyamat elbutulással végződik. Az ún.
A kutatások rámutattak, hogy a gégerák és a nyelőcsőrák leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, különösen dohányzással kombinálva. Ugyanígy gyakori kiváltó oka a szájüregi ráknak, a gyomorráknak, a májráknak, a vastagbélráknak, az emlőráknak, valamint károsítja a hasnyálmirigyet is, amelyre súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozások utalnak. Keringési panaszok is felléphetnek, főleg a szívműködésre van hatással (szívelégtelenség, szívritmuszavar, hipertónia). Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi rákkutatási hivatala (IARC) szerint az alkohol a karcinogének 1. Az alkohol ezentúl az alkoholista személy életmódján keresztül is káros hatást gyakorol, mivel a táplálkozás és tisztálkodás gyakori hiánya miatt az immunrendszer fokozatosan legyengülhet, emiatt könnyebben betegedik meg a magát elhanyagoló alkoholista. Gyakran étvágytalanság, táplálkozási zavarok és egyéb gyomorpanaszok miatt nem is képesek tápanyagdús étkezésre. Az alkoholista rövid távon súlyos szociális problémákat generál mind a családjában, mind a közvetett környezetében. Az alkoholizmus súlyos problémát jelent az egészségügy és általában az egész társadalom számára. Az elvonási tünetek alapvetően sokfélék lehetnek, de általában fokozott idegállapottal, görcsöléssel, remegéssel, vagy akár hallucinációkkal is járhatnak.
Az alkohol fogyasztása esetén az annak lebontásáért felelős enzimek aktivizálódnak a májban, szükség esetén még termelődhetnek is egészen addig, amíg csak van mit lebontaniuk, azaz amíg alkohol található a szervezetben. Rendszeres fogyasztás esetén fokozott igénybevétel alakul ki, amely az enzimek számának növekedését vonja maga után. Ez látszólag növeli az alkohollal szembeni toleranciát, hiszen a lebontás ezáltal gyorsabbá válik, és egyre nagyobb és nagyobb dózisra van szükség a különböző rövid távú hatások eléréséhez. Valójában azonban ezzel káros folyamatok indulnak be - többek között a májban - a fokozott igénybevételnek köszönhetően. Az alkohol lebontása során gyakori a szabad gyökök és egyéb mérgező köztes termékek kialakulása, amelyeket a máj kénytelen elraktározni, azonban a rendelkezésre álló „raktár” véges, a raktározó funkciót ellátó sejtek pedig nem tudnak további funkciókat ellátni, ezzel az aktív sejtek igénybevétele többszörösen nő. Egy bizonyos határig a máj képes regenerálódni, azonban idült alkoholfogyasztás, alkoholizmus esetén az aktív sejtek számának drasztikus csökkenése miatt kialakulhat a máj megnagyobbodása (zsíros elfajulás), később a májzsugor (cirrózis).[25] A másik lehetőség, amikor a máj az aktív sejtek számának rohamos zuhanásával megpróbálja felvenni a versenyt és gyors regenerálódásba kezd, ekkor a májsejtek gyors gyarapodása rosszindulatú daganatok képződését okozhatja. Természetesen nem csak a májra van hatással hosszú távon az alkoholfogyasztás. A központi idegrendszerre gyakorolt hatása miatt könnyen kialakulhat a lelki függőség, amelyet a jutalomközpont fokozott dopamintermelése okoz, ha az adott személy ebben …
Az alkoholizmus mint betegség
