A Döbröközi Mg. Zrt. hosszú múltra visszatekintő cég, 1960-ban alapították még Döbröközi „Zöldmező” MezőgazdaságiTermelőszövetkezet néven, amely alapvetően szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, jelenleg is ez a két fő ágazat dominál a gazdálkodásban.
1986-ban egyesült a gyulaji „Új barázda” Szövetkezettel, ezzel a megművelt földterület és az állattenyésztési volumen nagyjából a duplájára emelkedett.
1992-ben új típusú szövetkezetté alakult, majd 2006. július 1-én a korábbi szövetkezet, modern - a kor elvárásainak megfelelő - zártkörű részvénytársaság formára váltott: Döbröközi Mg. Zrt. néven.
A település történelme, szerkezete, fejlődése E változatos dunántúli táj már az ősidők óta csalogatóan hatott a letelepedni vágyó emberekre.
Tolna megye legrégebbi régészeti leletei mintegy 20000 évvel ezelőtt keletkeztek.
Ezen paleolitikus települések a neolitikumban is megmaradtak.
Állítólag számos házban van itt csiszolt kőbalta.
A rómaiak nagy változásokat idéztek elő a tájon, települések, katonai táborok, várak, hadi- és kereskedelmi utak láncolatát építették ki.
Ők honosították meg a szőlőtermelést is.
A római birodalom bukását követően Tolna megye területén éltek szkíták, kelták, gótok, gepidák, longobárdok, avarok és hunok is.
A honfoglalással kezdődik Döbrököz ,,magyar múltja”.
Árpád törzsének téli szállása a megye keleti részén, a Duna mentén, a nyári szállása pedig a Kapos mentén helyezkedett el.
A község mai elhelyezkedése valószínűleg az Árpád-házi királyok koráig vezethető vissza.
Árpád törzsének téli szállása a megye keleti részén, a Duna mentén, a nyári szállása pedig a Kapos mentén helyezkedett el.
Az 1241-42-es tatárjárás nagy csapást mért Magyarországra, így Tolna megyére is.
A megyében Kádán tatár vezér hordái garázdálkodtakFelégették a települések nagy részét, sok lakost megöltek, vagy rabszíjra fűzve elhurcoltak.
A veszteségek pótlása mintegy harminc esztendőt vett igénybe, ami után viszonylag gyors gazdasági fellendülés következett.
Ekkor Döbröközi várát IV. Béla rendelete alapján építették át kővárrá a tatárjárás után.
A vár további tulajdonosai között voltak Kőszegi János, Károly Róbert, a Szalók nembeli Varsayak és Himfyek, valamint a Laczkfyak követtek.
A laczkfyak közül Döbröközi Laczkfy I. András 1359-ben halt meg, és 1397-ben a hűtlenség miatt Zsigmond király elvette birtokaikat, így Döbrököz Castrum Debrekez néven királyi vár lett.
A földvár később tolta megye fejlődését, a mezővárosok száma növekedett és Döbrököz is községként virágzott.
A XVIII-XIX. században a tűzoltóegyletek és a helyi gazdaság megújulása figyelhető meg, a vasútépítés pedig új munkalehetőségeket hozott.
Az 1870-es években már 5 kereskedő volt Döbröközön, a közoktatás fejlesztése is haladt, 1890-ben megalakult az Olvasókör és az Önkéntes Tűzoltó Egylet.
A XX. század elején iparosok és parasztok összetartása, aratási és társadalmi mozgalmak jellemezték a települést.
A Döbröközi Mg. Zrt. hosszú múltra visszatekintő cég, 1960-ban alapították még Döbröközi „Zöldmező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven, amely alapvetően szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, jelenleg is ez a két fő ágazat dominál a gazdálkodásban.
1986-ban egyesült a gyulaji „Új barázda” Szövetkezettel, ezzel a megművelt földterület és az állattenyésztési volumen nagyjából a duplájára emelkedett.
1992-ben új típusú szövetkezetté alakult, majd 2006. július 1-én a korábbi szövetkezet, modern - a kor elvárásainak megfelelő - zártkörű részvénytársaság formára váltott: Döbröközi Mg. Zrt. néven.
A vállalat állattenyésztési ágazata központban és Gyulajon is fejlett, modern technológiát alkalmaz a sertés- és juhászatban, szarvasmarhatelepben és legelőn.
