A kollégisták kútfőből tudják a tuti italkombinációkat, amikkel nagyon gyorsan le lehet aljasodni: vodkás gumimacik, kávéfőzőn lefőtt alkohol és a vodkás tampon.
A koleszos piálások lényege, hogy minél olcsóbban, a lehető leghatékonyabban be lehessen rúgni. Egy 2014-es amerikai felmérés szerint, a kutatásban résztvevő kollégisták (2 349 fő) 1,1 %-a szereti nem hagyományos úton magába dönteni az alkoholt, ami azt jelenti, hogy analisan (vagy vaginálisan), esetleg ködként, páraként belélegezve, szembe csepegtetve is használják.
A hátránya, hogy mivel nem tud hogyan kiürülni a szervezetből a felesleges alkohol (hányással például), így könnyen alkoholmérgezés lehet a vége. A hüvely rosszul viseli a cukortartalmú ételeket, italokat, ahogy az alkohol sem a legjobb dolog ott. Az análisan felhasznált alkohol a végbélnyílást roncsolja, mindkét esetben fennáll a veszélye annak, hogy az illető egy-egy ilyen alkoholos mókázás után könnyebben kap el bármilyen szexuális úton terjedő fertőzést.
„A magyar fiatalok körében még mindig a binke drinking, azaz a rohamivás a jellemző” - mondja Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns. „A buli utáni napon kosármeccsem lesz, de nem akarok másnapos lenni… Csak vodkás tampont lehet feldugni a végbélbe, vagy más alkoholt is?” - találtuk egy fiatal kérdését egy internetes fórumon. Néhány hozzászóló pedig őrületesebbnél őrületesebb alternatívákkal áll elő: alkohol tányérból kanalazva, fülbe öntve, alkoholba áztatott dohány az íny alá…
A vodkás tampon lényege, hogy a lányok a hüvelyükbe dugva, a fiúk pedig análisan használják, azt gondolván, hogy az alkohol így gyorsabban a vérbe jut, és nemcsak hogy spiccesek lesznek, de szüleiket is át tudják verni, hiszen nem lesz alkoholszaguk. Egy spanyol lány ezt a módszert használva majdnem az életével fizetett. Olyan mérgezést és hüvelyi fertőzést kapott az úgynevezett „tampvodkától”, hogy több napig kórházban ápolták.
Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint tévesen hiszik a fiatalok, hogy a vodkás tampon felhelyezése berúgáshoz vezet: „A mérések kimutatták, hogy ezzel a módszerrel 0,07 ezrelékes véralkoholszintet lehet elérni, amitől nem lehet berúgni, ráadásul a 40 százalékos alkohol tönkreteheti a nyálkahártyát, és nemcsak meddőséget okozhat, de a nemi életet is tönkreteheti.”
A tizenhét éves Kornél azt mondja, csupán hallomásból ismeri a tamponos vodkát és azt, hogy valaki a fülébe önti a piát. „Házibulik alkalmával mi azt a módszert használjuk, hogy a tányérba öntjük az alkoholt, és szívószállal szívjuk fel. A másik őrület a Nagy-Britanniából induló eyeballing, vagyis az ital (vodka) szembe öntése.”
A videómegosztó oldalakon számos olyan felvételt találni, amelyen fiatalok mutatják be a szemeken keresztül „legurított” feles rituáléját. Szemorvosok szerint a kötő- és szaruhártya olyan kis felületű, hogy azon kellő mennyiség át se tudna folyni, így lehetetlen „másállapotba” kerülni, nem beszélve arról, hogy a magas alkoholtartalmú ital kiégetheti a szaruhártyát, és az illető akár meg is vakulhat. A tizenkilenc éves Melissa Fontaine ezt nem tudta, komoly tanulópénzt fizetett: „Sohasem volt számomra megnyerhetetlen egy fogadás. Nemegyszer öntöttem vodkát a szemembe. Egy idő után azonban elkezdett fájni, így felkerestem egy szemorvost, aki azt mondta, hogy ha nem hagyom abba az efféle szórakozást, az tragédiával végződhet.”
