A Furmint, melyet néha Mainak néven is említenek, egy magyar fehérborszőlő fajta, amely leginkább a Tokaj-Hegyalja borvidéken ismert, ahol egyfajtás száraz borok készítésére használják, valamint ez a fő szőlő a jól ismert tokaji édes borok előállításához. Ezen kívül termesztik a kis Somló borvidéken is. A Furmint hasonló szerepet tölt be a szlovákiai Tokaji borvidéken is. Ausztriában is termesztik, ahol Mosler néven ismert. Kisebb ültetvények találhatók Szlovéniában, ahol Šipon néven ismert. A szőlőt Romániában és a volt Szovjetunió utódállamaiban is megtalálható.
A Furmint eredete és története
A Furmint későn érő fajta. Neve valószínűleg a bor általa termelt borának búzára emlékeztető színére utaló "froment" szóból ered. A Furmint legalább a 16. század vége óta terem a Tokaji régióban, ahogy egy 1571. május 15-i keltezésű dokumentum leírja a szőlőt a tokaji Hétszőlő szőlőbirtokon. A 21. század elején végzett DNS-elemzés megerősítette, hogy a Furmint és a magyar szőlőfajta, a Gouais blanc között szülő-utód kapcsolat áll fenn. A Pinot Noir-hoz, Sangiovese-hez és sok más szőlőfajtához hasonlóan, a Furmint is létrehozott az évszázadok során különféle klónokat, beleértve a rózsaszín héjú, Piros Furmint nevű színmutációt is.
Más elméletek szerint a szőlőt a középkorban hozták be az Osztrák-Magyar Monarchiába. Ahogy Jancis Robinson mesterborász megjegyezte, a szőlőt IV. Béla király uralkodása alatt, a 13. században hozhatták Magyarországra. A Magyarországot ért mongol invázió pusztítása után, Béla gyorsan szerette volna újjáéleszteni az ország lerombolt szőlőbirtokait. Egy másik elmélet szerint a szőlőt még korábban, II. István király uralkodása alatt itáliai misszionáriusok vezették be. Ez az elmélet, ahogy Pierre Galet francia ampelográfus is megjegyezte, arra utalhat, hogy a Furmint az Appius út mentén fekvő, Lazio tartománybeli Formia városából származik, és a név a latin Formianum név torzulása lehet. Későbbi olasz bevezetésre utal egy, a Collio Goriziano régióból származó katona, aki a hétéves háborúban (1754-től 1763-ig) harcolt. A katonát, akit Formentnek becéztek az olasz "fromento" (búza) szó után, V. Mária Terézia császárné Formentin gróf címmel jutalmazta. Más elméletek a Furmint eredetét illetően megjegyzik a szőlő hasonlóságát a savoyai Altesse szőlőfajtával, és azt feltételezik, hogy a szőlő onnan vagy akár Bizáncból is származhatott.
A Furmint jellemzői és termesztése
A Furmint későn érő szőlőfajta, amely általában korán rügyezik, így a szőlőtőke fogékony lehet a tavaszi fagyokra. Bár a laza fürtjei és vastag héjú bogyói ideálissá teszik a botrytiszes édes borok előállításához, a szőlő fogékony lehet a lisztharmat veszélyére. Magyarországon a Furmint nagyfokú genetikai sokféleséget mutatott, több klónt és színmutációt is szaporítanak a Tokaji régióban. E klónok közül több, mint a Fehér, a Holyagos és a Madárkás klónok, már a második világháború előtt is jól ismertek és termelés alatt álltak. Más gyakran használt Furmint klónok közé tartozik a lazább fürtű Lazafürtű és a Változó klón, valamint a rózsaszín héjú Piros Furmint színmutáció.
A Zágrábi Egyetemen végzett DNS-profilozás kimutatta, hogy a Furmint valószínűleg szülő-utód kapcsolatban áll a Gouais blanc-kal, amely más kutatások szerint számos más fajta szülője, így a Furmint csaknem 80 különböző szőlőfajta féltestvére. Jelenleg csak két ismert (vagy feltételezett) természetes keresztezése ismert a Furmintnak: a Hárslevelű és a svájci Plantscher szőlőfajta. 1937-ben a Furmintot keresztezték a horvát Malvazija Istarska szőlőfajtával, létrehozva a Vegát. A Furmint számos szinonimát oszt meg más európai szőlőfajtákkal, mint például a Sauvignon vert, amelyet egykor Tocai Friulano néven is ismertek, annak ellenére, hogy a szőlőt valószínűleg soha nem használták Tokaji előállításához. A dolgok további bonyolítására, nemcsak a Furmint oszt meg több szinonimát a Sauvignon vert-tel, hanem a Sauvignon vert maga is a Furmint "zöld bogyó" alvariánsa. A szőlő morfológiai hasonlóságokat mutat a savoyai Altesse szőlőfajtával, és történelmileg összetévesztették a francia szőlőfajtával. Magyarországon a Furmintot néha összetévesztik a Kéknyelűvel, míg Horvátországban, Korčula szigetén a szőlőt a Pošip-pal tévesztették össze.