Az alkohollal az a legnagyobb gond, hogy az emberek nem kábítószerként gondolnak rá. Az Egyesült Államokban jóval több alkoholt fogyasztanak manapság, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az emelkedés mértéke - ha hihetünk a JAMA Psychiatry legfrissebb számában megjelent tanulmánynak - csupán 11,2 százalékos, de a magasabb kockázati csoportba tartozó fogyasztók aránya 30 százalékkal nőtt. A tanulmányában 36 ezer személyt vizsgáltak 2001 és 2002, illetve 2012 és 2013 között. Az érintetteket az ivási szokásaikról kérdezték. A legmagasabb növekedést a nők, az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetűek, az idősebb felnőttek, illetve a faji-etnikai kisebbségek körében figyelték meg. (A kérdéses tanulmány az Egyesült Államokban készült, de ezen a téren Magyarország sincs jobb helyzetben. Az alkohol társadalmi elfogadottsága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan azt hiszik: őket nem érintheti az alkoholizmus. Másokat, azokat igen - de őt nem. Az alkoholizmus kialakulási kockázatának több mint 50 százaléka örökölhető, így ha egy közeli rokonunk - különösen az egyik vagy mindkét szülőnk - alkoholproblémákkal küszködik, nagyobb esélyünk van rá, hogy a mi rizikófaktorunk is magasabb lehet az átlagosnál. Az alkoholfüggőség igen komplex rendellenesség, így nehéz meghatározni, hogy hetente hány ital számít normálisnak. Olyan ez, mintha azt próbálnánk meghatározni, hogy mennyi vizet engedhetünk egy kádba, hogy a testünk ne nyomja ki belőle a vizet: ez függ a testmagasságunktól és a tömegünktől is. Ha ezeket a határokat rendszeresen túllépjük, érdemes elgondolkozni rajta, hogy alkoholproblémáink vannak. De fontosak a nüansznyi különbségek is. A Diagnostics and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), a mentális rendellenességeket listázó kézikönyv az alkoholizmus teljes spektrumát lefedi. Került már olyan helyzetbe, hogy ivás miatt vagy ivás közben az egészségét vagy az életét kockáztatta? Ha a fenti 11 pontból kettőre vagy háromra igennel válaszolt, az enyhe alkoholbetegséget (mild alcohol use disorder) jelent. Hat vagy több igen már súlyosabb problémákra utal (severe alcohol use disorder). Ez persze csak iránymutató: semmiképpen se a fenti listával próbálja meghatározni a saját alkoholizmusát. De ha a lista számos pontja riasztóan ismerősnek tűnik, jobban teszi, ha konzultál egy orvossal.
Tévhitek az alkohollal kapcsolatban
Tévhit: Az alkohol melegen tart.Valóság: Ez a tévhit számos tragikus eset forrása, hiszen sokan úgy gondolják, hogy ha alkoholos italokat isznak, az melegen tartja őket, így nem hűl ki a testük. Ez azonban nem igaz: ha alkoholt iszunk, úgy érezzük, hogy melegünk lett tőle, mert a bőrhöz közeli perifériás véredények kitágulnak, több vér áramlik át rajtuk. Ez az oka annak is, hogy sokan kipirulnak a szeszes italoktól. Csakhogy eközben a test más részei kevesebb vérhez jutnak, és míg a testfelszín hőmérséklete nő, addig a belső, létfontosságú szerveké csökken. Ezért a hiedelemmel ellentétben az alkohol lehűti a testet, sőt: kevésbé ellenállóvá teszi a hideggel szemben.
Tévhit: Az alkohol nem hizlal, mert kevés kalóriát tartalmaz.Valóság: Ugyancsak széles körben elterjedt tévhit, hogy az alkohol nem hizlal, mert kevés kalóriát tartalmaz. Különösen a vörösborról gondolják sokan, hogy belefér akár a fogyókúrába is. Csakhogy ez nem igaz: az alkoholos italokban jelentős mennyiségű kalória van. 4 centiliter pálinkával például 100 kcal energiát viszünk a szervezetbe, ugyanennyi édes likőrrel még többet, körülbelül 140 kcal-t. A borok ennél kevésbé hizlalnak, de egy deci száraz vörösbor is tartalmaz körülbelül 60, míg ugyanennyi fehérbor 80 kalóriát. Az édes borok ennél is jobban hizlalnak, 100-180 kcal-t is tartalmazhat decijük. A leghizlalóbb szeszes italok a koktélok a hozzájuk felhasznált szirupok miatt.
