Az Irsai Olivér egy különleges magyar szőlőfajta, amely napjainkban az egyik legnépszerűbb hazánkban.
A fajta születése és nemesítése: A fajta két értékes magyar szőlő, a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér keresztezéséből jött létre.
Az Irsai Olivér szőlőfajta nemesítése 1930-ban történt Magyarországon, Kocsis Pál által.
Egyik legenda szerint egy szegedi borkereskedő vásárolta meg, és 100 pengőért saját magáról neveztette el az új szőlőfajtát, de ez hamisnak bizonyult.
A valóság az, hogy Kocsis Pálnak volt egy barátja, Irsai M. József, akinek 1930-ban fia született, és erről kapta a fajtanevet.
A szőlő tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökerezik, ami megkönnyíti a szaporítását és termesztését.
Fürtjei közepes nagyságúak, kúp alakúak, vállasak és lazák.
A bogyók kicsik, vékony, de szívós héjúak, ami ellenállóbbá teszi őket a rothadással szemben.
Színüket tekintve szép, aranysárga, pettyezett.
Elterjedése és termesztése: Magyarországon az Irsai Olivért főként a Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai és Ászár-Neszmélyi borvidékeken termesztik.
Azonban nem csupán hazánkban kedvelt, hanem számos európai országban is termesztik, kiemelten Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában, főként Burgenlandban.
Ezen kívül Japánban, Indiában, Kínában és Ausztráliában is találhatók ültetvényei.
A II. világháború utáni időszakban is fontos szerepet játszott a fajta történetében, amikor sok vesszőt adtak Oroszországnak.
A fajta korai érésű: augusztusban már szüretelhető.
A tőke középerős, hosszú elfekvő vesszőket nevel.
Szőlőfajta kettős hasznosítású: csemege és borszőlő egyben.
A bogyók sárga, kicsik, gömbölyűek, alig hamvasak, középvastag héjúak.
Illata és íze: gyümölcsös, muskotályos illatú, klarifikáltan friss és parfümös, gazdag illat- és ízvilággal.
Aborítás és termelés: reduktív technológiákkal a bor könnyed, légies, zöldessárga, az eredeti bogyóízekkel teli bor készíthető.
Történeti jelentőség: a fajta 1930-as évek elején született, neve a barátság és tisztelet történetére utal.
A bor készítésénél a reduktív technológiák az elsődlegesek, a fiatal, könnyed borosság kedvelőinek kedves alapanyagai.
Az érettség és fogyasztási szokások: az északi borvidékeken bontakozik ki leginkább a fajta jellegzetességei, mert a hűvösebb klíma megőrzi a savakkal és muskotályos jegyekkel harmonizáló karaktert.
A borfogyasztási szokások és a borválasztás: a 2010-es évekre vonatkozó felmérések rámutattak, hogy a fogyasztók a könnyű, gyümölcsös fehérborokat kedvelik jobban, és az Irsai Olivér ebben a kategóriában kiemelkedő szereplő.
A címkézési szabályok és a bor minősítése: az EU borreformja 2009-től új minősítési kategóriákat vezetett be, és a fajtanevet csak az EU által jóváhagyott listán megadott módon szabad feltüntetni.
Magyarországon az évjárat feltüntetése csak akkor lehetséges, ha a szőlő legalább 85 százalékban abban a évben szüretelték.
A rezisztens szőlőfajták fontossága: a klímaváltozás miatt egyre hangsúlyosabbá válik a rezisztens fajták alkalmazása, amelyek ellenállnak a leggyakoribb betegségeknek és mérséklik a növényvédőszerek szükségességét.
Az intézeti kutatások célja a fenntartható gazdálkodás és a hosszú távú megfigyelések biztosítása digitálisan rögzített adatokkal.
A borászati és termesztési fejlesztések részeként több fajtát is vizsgálnak és fejlesztenek, hogy prémium minőségű borokat állítsanak elő.
A Balaton környéki növényvédelmi és víz- és talajvédelmi szempontokra is kiemelt figyelmet fordítanak a piac-vezérelt fejlesztések keretében.
Az Irsai Olivér kis mennyiségben szinte minden magyar borvidéken megtalálható, de alapvető lágysága miatt inkább az északi és középső borvidékeken érvényesül.
Az északi stílusú bortermelés jobban kiaknázhatja a fajta tulajdonságait: kevés savtartalma délebbre gyengülne, így ott inkább a sav- és illatkomponensek játszanak szerepet.
Az érés gyors jellegű, így a borok fiatalon fogyasztandók, de megfelelő technológiával üdén tarthatók és a muskotályos illatok megőrizhetők acéltartályban történő feldolgozással.
A Balaton környéki projektek példája, hogy rezisztens fajtákból is lehet piacra szabni, versenyképes, kiváló minőségű borokat létrehozni.
A fejezet végeztével egy rövid áttekintés következik a legfontosabb tényekről, amely segíti a gazdálkodókat a fajtaválasztásban a klímaváltozás közepette.
