A szőlő a meleg és csapadékos időjárásnak köszönhetően intenzíven fejlődik.
Néhol esedékes a második csonkázás elvégzése.
A furmint esetében több ültetvényben tapasztalható a bogyók puhlásának kezdete.
A vesszők beérése folyamatos.
A kórokozó fertőzési nyomása továbbra is magas.
Az időjárási körülmények kedveznek a betegségnek.
A fertőzött bogyók felrepedhetnek, mivel a kórokozó károsítása miatt a bogyó bőrszövete nem tud tovább megfelelően fejlődni.
Ahol a termést sikerült megvédeni, ott az utolsó kezelésekre elegendő a kontakt hatóanyag (kén, meptildinokap) alkalmazása.
Fontos a lombozat védelme, hogy biztosítsuk a megfelelő asszimilációs felületet, a termés optimális fejlődése érdekében.
Ökológiai gazdálkodásban kén és narancsolaj tartalmú készítményekkel védekezhetünk a lisztharmat ellen, ezt a kombinációt kiegészíthetjük kálium-bikarbonát hatóanyagú készítménnyel, mely szürkerothadás ellen is hatásos.
Magas hőmérsékleten kerüljük a kén kijuttatását, a perzselés elkerülése érdekében.
Fontos a megfelelően elvégzett hajtásválogatás és levéleltávolítás, kialakítva ezzel a kellően szellősebb lombozatot, valamint biztosítva a növényvédő szerek jobb fedését és hatáskifejtését.
Levélzet eltávolítása esetén a napos oldalon kerüljük a túlzott leválogatást, megelőzve ezzel, azt hogy a bogyókat kitegyük az erős UV sugárzásnak.
A múlt heti esők újabb fertőzést indíthattak el, de a bogyók már kinőttek fogékony állapotukból.
A termés megfelelő fejlődése érdekében már a lombozat védelmére kell koncentrálni.
Az idősebb levelek fogékonysága kisebb, tüneteket elsősorban a fiatalabb leveleken találunk.
Védekezésre réz készítményeket használjunk.
A bogyók fejlődésükkel egyre fogékonyabbak a kórokozóra.
Az esőzéseket követően a fertőzési nyomás magas szintre emelkedett.
A tünetek több helyen megfigyelhetőek.
A csapadékos időjárás kedvez a betegség megjelenésének.
Ilyen körülmények esetén indokolt a védekezés.
A bogyókat ért sérülés (mechanikai vagy jégverés) teret nyithat a fertőzésnek.
A betegség elsősorban jégverés után jelentkezik.
Védekezésre alkalmas a folpet, az iprodion, a klórtalonil vagy a pirimetanil.
A réz-készítmények ez esetben nem alkalmazandóak.
Jégeső után a gyorsaságé a főszerep.
A kezelések a kár bekövetkezte után 12-18 órán belül hatásosak.
A kórokozó levéltüneteivel és beszáradt bogyókkal is találkoztunk az ültetvényekben.
A viaszréteg kialakulásával, vastagodásával a bogyók fogékonysága csökken.
Elsősorban csapadékos, meleg körülmények között okoz jelentős gondot.
Sok ültetvényben találkozhatunk a Phomopsis viticola levél- illetve szártünetével.
A levéltünetek első ránézésre atka vagy tripsz kártételnek tűnnek, ezért mikroszkóp alatt kell megvizsgálni, és akkor látható, hogy nincs kártevő a levélen, ugyanakkor a sárgás foltok közepén sok esetben fekete pont (piknídium) látható.
A száron fekete pontokat, foltokat képez.
A hűvös nedves idő kedvezhetett a fertőzésnek, így akár hamarosan bogyótünetek is megjelenhetnek.
A fás betegségek tünetei több ültetvényben egyre erőteljesebben látszanak.
A fás betegség okozója többféle gomba is lehet, ezért a megjelenési formája is változatos.
A tüneteket mutató tőkét meg kell jelölni.
Ezen tőkéket majd, a metszés előtt, az egészséges részig vissza kell vágni és sebkezelés alkalmazása szükséges.
A tarka szőlőmoly egyedeket a kihelyezett csapdák nem fogták.
Védekezésre ott van szükség, ahol a rajzás intenzitása erős volt, illetve, ahol láthatóak a kárképek.
Levél-, gubacs- és takácsatka kártétel több helyen megfigyelhető.
Az idén jelentősen kevesebb kabócával találkoztunk, mint tavaly.
A kihelyezett sárga ragacslapokon megjelentek az amerikai szőlőkabóca imágói.
Mivel a kártevő a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora, védekezni kell ellene.
Az ültetvények vizsgálata alapján a növényvédelmi kezeléseket ki kell egészíteni a kabóca elleni készítményekkel.
Alkalmazhatóak piretroidok, tiametoxam, vagy klórpirifosz.
Az utóbbi időben több ültetvényben találkoztunk a K-hiány tüneteivel.
A hiánytünet a levélen mutatkozik.
A K szőlészeti jelentősége kiemelkedő, hiszen befolyásolja a cukorképződést, a tőkék vízháztartását és ennek révén a szárazság- és fagytűrő képességét.
Ezen túlmenően jelentős szereppel rendelkezik a mustban található szerves savak közömbösítésében is.
Hiányában csökken a tőkék szárazanyag produkciója, szárazságtűrése és kedvezőtlen irányban változik a termés minősége.
A csapadékos és meleg időjárás következtében erőteljes a gyomok fejlődése.
