Soha többet nem tudok úgy leülni egy jó pohár bor mellé, mint tettem, mielőtt beszélgettem Blázovics Anna biokémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával. Szeretem a jó bort: fehéret, vöröset, illatosat, testeset, könnyűt, nyárit - mikor mit. A fogyasztását már-már tökélyre fejlesztettem, alkalomhoz választok, finom ételek mellé nagy gonddal keresgélek, szeretem nézni a színét, szagolni az illatát, az ízéről pedig ne is beszéljünk… Ráadásul a borozgatás azzal a jó érzéssel társult, hogy még egészséges is. Szívesen elhittem a számtalan helyről, tévéből, rádióból, internetről érkező jó tanácsot, hogy mindenkinek napi 1 pohárka vörösbort kellene innia egészsége megőrzéséhez. Persze nem mintha meg is fogadtam volna a napi borozgatás ötletét, de azért mégis… Csakhogy a napi 1 deci bort sem bírja mindenkinek a szervezete - figyelmeztetett Blázovics Anna, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatója. Különben sem lehet általánosítani, hogy például a magyarok vagy éppen az oroszok jól bírják az alkoholt. Ez nem így van. Mindenkinek a szervezete másképp reagál az alkoholra. Óriási a különbség éppen ezért abban, hogy mi történik egy keleti és egy nyugati, egy férfi és egy nő vagy egy kövér és egy sovány ember szervezetében, ha megiszik akár csak napi 1 deci bort.
Az alkohol lebontásának egyéni különbségei
Blázovics Anna mindjárt magyarázatba is kezdett. „Minden embernek más a genetikai állománya, ezért másképp bontja a szervezete az alkoholt. Távol-Keleten, Japánban, Kínában általában nem isznak alkoholos italokat, mert már kis mennyiségtől is rosszul lesznek, és nem kívánják. Bizonyos enzimek ugyanis náluk csak nehezen tudják lebontani az alkoholt. Amíg a keleti ember rosszul lesz, addig egy nyugati éppen jól érzi magát a borozgatás után, mert szervezetében másképp működnek ezek az enzimek. A másnaposság azonban itt is az alkohollebontásban jelentkező különbségekből adódik.”
„Mivel a magyarok Belső-Ázsiából származnak, okozhat gondot az alkohol. Van, akiben több a keleti gén, annak nem tesz jót, és nehezen is dolgozza fel a szervezete. Akiben inkább a nyugati gének dominálnak, ott természetesen kedvezőbb a helyzet.
Tévhitek a testalkattal és nemi különbségekkel kapcsolatban
- Gondolom a sovány és testes ember szervezete közül a testes bírja jobban az alkoholt? Egyáltalán nem, ez is egy tévhit - világosít fel a szakember. Ugyanis a testesebb ember májszövetében sok zsír halmozódik fel, ez kiszorítja a fehérjéket, és csökkenti azoknak az enzimeknek az aktivitását, illetve hatásosságát, amely a bor alkoholtartalmát semlegesíthetné.
- Mi a helyzet a nőkkel és a férfiakkal, gondolom egy nő szervezete érzékenyebb az alkoholra is? „Igen, és ennek genetikai okai is vannak. A közelmúltban végeztek egy kísérletes tanulmányt: fiatal egyetemisták vállalták, hogy 1 hónapig minden nap isznak egy kis vörösbort. A fiúk 3-4 decit, a lányok 1-2 decit testtömegre számolva. Úgy számolták ki a mennyiséget, hogy az orvosilag elfogadható legyen. Azt tapasztalták, hogy 1 hónap múlva a nőknél a vörösvértestben csökkent a kalcium, a magnézium, az ólom, a stroncium és a cink szintje. Ez a kalcium azután hiányzik a csontoknál. A nők immunrendszere is kedvezőtlenebbül változik, mint a férfiaké, és védtelenebbek lesznek.”
A gyermekek és az alkohol
- Mit szól ahhoz, ha azt hallja, hogy a vacsora vagy ebédasztalnál a kisgyereknek is adnak egy kis bort? „Ez nem jó, mert nagy bajt okozhat, ha a fejlődő szervezetnek alkoholt adnak, akármilyen keveset is. Hiába van a vörösbornak számtalan pozitív hatása is, de még mindig ott van mellette az alkohol, amivel számolni kell, és ez nem való a gyereknek. Árt, visszamarad mind a testi, mind a szellemi fejlődésben.”