2006-ban 4006 hektár (9900 hektár) Furmintot műveltek Magyarországon, több mint 97%-át a Tokaj-Hegyalja régióban. A fennmaradó ültetvények a nyugat-magyarországi Somló régióban találhatók. Tokajban a szőlőt gyakran házasítják Hárslevelűvel és Sárga Muskotállyal (Muscat blanc à Petits Grains) a nemes rothadástól befolyásolt tokaji édes bor előállításához. Mád, Tállya, Rátka és Tolcsva települések környékén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szőlőnek hosszú története van a száraz bortermelésben is.
A Furmint borok stílusai
A Furmint borok széles skálán mozognak, a csontszáraztól az extrém édes, nemes rothadástól befolyásolt borokig. A szőlő képes olyan borokat produkálni, amelyek természetesen magas savtartalommal rendelkeznek, komplex ízekkel, amelyeket a lé gyümölcsösségéből és a szőlőhéjjal való rövid érintkezésből nyernek. A Furmint borok, különösen az édes borok, hatalmas érlelési potenciállal rendelkeznek, néhány jól elkészített példány kedvező évjáratokból több mint egy évszázadon át képes érni.
A száraz Furmint borokat a füst, körte és lime aromái jellemzik. Az édes borok marcipán, vérnarancs, barack és árpaszínű cukor jegyeit fejleszthetik ki. A Furmint száraz borai, talán jobban képesek tükrözni eredetük pontos helyét, mint az édes csodák, az elmúlt években megnövekedett figyelmet és megújult elismerést kaptak. Tokajban a legjobb termőhelyek e stílushoz - Mád, Tolcsva és Rátka környékén - már régóta ismertek, még azelőtt, hogy az édes borok ilyen erős lábra kaptak volna. Jelentős klónvariáció létezik, és a jobb klónok, általában azok, amelyek kisebb fürtökkel rendelkeznek, és koncentráltabb borokat eredményeznek, általában azok, amelyeket a második világháború előtt ültettek: Madárkás, Holyagos és Féher Furmint.
A száraz Furmint borok figyelmet érdemeltek a világ borkedvelői és szakértői körében, amikor az Úrágya 2000 dűlőszelekciót István Szepsy mutatta be. A bor nagy ásványosságot, komplexitást és szerkezetet mutatott, amelyet korábban csak a legfinomabb fehér borokban tapasztaltak meg olyan történelmi régiókból, mint Burgundia vagy a Mosel. Az érlelési potenciál is ígéretes volt. 2003-ban a mádi faluból származó további termelők nagy sikerrel készítettek dűlőszelekciós száraz Furmint borokat. Mád falu, közel 1200 hektárjával, lehetőséget kapott arra, hogy jelentős mennyiségű, kiváló minőségű száraz Furmint bort állítson elő, mint egy közösségi szintű bor, amely kifejezheti a régió egyedi vulkanikus terroirját.
Bor a vendéglátásban | A Tokaji borrégió sajátosságai
Tokaji édes borok: a "királyok bora, borok királya"
Magyarország a "Vinum Regum, Rex Vinorum" (királyok bora, borok királya) otthona, ahogy XIV. Lajos francia király utalni szokott kedvenc édes boraira, a Tokaji Aszúra. Magyarország Európa szívében fekszik. Magyarország a 46. és 49. szélességi körök között helyezkedik el, ami megegyezik Franciaország Rhône-völgyének északi részétől Champagne-ig terjedő nagy borvidékeivel. Tengerparttal nem rendelkezik, Magyarország főként nagy síkság, olyan nagy folyókkal, mint a Duna, amely északról déli irányban szeli át az országot, és a Tisza, amely Ukrajnából érkezik és párhuzamosan folyik a Dunával.
Magyarország büszkesége, hogy a világon elsőként rendelkezik szőlőültetvény-osztályozási rendszerrel, amelyet 1700-ban vezettek be, és évszázadokkal ezelőtt Magyarország Európa egyik legjelentősebb bortermelője volt. Fiatal borászok jelentek meg, hogy újjáélesszék az ország borkészítési hagyományait, és megtanítsák nekünk, hogy Magyarország gazdagsága több mint pusztán "folyékony aranya", a tokaji édes bor. Az itt termő szőlők közül kettő emelkedik ki: a Furmint fehér fajta, egy intenzív, erős szerkezetű szőlő, és a Hárslevelű, amely szelídebb és illatosabb.