Tévhit: Ha ivás közben folyamatosan eszünk, nem rúgunk be.Valóság: Ennek a tévhitnek van alapja, de mégsem igaz. Ha ivás közben folyamatosan eszünk, akkor lassabban rúgunk be, mert az elfogyasztott alkohol lassabban szívódik fel a szervezetünkben. De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem rúgunk be, hiszen ez csak az alkohol mennyiségétől függ, nem attól, hogy mivel fogyasztjuk.
Tévhit: A kevert italoktól gyorsabban lehet berúgni.Valóság: Egy hazai felmérésben az emberek mintegy kétharmada azt válaszolta, hogy szerinte gyorsabban bele lehet rúgni attól, ha keverjük a szeszes italokat. Ezért tartják sokan, hogy ha csak egyfélét isznak, akkor könnyebb tartani a kontrollt.
Tévhit: Az alkoholos italok fogyasztása segít a nátha leküzdésében.Valóság: Ez a tévhit csak külső alkalmazás esetén igaz: az alkoholos kézfertőtlenítők valóban képesek a vírusok terjedését megakadályozni. Azt azonban semmilyen tudományos kutatás nem igazolta, hogy a szeszes italok fogyasztása segít a nátha leküzdésében, vagy “megöli a vírusokat” a szervezetben.
Tévhit: Néhány óra alvás, kávé és zuhanyzás után már vezethetünk.Valóság: Sokan hiszik azt, hogy egy kiadós bulit, nagy ivászatot követően elég néhány óra alvás, egy forró kávé és egy hideg zuhany, és már indulhat is a nap. Csakhogy az alkohol, főleg ha nagy mennyiséget fogyasztottunk, nem ürül ki pár óra alatt. Éppen ezért vezetni sem tanácsos ennyi idő után. Ha csak egyetlen pohárral ittunk, például egy sört vagy bort, annak is két óra kell, hogy távozzon a szervezetből.
Tévhit: A kis mennyiségű alkohol egészségmegőrző hatású.Valóság: Sokan azt tartják, hogy a kis mennyiségű alkoholnak egészségmegőrző hatása van. De megdőlt a „francia paradoxon”, hogy naponta egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. Minden alkohol káros. Ennek a tévhitnek az alapja az volt, hogy a vörösborban lévő antioxidáns vegyület, a rezveratrol jó hatással lehet a szívre és az érrendszerre.
Cholera - a kiszáradás klinikai jelzői és kezelése, megelőzése 2/2
Az alkohol és a magzatvédelem
Különösen tragikus az, hogy milyen kárt tesz egy magzatban a mértéktelen ivás. „Az alkohol sokkal károsabb egy fejlődő magzat egészségére, mint bármilyen más kábítószer” - jelenti az International Herald Tribune. Amikor egy terhes nő iszik, a fejlődő magzat is iszik, és a fejlődésnek ebben a stádiumában borzalmas károkat okoz a méreg. Maradandó kárt tesz a magzat központi idegrendszerében. Az idegsejtek fejlődése abnormális. Az ebből adódó magzati alkoholos szindróma a legfőbb oka az újszülöttkori szellemi visszamaradottságnak. Az ilyen gyermekeknél különféle nehézségekkel kell számolni, így például csökkent szellemi képességgel, nyelvi problémákkal, visszamaradott fejlődéssel, viselkedészavarral vagy viselkedésbeli hiányosságokkal, lassú fizikai növekedéssel, hiperaktivitással, illetve hallás- és látásgondokkal. Továbbá azoknak a gyermekeknek, akiknek az édesanyjuk ivott a terhesség alatt, még ha csak mértékletesen is, csökkent képességeik, köztük viselkedési problémáik és tanulási nehézségeik lehetnek. „Nem kell alkoholistának lennie ahhoz, hogy kárt tegyen a gyermekében - jegyzi meg Ann Streissguth, a Washingtoni Egyetem magzati alkohol- és kábítószerrészlegének professzora. - Elég, ha terhesen iszik.” Franciaország Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézetének az Alcool-Effets sur la santé című jelentése megjegyzi: „Az alkoholfogyasztás a terhesség egész időszaka alatt káros, és még sohasem állapítottak meg olyan minimális alkoholmennyiséget, amely alatt ne lenne kockázatos az ivás”.
