A közterületi alkoholfogyasztás régóta visszatérő és sokakat érintő probléma Magyarországon. Bár alapvetően a jóérzés és a békés társadalmi együttélés sérelmét okozza, sok esetben a jogi szabályozás és a gyakorlati végrehajtás is kihívásokkal néz szembe. Ez a cikk részletesen körbejárja a közterületi alkoholfogyasztás jelenségét, a vonatkozó jogszabályokat, a lakossági panaszokat, valamint a hatóságok eddigi intézkedéseit és azok hatékonyságát.
A közterületi alkoholfogyasztás jelensége és következményei
A közterületen történő szeszesital-fogyasztás az állampolgárok jelentős részének jóérzését sérti, és negatívan befolyásolja a békés társadalmi együttélést. A probléma leggyakrabban a kereskedelmi tevékenységet folytató üzlethelyiségek közvetlen környezetében, valamint a parkokban, játszótereken fordul elő. A jó idő beköszöntével egyre többen érzik a késztetést, hogy az utcán vagy a parkban fogyasszák el a frissítő nedűt.
Az italozás tipikusan társas cselekmény, gyakran ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben több személy valósítja meg a szabálysértést. Ezen túlmenően az esetek többségében ez nem egy csendesen folytatott tevékenység; az elfogyasztott alkohol mennyiségével egyenes arányban nő a hangerő is, ami teljesen érthető módon zavarja mások pihenését. A lakosságot rendkívüli mértékben felháborítják ezen magatartások, különösen, ha az italozással garázda viselkedés, piszok jár együtt. A nehézségek hatványozódnak, ha az alkoholfogyasztás és a köznyugalmat zavaró események nevelési, oktatási intézmények, turisztikai látványosságok környezetében történnek. A túlzott alkoholfogyasztás jelentősen növeli a bűnelkövetővé és a sértetté válás kockázatát is.
A közterületi alkoholfogyasztás jogi szabályozása Magyarországon
A közterületi alkoholfogyasztás szabálysértésnek minősül. Az önkormányzati törvény egyik, 2013-ban életbe lépő paragrafusa lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi képviselőtestület tagjai meghatározzák a közösségi együttélés alapvető szabályait. Mindezek alapján a főváros egész területén szankcionálható, ha valaki a közterületen iszogat.
A Szabálysértési Törvény szerepe
A 2012. évi II. törvény - a továbbiakban: Szabs. tv. - 29. § (2) bekezdés a) pontja alapján "közterületnek minősül a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is."
Szeszes ital a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a) pontja szerint minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat.
A Szabs. tv. 2013. évi módosítása után szabálysértésnek minősül a szeszes ital közterületen történő fogyasztásának önkormányzati rendeletben meghatározott szabályainak a megsértése. A Szabs. tv. 154. pontja tartalmazza a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegésére vonatkozó szabályokat.
A Szabs. tv. 200. § (1) bekezdése alapján aki:a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi,b) vendéglátó üzletben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,szabálysértést követ el.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség és a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. Fentiek alapján, amennyiben önkormányzatunk a szeszesital közterületen történő fogyasztását rendeletében szabályozza, úgy ezen rendelkezések megszegése szabálysértésnek minősül, és így a helyszínen a rendőrség (esetlegesen a közterület-felügyelő) kellő hatékonysággal tud eljárni ezen nem kívánatos magatartás megszüntetése érdekében.
A Szabs. tv. hivatkozott rendelkezése következtében, az önkormányzat által alkotandó helyi rendelet szerint a közterületen történő szeszesital fogyasztás szankcionálhatóvá válik. A szabályozásnak, illetve fentiek alapján annak szabálysértési jellegének köszönhetően alapjaiban véve is lehet visszatartó hatása. Az önkormányzati rendelet nem szabálysértési tényállást állapít meg - hiszen azt a Szabs. tv. tartalmazza -, hanem kimondja a közterületen történő szeszesital-fogyasztás tilalmát, lehetővé téve ezzel a Szabs. tv. 200. §-ának az alkalmazását.