Az alkoholizmus pszichológiája - Mitől lesz valaki alkoholista?
A vörösborban rejlő jótékony hatóanyagok
- Mi a jó a vörösborban? „A borok hasznos összetevői a polifenolok, flavonoidok, resveratrol, biogén aminok, fémionok. Ezek ráadásul jól oldódnak alkoholos oldatban, és ezért jobban fel is szívódnak a szervezetben. A gyerek azonban ne bort igyon, hanem egyen szőlőt vagy sok más gyümölcsöt, lehetőleg a szivárvány színeinek megfelelően válogassák azokat. Bennük minden fontos vegyület megtalálható, amire szüksége van a szervezetnek, csak hiányzik az alkohol.”
Hogyan fogyasszunk bort egészségesen?
- Akkor igyunk vagy ne igyunk, sőt inkább úgy kérdezem, hogyan borozzunk, hogy az tényleg egészséges legyen? „Étkezéshez kapcsoltan, kulturáltan és mértékkel. Kúraszerűen kifejezetten jót tesz a borfogyasztás, legyen az vörös, fehér vagy rosé. Ha influenzás az ember, jól is esik 1-2 pohár forralt bor. Ha legyengült, kimerült a szervezet, jól jön vitaminpótlásra, hasznos vérképzőszervi problémákra is. Egyébként mindezt korábban is tudták. Egy időben a tokaji borok gyógyszerként szerepeltek a Magyar Gyógyszerkönyvben. Leromlott állapotokban ajánlották, persze mértékkel! „Hippokratész, akit az orvostudomány atyjának tartanak, valamennyi ma is ismert orvosságában ott szerepel a bor. Használta láz enyhítésére, vizelethajtóként, általános fertőtlenítőszerként és arra is, hogy megkönnyítse a lábadozást. Volt, amikor letiltotta a pácienst a borfogyasztástól és volt, amikor konkrét borfajtát ajánlott.”
A kutatás háttere: Szabad gyökök és antioxidánsok a vörösborban
A Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola 2/1-es programja 1993-ban indult Prof. Dr. Fehér János vezetésével, melynek egyik kiemelt kutatási területe a szabad gyökök és antioxidánsok szerepe a máj regenerációjában, valamint az alkohol hatásainak vizsgálata. Dr. Blázovics Anna, a cikkben megszólaló biokémikus, a program egyik kulcsfontosságú kutatója volt. A program keretében végzett kutatások rávilágítottak a vörösborban található polifenolok, különösen a resveratrol antioxidáns tulajdonságaira, amelyek hozzájárulhatnak a szervezet oxidatív stresszel szembeni védekezéséhez.
A kutatások kiterjedtek az alkohol hatásainak elemzésére is, kiemelve az egyéni különbségeket a lebontásban és az anyagcsere folyamatokban. Ezek az eredmények alapozták meg Dr. Blázovics Anna figyelmeztetését a mértékletesség és az egyéni érzékenység figyelembevételének fontosságára a borfogyasztás során. A hosszú távú kutatások, melyekben számos tudós vett részt, mélyebb betekintést nyújtottak a vörösborban található bioaktív vegyületek élettani hatásaiba, valamint az alkohol potenciális kockázataiba.
A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása
A Semmelweis Egyetemen folyó kutatások, beleértve a szabad gyökökkel és antioxidánsokkal kapcsolatos vizsgálatokat, jelentős mértékben hozzájárultak a vörösbor egészségre gyakorolt hatásainak jobb megértéséhez. Azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy a pozitív hatások csak a mértékletes és tudatos fogyasztás mellett érvényesülhetnek. A kutatások igazolták, hogy a flavonoidokban, metiláló ágensekben és nyomelemekben gazdag növényi eredetű étrend-kiegészítők segíthetnek a szervezet redox-homeosztázisának helyreállításában. Ez is alátámasztja azt az elképzelést, hogy a vörösborban található jótékony vegyületek más forrásokból is bevehetők, például gyümölcsök, zöldségek és bizonyos étrend-kiegészítők formájában, az alkohol kockázata nélkül.
A kutatócsoport által kidolgozott módszerek biztonságosan alkalmazhatók a különböző betegségekben szenvedő emberek állapotának felmérésére és a gyógyítási folyamat hatékonyságának megítélésére. Ezek az eredmények alátámasztják Blázovics Anna véleményét, miszerint a borfogyasztás, ha mértékkel történik, hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, de kizárólag az alkohol káros hatásainak figyelembevételével.