A mértékletesség definíciója és a kockázatcsökkentés
A MÉRTÉKTELEN ivás - a kockázatos és a káros alkoholfogyasztás meg a függőség - összetett probléma. A kockázatos alkoholfogyasztást az Egészségügyi Világszervezet úgy határozza meg, hogy „rendszeres alkoholfogyasztás, amely káros következményekkel járhat”, fizikai, elmebeli, illetve társadalmi következményekkel. Kockázatos az ivási szokásuk azoknak, akik túllépik az egészségügyi szervek által ajánlott vagy a törvény által megszabott határértékeket. A káros alkoholfogyasztás, más néven a visszaélés az, amikor az alkohol már kárt tett az egyén szervezetében vagy elmebeli képességeiben, de az ivás még nem vált függőséggé. A függőség az, amikor valaki „nem képes megtartóztatni magát az ivástól”. A kockázatos ivás kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül mindenki esetében veszélyes.
Ma világszerte több millió ember fogyaszt alkalmanként italt baj nélkül. A jó egészség kulcsa a mértékletesség. De pontosan mit jelent mértékletesnek lenni? A legtöbb ember mértékletesnek ítélné meg a saját alkoholfogyasztási szokásait, talán azzal érvelve, hogy amíg nem részegedik le, vagy nem válik alkoholfüggővé, addig nincs gond. Különböző források a következőképpen határozzák meg a mértékletes alkoholfogyasztást: napi 20 gramm tiszta alkohol, tehát két ital a férfiaknak, és 10 gramm, azaz egy ital a nőknek. A francia és a brit egészségügyi hatóságok „ésszerű korlátokat” javasolnak: napi három italt a férfiaknak, és kettőt a nőknek. Az USA-ban a mértéktelen alkoholfogyasztással és alkoholizmussal foglalkozó országos intézet továbbá azt tanácsolja, hogy „a 65 éves vagy annál idősebb emberek napi egy italnál ne fogyasszanak többet”. * De mindannyiunk szervezete másként reagál az alkoholra. Néhány esetben még a minimális is sok. Az életkor, a korábbi és jelenlegi egészségi állapot és a testfelépítés mind meghatározó. Milyen segítséget vehetnek igénybe azok, akik mértéktelenül isznak?
A csökkentett kockázat nem egyenlő a kockázatmentes fogyasztással. De úgy tűnik, az alkohol csak akkor jótékony, ha kis mennyiségben fogyasztják a hét különböző napjain, és nem egyszerre, egy kiruccanós estén isszák meg az egész heti adagot. Napi két ital túllépésekor megemelkedik a vérnyomás, a mértéktelen ivás pedig növeli az agyvérzés kockázatát, és szívmegnagyobbodást, illetve szívritmuszavart okozhat. A mértéktelen alkoholfogyasztás itt említett és egyéb kockázatai mellett elenyésző az alkoholnak a szív- és érrendszeri működésre gyakorolt jótékony hatása.