Önkormányzati rendeletek és azok hatása
A közterületen történő alkoholfogyasztást több településen is helyi rendeletekkel próbálják szabályozni. A nagyvárosokban ez már szinte megszokott dolog, de nemrégiben például Nagykozárban is önkormányzati rendeletet hoztak arról, hogy tilos alkoholt fogyasztani a közintézmények ötvenméteres körzetében, és a szeszes italt árusító kisboltoknál.
Debrecenben például rendelet szabályozza a közterületen történő alkoholfogyasztást. A főszabály: a városnak egy jól körülhatárolt területén tilos az utcai alkoholfogyasztás. A rendelet húsznál is több út, utca felsorolásával pontosítja e zóna kiterjedését. Ebben a zónában tehát nem szabad az utcán italozni. Ez alól csak három kivétel van: a vásárokon, alkalmi rendezvényeken; az alkoholt forgalmazó, nyitva tartó vendéglátóhelyek teraszain, kerthelyiségeiben; valamint a Nagyerdei körút által határolt területen, valamint a Pallagi út mellett történő italfogyasztás. Ugyanezek a megkötések jelölik ki Debrecenben azt is, hogy mely boltokban tilos alkoholt árusítani 22-06 óra között.
A rendelet a vendéglátó üzletek éjszakai nyitvatartását is szabályozza. A vendéglátóhelyek és a teraszaik nyitvatartási ideje nem egyezik meg. A közterület-felügyelők úgy jönnek a képbe, hogy a 2012-es „szabálysértési törvény" határozza meg a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegését (mint szabálysértést). A szabálysértési eljárás lefolytatását és a jogsértés szankcionálását a törvény a rendőrség hatáskörébe rendeli, de helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelőket is jogosulttá teszi (a jegyzőnek nincs hatásköre).
Április végétől november közepéig a közterület-felügyelet fokozott ellenőrzéseket tart a belvárosban, a Petőfi teret is ideértve. Az egyenruhások - a biztonság érdekében - különösen gyakran tűnnek fel a szórakozóhelyek környékén. Amennyiben a hatáskörükbe tartozó jogsértést észlelnek, úgy intézkedési kötelezettségük van. Ebbe a körbe a szeszes itallal kapcsolatos kihágásokon túl a csendháborítás, a koldulás, a köztisztasággal vagy a gépjárművel elkövetett szabálysértések is beletartoznak.
A törvény lehetőséget ad a szóbeli figyelmeztetésre, de kizárólag helyszíni bírság kiszabása helyett. Mivel nem a bírságok kiszabása az elsődleges, a közterület-felügyelők több esetben élnek szóbeli figyelmeztetéssel. Ezeket dokumentálniuk sem kell. Ugyanakkor ilyen szankcióban csak az részesíthető, aki a szabálysértést beismeri.
Helyszíni bírsággal az sújtható, akit tetten érnek, a terhére rótt szabálysértést elismeri, valamint okmánnyal tudja igazolni a személyazonosságát a helyszínen. Mindezt azért írjuk le, mert a következő lépcsőfoknak tekinthető szabályértési feljelentés esetében komolyabb következményekkel számolhatunk.
Pécs és Budapest példái
Pécsen a Melinda utcai élelmiszerbolt mellett található dohánybolt előtt pados leülőhelyeket alakítottak ki. A terület azonban úgy működik, mint egy kocsma: megveszik az emberek a dohányboltban az alkoholt, majd kiülnek, hogy ott fogyasszák el. Több olvasó is hasonló jelenségről számolt be, ahol a játszóterekre, köztéri padokra telepednek le kisebb-nagyobb csoportok, és ott italoznak. Az önkormányzati rendeletek értelmében azonban Pécs közterületein tilos a szeszesital-fogyasztás, akit mégis rajtakapnak, azt akár meg is bírságolhatják. A Pécsi Közterület-felügyelet naponta ellenőriz a közterületen történő italozás visszaszorítása érdekében, ennek köszönhetően a korábban sűrűbben előforduló, visszatérő jelenség egyre ritkább. A tapasztalatok azt mutatják, hogy főként kisboltok környezetében folyik italozás.
