A magyar borászat dinamikus fejlődésen megy keresztül, melynek egyik motorja Ferenc Vilmos, aki elkötelezettségével és innovatív szemléletével formálja a hazai bortermelést. Számos rendezvény, borverseny és szakmai fórum fűződik a nevéhez, melyek mind a magyar borok minőségének emelését, népszerűsítését és a borfogyasztási szokások modernizálását célozzák. E cikkben Ferenc Vilmos szerepét és a hozzá kapcsolódó eseményeket vizsgáljuk meg, különös tekintettel az újborok és a változó fogyasztói trendek fontosságára.
A Magyar Bor Akadémia és a Szakmai Hálózatépítés
Ferenc Vilmos nem csupán egy borász, hanem aktív tagja a Magyar Bor Akadémiának is. Ez a szervezet olyan szakembereket tömörít, akik elhivatottak a magyar borok minőségének fejlesztésében és a szakmai párbeszéd előmozdításában. A Szekszárd környékén szervezett programok, mint például a Günzer Tamás Pincészetében megrendezett esemény, ahol mintegy negyven villányi borász vett részt, kiváló példái ennek a hálózatépítő tevékenységnek. Az ilyen találkozók lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére, új technológiák megvitatására és a borászok közötti együttműködés erősítésére.
Ezen rendezvények kiemelt vendégei között szerepelt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es Év Bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött. Az ilyen elismerések és a magas rangú szakmai részvétel is jelzi a rendezvények fontosságát és Ferenc Vilmos szerepét a magyar borászati életben.
Az Újborok Felfedezése és a Fiatal Generáció
Ferenc Vilmos egyik legfontosabb kezdeményezése az újborok népszerűsítése és a fiatal borász generáció bevonása a szakmai életbe. Az általa szervezett eseményeken, mint például a MATE Budai Campusán tartott ÚJBOR és SAJTFESZTIVÁL gála, külön hangsúlyt kapnak a frissen szüretelt borok. A rendezvény főszervezőjeként Ferenc Vilmos kiemelte, hogy az új borok tesztelését kizárólag 35 év alatti vezető borászokra bízták, akik így összeállították Magyarország legjobb 10 újborának listáját.
Ez a stratégia arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ borfogyasztási szokásai gyorsan változnak, és a magyar termelőknek is alkalmazkodniuk kell ezekhez a trendekhez, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi piacon. Ferenc Vilmos szerint az új generáció borászai fogékonyabbak a változások iránt, így ők képesek leginkább felismerni és képviselni a jövő borfogyasztási igényeit.
Legyél TE is AGRÁRDIÁK! - Szőlész-borász: Bor- és pezsgőgyártó technikus
A frissen szüretelt borok fogyasztása Magyarországon drámai növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Varga Bálint, a Varga Pincészet értékesítési vezetője megerősítette ezt a tendenciát, bár hozzátette, hogy a magyar borfogyasztás még mindig elmarad a francia vagy olasz adatoktól. A magyarok évente mintegy 3,5 millió liter bort fogyasztanak, ebből azonban csak 400-500 ezer liter újbort. Varga Bálint szerint ennek egyik oka a megfelelő marketing hiánya, szemben a francia példával, ahol a "bozsolé fesztiválok" segítettek a borok nemzetközi ismertségének növelésében.
A Klasszikus Újbor Készítési Technológia és a Változó Igények
Az újborok készítésének kulcsa az úgynevezett "nulla érlelés", ami azt jelenti, hogy a bor az erjesztést követően, gyakran egy héten belül palackozásra kerül. Ez a gyorsaság korábban akadályozta a borok széleskörű elterjedését, mivel a hagyományos technológiákkal csak az erjedést követő két-három hónap után lehetett elkezdeni a munkát. Az újborok esetében az alacsony hőfokon, lassan végbemenő erjedés során keletkező szénsav egy része a borban marad, ami késlelteti az érését, és friss, üde karaktert kölcsönöz neki.