A növénytermesztésen belül a két kerület összesen átlag 4300 ha bérelt szántóterületen gazdálkodik, és 240 ha rét és legelő adja a szálastakarmányt.
Főbb növények: kukorica, őszi búza, napraforgó és repce, ezen kívül őszi és tavaszi árpa, zab, szója, mustár, borsó és hibridkukorica termelése zajlik.
Egy átlagos évben 20-25000 tonna termés kerül betakarításra, szárításra és tárolásra.
A növénytermesztési ágazat gépparkja fiatal, modern műszaki technológián alapul.
Az éves összes hízósertés kibocsátás 30-35000 db köré tehető.
Baromfi: két istállóban nevelnek turnusonként 28 000 db broiler baromfit, az éves vágóbaromfi kibocsátás 130 000 db körül alakul átlagosan.
Juhászat: a törzsállomány 1500 db többségében anyajuhból és szaporulatából áll.
Az állatok ridegtartásban vannak nyáron a legelőn, télen nyitott szálláson.
Éves értékesítés 40 db hízómarha, 10 db tenyészbika Gyulajon.
A fe szövetkezeti hagyományokat megőrizve a Döbröközi Pálinkafőzdék törekednek a minőségi termékek előállítására, és a környéken termő gyümölcsök egyedülálló zamatát átadni pálinkáikban is.
Térjen be hozzánk, kóstolja meg eme remek nedűket, kövesse végig a pálinkafőzés teljes folyamatát a cefrézéstől a palackozásig, majd ossza meg véleményét velünk.
A Döbröközi Mg. Zrt. párosul a hagyományos kisüsti pálinkafőzés hagyományával és a korszerű technológiával, hogy a régió természeti adottságait legteljesebb mértékben megőrizve szolgálja ki a fogyasztókat.
Más hagyományos magyar pálinkafőzdék mellett a hazai és nemzetközi díjak által elismert minőségű termékeket állít elő, és a látogatókat szívesen fogadja a gyártási folyamatok megismertetésére.
A legkiemelkedőbb pálinkafőzdék áttekintése a térségből
Masinaház Hegykőn felújított pálinkafőzdéje volt, amelynek látványfőzdéje a Fertő-táj legszebb háza címet nyerte el 2014-ben.
Agárdi Pálinkaház Agárdön nyújt luxuskategóriás pálinkaélményt modern technológiával, és 2015-ben a legmagasabb minőségi kategóriát célozza.
Alexander Pálinkaház Szentesen 2015 tavaszán nyílt, és főként a Csongárd megyei piacra koncentrál, de bérfőzési lehetőséget is kínál.
A Bánki Pálinkaház Dunakeszin 2012-ben kezdte meg működését, a hagyományos kisüsti rendszert és modern technológiát ötvözi.
A Brill Pálinkaház Tolna megyében, Harcon található, 2000 óta készítenek különleges pálinkákat és párlatokat.
Gombosi Pálinkafőző a Gödöllői Tangazdaság Zrt. része, 2006-ban kezdte meg a termelést és a kertészetet ötvözi a pálinkakészítéssel.
A Gong Pálinkaház Deszk megyében 2017-ben nyitott, ahol a látógatók a főzés folyamatát végigkövethetik.
Erős Pálinka Jászságból, 1929-ben alapított családi vállalkozás, mely az 1980-as évek óta (2016 óta) a pálinka néven ismertté vált a régióban.
A Gyulai Pálinka Manufaktúra 2008 óta működik, a termékek között 56 féle pálinka található, saját termelés és saját telepítésű gyümölcsök felhasználásával.
Fontosabb adatok a termelésről
- Növénytermesztés: két kerületben átlag 4300 ha bérelt szántóterület, 240 ha rét és legelő.
- Fő növények: kukorica, őszi búza, napraforgó, repce, zab, árpa, szója, mustár, borsó, hibridkukorica.
- Állattenyésztés: sertés, baromfi, juh, szarvasmarha, legeltetés nyáron a legelőn.
- Éves éves termés; 20-25000 tonna aratási mennyiség.
A cég fontos értékei közé tartozik a hagyományok megőrzése, a környezeti fenntarthatóság és a minőség iránti elkötelezettség, amely tükröződik a pálinkavetőfőzdék által gyártott termékekben is.
tags: #dobrokoz #dobrokozi #szeszfozde