Nem lehet Magyarországról beszélni anélkül, hogy megemlítenénk a "királyok borát, a borok királyát": a tokaji édes bort. Száraz fehér borokat is készítenek a Tokaji régióban, így tudni kell különbséget tenni. A nemes rothadásos szőlőből készült borokat "aszú"-nak nevezik, ami "szárazat" jelent, és általában Furmint és Hárslevelű fajtákból készülnek. A puttony szó a kosár neve, amelyet a botrytiszes szőlővel teli pép tárolására használtak, amelyet minden hordóhoz hozzáadtak, hogy ezt az édes bort elkészítsék. A Tokaji Aszú Eszencia borok tartalmazzák a legtöbb puttonyt, összesen 7-et, ami szinte finom, gyönyörűen komplex nektárrá teszi őket, meglepő savtartalommal az édesség ellenére.
Ezeket figyelembe véve Magyarország borválasztékot kínál a tapasztalatokhoz. A Szent Tamás Mád tökéletes bevezetést nyújt a magyar száraz fehér borokba. Az ország vezető fajtájából, a Furmintból készült bor, ez a fiatal borászok, mint Szepsi István Jr. munkájának modernebb arca, aki a Szent Tamás pincét vezeti, és aki ezt a finom, friss és gyógynövényes fehér bort készítette, gyönyörű ásványi érintéssel. Mit vársz még? Ugyanattól a pincétől, mint az előző bor, ajánljuk a Szent Tamás Nyulászót, hogy felfedezzük az ország két vezető fehér fajtájának, a Furmintnak és a Hárslevelűnek az erényeit, eleganciájuk csúcsán. Ez a fehér bor finom hordós érlelés hatását viseli magán, amely selymes középízt kölcsönöz, citrusos és virágos ízekkel kísérve.
Utazásunk Magyarország legismertebb borai felé, az édes borok felé halad, de a Disznókö Tokaji Késői Szüret finom megálló a mi utazásunkon. Ez a bor a Tokaj-Hegyalja régióban készül Furmint szőlőből, amelyet későn szüretelnek, majd minimális mennyiségű botrytis cinerea-fertőzött szőlőt adnak hozzá. A Tokaji Oremus Aszú 3 Puttonyos borral mélyen belemerülünk a finom tokaji édes borok világába. Az Oremus pincészet készíti, amely a Tempos Vega Sicilia csoporthoz tartozik, vitathatatlan minőségi garancia. Ez egy édes bor, amely trópusi gyümölcsök aromáit ötvözi virágos, mézes és balzsamos jegyekkel. A Château Dereszla Aszú Eszencia borral eljutunk az Aszú Tokaji édes borok csúcsára. Ez a bor gyakorlatilag nektár, és ahogy a neve is sugallja, ez az elixir tiszta esszenciája, amelyet "nemes rothadás" által érintett szőlő borrá tétele produkál. Egy finom bor, amely sűrű, de savtartalma frissességet hoz. Egy luxus, amelyet legalább egyszer életében ki kell próbálni. Ez csak egy kis betekintés abba, mit kínálnak a magyar borok.
Furmint más borvidékeken
Bár a Furmint leginkább Tokajhoz kötődik, más magyar borvidékeken is megtalálható, mint például a Somlón, ahol egyedi, ásványos karakterű borokat ad. Ezen kívül egyre inkább felbukkan a Balaton északi partján is, ahol korábban szintén széles körben ültették és Szigeti néven ismerték.
Magyarországon kívül a Furmintot termesztik Szlovéniában és Horvátország északi részén (ahol Šipon néven ismert), valamint Ausztriában, különösen a Neusiedlersee környékén, ahol a zamatosan édes Ruster Ausbruch borok készítéséhez használják; itt Mosler néven ismert. Természetesen, mint a legtöbb közép-európai szőlőfajta, ez is eljutott a szomszédos országokba különféle elnevezésekkel.
Ausztriában 2010-ben mindössze 9 hektár (22 hektár) Furmint volt, főként Rétben, a Neusiedlersee közelében, az ország távol-keleti részén, ahol olyan termelők, mint Heidi Schröck, finom, édes Ausbruch borokat készítenek belőle. Bár itt még mindig ritkaság, a Furmint úgy tűnik, kedveli a páratartalmat, és az ültetvények valószínűleg növekedni fognak.
Szlovéniában 2009-ben 694 hektár (1714 hektár) Šipon volt, főként Štajerska Slovenija (Szlovén Stájerország) területén, Podravje régióban, kelet-északon. Hagyományosan száraz bornak készítik, de jó években édes borokat is képes adni, de nem tokaji stílusban.
Horvátországban a Furmint Moslavac és Šipon néven is ismert, ahol 2008-ban 422 hektár (1043 hektár) volt, és a borok szinte mindig szárazak. Általában Medjimurje északon, a szlovén határ közelében Šiponként ismert. A Moslavac szinonima a Zágrábtól délkeletre fekvő Moslavina régióból származik, ahol néhány termelő, mint Miklavžić, alkalmanként egyfajtás bort készít, bár gyakrabban keverékekben fordul elő, és gyakran túltermett.