A közterületi alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében a közterület-felügyelet az elmúlt években közös szolgálatot is indított a rendőrséggel. A felügyelők és a járőrök városszerte jelen vannak, az ünnepi időszakokban és hétvégente ráadásul megerősített szolgálatban.
A Gellérthegyen, a Püspök szobornál rendszeresen alkoholt fogyasztanak, illetve csoportos rendezvényt tartanak. Budapest I. kerület, Várkerület, Szent Gellért rkp. területén is érkeztek bejelentések. Az illetékesek válasza alapján az ügyet továbbították a megfelelő hatósághoz. A lakossági bejelentések egy része a közterületen történő alkoholfogyasztással összefüggésben fogalmazódott meg. A 2020-21. évi világjárvány következtében a bezártak a vendéglátóhelyek, így jellemzően a helyi üzletekben vásárolt alkohol tartalmú italokat közterületen, gyakran hangoskodva fogyasztják el a vásárlók.
Rendelet szabályozná a közterületi alkoholfogyasztást
A járványhelyzet hatása a közterületi alkoholfogyasztásra
A 2020-21. évi világjárvány következtében a bezártak a vendéglátóhelyek, így jellemzően a helyi üzletekben vásárolt alkohol tartalmú italokat közterületen, gyakran hangoskodva fogyasztották el a vásárlók. Az éttermek, büfék, presszók, cukrászdák zárva tartottak, ételt csak elvitelre adhattak vagy kiszállítottak. Az "elvitelre" fogalom tág megfogalmazása sokakban azt a téves értelmezést keltette, hogy minden elvitelnek számít, ami már az üzlet ajtaján kívül történik. A vendéglősök elvitelre adták ki az italt, amit a vásárlók az üzlet előtt megittak, anélkül, hogy a helyszíni fogyasztás tilalmára hivatkozhattak volna.
Magyarországon nincs általános alkoholtilalom, nincs közterületi alkoholfogyasztási tilalom sem. Ezt általános jelleggel még a veszélyhelyzet alatt sem vezették be néhány nap kivételével. A karácsonyi időszakban volt ilyen rendelet, december 24. és január 3. között. A közterületi alkoholfogyasztás korlátozásának a joga az önkormányzatokat illeti, és egyre több helyen élnek ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt 4 év során 140-150 önkormányzat hozott ilyen jellegű tiltó rendeleteket, azaz ez a szándék nem csupán a járványügyi helyzethez kapcsolódik. A rendeletet alkotó önkormányzatok között szép számmal találunk néhány száz fős kis falvakat és nagyobb városokat is.
A március 8-ától élő rendelkezések viszont a közterületi alkoholizálás kérdésében is új fejezetet nyitottak. Ma közterületen mindenütt kötelező a maszk viselése. Aki alkoholt fogyaszt, az iváshoz le kell vegye a maszkot, tehát azonnal megsérti a védekezéssel kapcsolatos szabályokat.
Nincs olyan egyértelmű jogszabály, amire ezt alapozni lehetne, így a hatóság inkább csak keresi a megfelelő paragrafusokat, ami alapján a vendéglőst is felelősségre vonhatja. Egy március eleji hír szerint például Budapest egy kerületében 23 fő tartózkodott egy söröző előtt, amikor a rendőrök közbeavatkoztak. Nyolcuknál italt is találtak, amit a közeli sörözőben vettek meg. Mivel ebben a kerületben éppenséggel tilos a köztéri italozás, ennek alapján indult eljárás a tetten ért személyek ellen. Egy másik esetben az esti órákban figyeltek fel egy hasonló csoportra, szintén a fővárosban.