„Osztálykiránduláson a hecc kedvéért pálinkát öntöttünk a vattára, majd egyikünk a fülébe, egy másik az orrába, a harmadik a fülébe és orrába dugta. Nem éreztük azt a bizonyos hatást…” - ezt mondja Peti, 17 éves. Nagy Zsolt szerint ennek a korosztálynak egyszerűen nincs kellő veszélyérzete. „És ilyenkor erős a csoportnyomás is - teszi hozzá.”
A vakmerő tinédzserek repertoárjába az alkohol belégzése, szippantása is beletartozik. Míg az előbbi módszernél a felhevített alkohol gőzét inhalálják, addig az utóbbiaknál az orrukon keresztül szívják fel a folyadékot. Az alkohol felhevítése egy üveggömbben történik, csövecskéből kell beszívni a párát, ami a tüdő nagy felületén keresztül gyorsabban jut a véráramba. „Többnyire munkanap előtti bulin élnek ezzel a módszerrel a tinédzserek, ugyanis ettől nem lesznek másnaposak” - mondja dr.
Az alkohol fogyasztásának bizarr módszerei 2010-es évekre érkeztek Amerikából, Nyugat-Európából és Skandináviából. Lényegük, hogy bármilyen tömény szeszt nem szájon át, hanem a test nyílásain keresztül juttatnak a szervezetbe, azt remélve, hogy így az alkohol gyorsabban felszívódik. A dianáscukorkás verziónál a cukorka felhasználása után leszopogatják a csokoládét, majd végbelébe helyezik a kipidést. Ezek a módszerek károsítják a nyálkahártyát, sőt fertőzéseket is okozhatnak.
A Snopes szerint nem lehet megállapítani, mennyire elterjedt ez a szokás, de dokumentált esetek vannak alkoholmérgezés gyanújával kórházba kerülésről vodkás tamponnal. A vizsgálatok szerint a tampon csak nagyon kevés szeszt szív fel, és az így bekövetkező részegség gyakran nem érinti a részegséget. Ugyanakkor a végbél és hüvely nyálkahártyája irritációt okozhat, gyulladást, és fertőzéseket.
Az Eye-ball phenomenon megjelenése is felmerül, de a toxikológus szerint a szemre gyakorolt hatás hatalmas kockázat. A módszerek közül a legbiztonságosabb talán a hagyományos alkoholfogyasztás marad, de a bulik, a csoportnyomás és a média hatásai továbbra is fennállnak. A tévhitek között szerepel, hogy a szívószál növeli a felszívódást, de szakmai nézetek szerint ennek hatása elhanyagolható.
Összegzésként: a vodkás tampon vagy hasonló alternatív módszerek megítélése egyértelműen kockázatos. A nyálkahártya sérülése, a fertőzések és a lehetséges hosszú távú szövődmények miatt fontos a tájékoztatás és a megelőzés. A felmérések és szakértői vélemények is hangsúlyozzák, hogy ezek a módszerek nem megbízhatóak és nem jelentenek biztonságos vagy hatékony módot a részegség elérésére.
Veszélyek és orvosi megítélés
Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint a tamponos megoldásokkal nem érhető el berúgás, hiszen a véralkoholszint csak minimális értékre nő. A nyálkahártyát érintő károsodás mellett hosszú távú meddőség és a nemi életet érintő problémák is felmerülhetnek.
Elterjedtség és mítoszok
A Snopes és más források szerint a legenda megjelenik különböző médialejtőkben és popkulturális ábrázolásokban, de tényleges elterjedtségére nincs megbízható mérés. A hozzá kapcsolódó félelmek és a médiahype hozzájárulhat a tévhitekhez, bár a valóságos kockázatok ezeknél jóval konkrétabbak és közvetlenek.