Fura, ha belegondolsz, hogy iszol, mert megszomjaztál, vagy éppen élvezeti okokból, közben nemhogy hidratálnád, de éppen kiszárítod a testedet. A toplistát az alkohol vezeti, ezt követi a kávé, az energiaitalok. Viszont, amit nem biztos, hogy tudtál, a zöld tea, a kókuszvíz és a gyümölcslevek is ezen a listán vannak. A kiszáradás, azaz a dehidratáltság szó azt jelenti, hogy egy egyenlőtlenség lép fel a folyadék bevitel és a folyadék veszteség között. Ha több folyadékot vesztünk, mint ami a szervezetünk különböző folyamataihoz szükségeltetik, akkor beszélünk erről. Amikor szomjasak vagyunk, az egyébként már a szervezetünk vészjelzése, így e nélkül is folyamatosan ügyelnünk kell a folyamatos folyadékpótlásra, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan. Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy a cukros, főleg szénsavas italok, vagy egy jéghideg sör nem éppen szerencsés választás, de leginkább a kalóriákra gondolunk. Pedig, ha felhajtunk belőlük mondjuk egy fél literrel, éppen még inkább kiszárítjuk a testünket. Az Egészségügyi Világszervezet kutatása szerint például az üdítőitalokban (különösen a diétás italokban) található cukor hipernatrémikus hatást gyakorolhat a szervezetre, vagyis valójában vizet szív ki a szövetekből, és kimeríti a test folyadéktartalékait. Ugyanez a helyzet a gyümölcslevekkel is, amelyek általában sok üres kalóriát tartalmaznak, magas szénhidráttartalmúak, ami felboríthatja a gyomrot és súlyosbíthatja a kiszáradás tüneteit.
Kávé, tea, és energiaitalok is kiszárítanak
Ezekre az italokra akkor kell odafigyelnünk, ha koffeint tartalmaznak. A koffein is vízhajtó hatású, emiatt a folyadék a szervezetből hamarabb eltávozik, mint azt fel tudná használni, stimulálja és igénybe veszi a központi idegrendszert és az immunrendszert is. Minden csésze kávéért három pohár vízről kell lemondania a szervezetnek, hogy eltávolítsa magából a toxikus koffeint. És természetesen, ha ennyi vízről le kell mondania a testünknek. Az energiaitalokra és a teára igaz ugyanez, igaz: például a zöld tea rengeteg egészségjavító polifenolt és antioxidánst tartalmaz, de a méregtelenítő hatásúak valójában kiszárítanak és bizonyos egészségügyi kockázatokat jelentenek.
Alkohol - a fő mumus
Az alkohol a legkomolyabb vízhajtó! A vízhajtó hatás annak a függvénye, hogy hány gramm alkohol volt az italban, ezért minél töményebb az alkohol és minél kevesebb vizet tartalmaz, mint például a pálinka, annál erősebb ez a hatás. Az agyalapi mirigy egyik feladata, hogy egy bizonyos ADH hormont termeljen (ADH= anti-diuretic hormone, azaz anti-vizelethajtó hormon). Az ADH hormon szerepe, hogy ha a test kezd dehidratálttá válni, azaz csökken a test rendelkezésére álló víz és spórolnia kell, akkor ennek a hormonnak a termelődése leállítja a vizelet kiválasztást, ami egy jól hidratált, mondjuk egy 60 kilós embernél normális esetben óránként 60 ml lenne. Az alkohol hatására azonban az ADH hormon kiválasztása csökken, és ezzel fokozódik a vizelet mennyisége. Így felbillen az egyensúly és a test kiengedi magából a vizet, amire igazából szüksége lenne. Így avatkozik bele az alkohol a testünk kiszáradás elleni természetes védelmi mechanizmusába. Alkohol fogyasztása esetén ajánlatos sok vizet inni, bár a kiszáradás ebben az esetben is jelen lesz, mert az ADH hormon termelése felborult és egyszerűen ki fogjuk engedni a vizet, amire a testüknek szüksége lenne. Így másnap is figyeljünk oda a folyadék pótlására. A másnaposság kezelésének egyik biztos módszere az enyhén sós tiszta víz, hogy rendbe hozzuk a testünkben okozott károkat.
Néhány példa:
- 2 dl rövidital - azaz 4 feles - akár 8-9 dl víz ürítését okozza.
- 2 dl sör estén 3,2 dl vizelet fog távozni, azaz 1,2 dl-rel több, mint a megivott sör volt.