Januárban két erzsébetvárosi vendéglátóhely bezárása vált országos hírűvé. A rendőrség szerint a hely megszegte a védelmi intézkedéseket, holott a rendelet szó szerinti előírásait nem érte sérelem. Ez is rávilágít arra, hogy a hiányos jogszabályokat az egyes hatóságok értelmezni kezdik, majd jogerőre emelik saját értelmezésüket.
A közterület-felügyelők szerepe és a bírságolás
A közterület-felügyelők rendszeresen ellenőrzik a kerület azon pontjait, ahol jellemzően előfordulhat ez a fajta szabálysértés, kiemelt figyelmet fordítanak azokra a helyszínekre, ahonnan már kaptunk hasonló tartalmú lakossági bejelentést. Boltok előtt, parkokban és közterületen fogyasztanak alkoholt kisebb-nagyobb csoportok - erre panaszkodott nemrégiben több olvasó is. Az ellenőrzések folyamatosak, ezért egyre ritkábbak ezek az események.
A közterület-felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki, illetve a hatósági főosztály ellenőrzést folytathat le azzal az üzlettulajdonossal szemben, aki megszegi a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó tilalmat.
A közterület-felügyelők úgy jönnek a képbe, hogy a 2012-es „szabálysértési törvény" határozza meg a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegését (mint szabálysértést). A szabálysértési eljárás lefolytatását és a jogsértés szankcionálását a törvény a rendőrség hatáskörébe rendeli, de helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelőket is jogosulttá teszi (a jegyzőnek nincs hatásköre).
Figyelmeztetéssel kezdődhet: a törvény lehetőséget ad a szóbeli figyelmeztetésre, de kizárólag helyszíni bírság kiszabása helyett. Mivel nem a bírságok kiszabása az elsődleges, a közterület-felügyelők több esetben élnek szóbeli figyelmeztetéssel. Ezeket dokumentálniuk sem kell. Ugyanakkor ilyen szankcióban csak az részesíthető, aki a szabálysértést beismeri.
Helyszíni bírsággal az sújtható, akit tetten érnek, a terhére rótt szabálysértést elismeri, valamint okmánnyal tudja igazolni a személyazonosságát a helyszínen. Mindezt azért írjuk le, mert a következő lépcsőfoknak tekinthető szabályértési feljelentés esetében komolyabb következményekkel számolhatunk.
Debrecenben a közterület-felügyelők 2023-ban szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése miatt 475 alkalommal intézkedtek; ebből 301 helyszíni bírság és 174 feljelentés született. Idén július 15-ig 262 esetből 166 zárult bírsággal, 96 feljelentéssel.
A probléma kezelésének kihívásai és lehetséges irányai
A közterületi alkoholfogyasztás visszaszorítása összetett feladat, amely jogi, társadalmi és kulturális tényezőket is érint. Bár a helyi rendeletek és a fokozott ellenőrzések segítenek a probléma kezelésében, a jogszabályok értelmezése és alkalmazása gyakran ad okot vitákra. Az élelmes nép számára nincs olyan kiskapu, amit meg ne találnánk, ha ki akarjuk kerülni az előírásokat.
A hatóságoknak továbbra is keresniük kell a megfelelő paragrafusokat, amelyek alapján mind az italt fogyasztókat, mind az azt lehetővé tévő, vagy csak elnéző vendéglátósokat felelősségre vonhatják. A jogi kiskapuk és az értelmezési különbségek továbbra is kihívást jelentenek a hatékony fellépésben. A probléma megelőzése és a szabályok betartatása a cél, nem csupán a tettenérés és a bírságolás.
A közterület-felügyelők és a rendőrség közös szolgálata, a fokozott ellenőrzések, valamint az önkormányzatok által hozott helyi rendeletek mind hozzájárulnak a közterületi alkoholfogyasztás visszaszorításához. Ugyanakkor fontos a jogszabályok egyértelműsítése és a következetes végrehajtás, hogy a lakosság békés és nyugodt környezetben élhessen.
tags: #alkoholfogyasztas #utcan #magyarorszagon