Dr. Kállay Miklós professzor, a borverseny elnöke is alátámasztja a változó fogyasztói igényeket. Szerinte a nehezebb vörös borok mellett egyre nagyobb az igény a könnyebb fehér újborok iránt, ami az egészséges táplálkozás és a kulináris élvezetek globális változásával magyarázható. Ez a tendencia hatással van a magyar borfogyasztási szokásokra is, amire a pincészeteknek fel kell készülniük.
A Magyar Borversenyek és a Szekszárdi Kékfrankos
Ferenc Vilmos aktívan részt vesz a különböző borversenyek szervezésében és lebonyolításában is. A Magyarországi Németek Országos Borversenye, melyet Mecseknádasd és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közösen rendez, kiemelkedő esemény a hazai boréletben. Ezen a versenyen többek között a magyarországi németek legjobb fehér-, rosé- és vörösborát is díjazzák.
A 2008-as évjáratú szekszárdi kékfrankosok külön figyelmet érdemeltek a tolnai megyeszékhelyen megrendezett Vince napi rendezvényen. Kozma Pál szerint a 2008-as évjárat kiváló minőségű szőlőt eredményezett, így emlékezetes borok készülhettek. A szekszárdi kékfrankos domináns fajta a térségben, a termőterület mintegy hatvan százalékát borítja.
A Mecseknádasdi borversenyen Ferenc Vilmos külön kiemelte a verseny során bemutatott kiváló merlot borokat. Érdekességként említette a rozé és siller borok növekvő arányát is, utóbbi egyre közkedveltebb a hazai fogyasztók körében, mint jellegzetes sváb bor.
A Borturizmus és a Szakmai Elkötelezettség
Ferenc Vilmos elkötelezettsége a magyar borvidékek iránt vitathatatlan. 22 borvidéken dolgozott, 8 borrendnek és a Borakadémiának is tagja. Az Alisca Borrend Nagymestereként és elnökeként is két évre vállalta a feladatot, hogy megújítsa a rend vezetőségét és új lendületet adjon a szekszárdi bor érdekében végzett munkának.
Az Alisca Borrend alapszabályában szerepel, hogy tagjai közé ismert művészeket, sportolókat és közszereplőket is felvesznek, akik vállalják a borvidék népszerűsítését. Ferenc Vilmos szerint ezen a területen még van mit behozni, és reméli, hogy az új, fiatalosabb vezetőség képes lesz kihasználni ezeket a kapcsolatokat.
A piaci elvárások változása is foglalkoztatja Ferenc Vilmost. A korábbi nehéz ételekhez és "nagy borokhoz" képest ma már a könnyedebb mediterrán fogásokhoz illő rozék és fehér borok, mint az Irsai Olivér vagy a Cserszegi Fűszeres, keresettebbek. Ezért a borászoknak is alkalmazkodniuk kell a kínálatukkal.
Kihívások és Jövőbeli Perspektívák
A magyar borászok számos kihívással néznek szembe. Az üveg visszaváltási rendszer bevezetése plusz adminisztrációt és költségeket jelent. Az élőmunka ára jelentősen megemelkedett, miközben a borok ára a külföldi árakhoz képest alacsonyabb. A szőlő ára tíz éve nem emelkedett, miközben a költségek - műtrágya, növényvédő szerek, gázolaj, idénymunka - megötszöröződtek.
Ezen nehézségek ellenére Ferenc Vilmos optimista. Hiszi, hogy meg kell találni azt a piaci rést és formát, ahol a magyar borok ismét kelendők lehetnek. A 2016-os Boregyetemen tartott előadások is a hazai borászat elmúlt 25 évét tekintették át, bemutatva az átalakulást, a korszerű technológia megjelenését és a minőségorientált szemléletet. Thummerer Vilmos példája is jól illusztrálja ezt a fejlődést, aki a rendszerváltás után nagy értékű területeket vásárolt, és korszerű technológiát alkalmazva törekedett a legmagasabb minőségre.
A jövő szempontjából Lamport József, a pincészet főborásza kiemelte az éghajlatváltozás jelentőségét, az egyre gyakoribb meleg, száraz évjáratokkal és a néha közbejövő csapadékos időszakokkal. A magyar borászatnak alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz is, hogy továbbra is kiváló borokat kínálhasson a fogyasztóknak.