Fordítsunk erre is figyelmet.
Aki a soraljak gyomtalanítását választja, az kapálással, soraljművelővel is elvégezhető.
Amennyiben esetleg mégis a gyomirtó szer mellett döntünk, akkor a glifozát hatóanyagú készítményekkel lehet elvégezni, a gyomnövények 15-25 cm-es fejlettségi állapotában.
A növényvédelmi kezelések elvégzése előtt fontos tájékozódni az időjárási viszonyokról.
A várható csapadékról a radarképekről kaphatunk információt.
A hétfői csapadékot követően további esőzésekre a héten már nem kell számítanunk.
A hétfői lehűlést követően folyamatosan melegedni fog az idő.
A furmint egy nagyon sokoldalú szőlőfajtánk, mivel a teljesen száraz bortól az egészen édes, kifejezetten magas cukortartalommal rendelkező eszenciáig készülnek belőle borok, így a mindennapi és ünnepi felhasználása is nagyon változatos.
A könnyedebb, egyszerűbb ízvilágú száraz, félszáraz vagy félédes furmintok a mindennapok kellemes kísérői, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani.
Körülbelül 8-10°C-on, tulipán formájú fehérboros pohárban felszolgálva mutatják a legszebb formájukat.
A komolyabb száraz birtokborok és dűlőszelektált furmintok nagyon szépen fejlődnek a palackban, így ezeket érdemes lehet palackosan még pár évig érlelni.
Ezeknek a száraz boroknak az izgalmas ásványos jellege és tartalmas ízvilága miatt érdemes az elfogyasztáskor is időt adni.
Tejszínes fogásokkal, levesekkel, zöldségekkel, vad madarakkal, házi szárnyasokkal, halakkal és sertéshúsból készült ételekkel is nagyon sokféleképpen párosíthatóak.
A késői szüretelésű furmintok tiszta gyümölcsös jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek könnyedebb gyümölcsös salátákkal, gyümölcsös desszertekkel, pohárkrémekkel vagy például egy krémessel is.
Az aszúk és eszenciák különleges ízviláguknak köszönhetően akár önmagukban is képesek egy fogásként megjelenni, de végtelenül izgalmas, új dimenziókat nyitnak meg, ha elkezdjük őket különböző sós, vagy édes fogásokkal kombinálni.
Klasszikus párost alkotnak a libamájjal, a rokfort sajttal, diós és mézes desszertekkel, de bátran kísérletezzünk, mert a legextrémebb fogásoknál is nagyon jól működhetnek.
A furmint első magyarországi említése 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt.
Eredete a mai napig tisztázatlan: sokan Dél-Itália tájáról, mások a Szerémségből (Szerbia) származónak tartják.
A XVIII. sz. elejére Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája lett, de más vidékeken is telepítették.
Ma a tokaji mellett a somlói furmintot tartják a legtöbbre.
Somló és a Bükkalja mellett más borvidékünkön nincs is számottevő telepítés belőle.
A kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, de vulkáni málladékon és löszön is jól terem.
A fajta bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett savai elegánsak.
Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magas alkoholtartalmú.
Ez Tokaj-Hegyalján jobb évjáratokban elérheti a 14-15% alkoholt is.
Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges.
Benne nagyon gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik.
Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat.
A Somlón termett furmint illat- és íz-világa visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel.
Csúcsát 3-4 éves korában éri el.
Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad.
Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható.
A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a borok adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni.
Sokan keménynek tartják.
Az is lehet, ha éretlen vagy túlterhelt tőkéről szedett szőlőből készül.
A legjobb somlói furmintot egyelőre Györgykovács Imre készíti, mellette Fekete Béla és Fehérvári Károly borai a legemlékezetesebbek.
A Tokaj-Hegyalján termett furmint kissé lágyabb somló társánál, de ez a lágyság viszonylagos.
Savtartalma többször eléri a 10-12 gr/lit értéket.
Ez megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag testet és jó gerincet jelent, de semmiképpen nem okoz bántó savérzetet.
A háború előtti telepítésekről származó furmintok a száraz fehérborok között világviszonylatban is jelentősek.
Egyre több termelő igyekszik kiaknázni a korosabb ültetvényekben rejlő lehetőségeket.
Ezeknek a boroknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-egy somlóinak.
Az édesen iskolázott furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárga muskatállal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján.
Mivel a fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas puttony-számú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találhatunk, kellően kiegyenlítve a szintén magas savtartalommal.
Ezeknek a boroknak az alkoholtartalma nem mondható magasnak: általában 11-12% között mozog.
Fiatalon a késői szüretelésű furmintok illatvilágát sokszor a botritisz határozza meg, benne sok citrusféle, narancshéj, szerecsendió virág és az elmaradhatatlan körte, birs illatával.
Az aszúboroknál a botritiszes jelleg kevésbé érvényesül.
Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, amerikai hordóban érett boroknál gesztenye, őszibarack, ananász jelentik a fő íz-irányokat.
Egyes termőhelyeken kifejezetten kapros jellegű illat- és ízjegyekkel születnek a borok.
Ez nem hiba, hanem talaj adottság.
A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli árnyalatváltozást okoz.
Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is.
Tokaj-Hegyalja fő fajtája, ahol már a 17. század elején feljegyezték termesztését.
Elterjedése valószínűleg összefügg az aszúkészítés fellendülésével, mivel a leginkább aszúsodik.
Igazi karriert is ennek köszönhetően futott be.
Több, főként fehérbort termő borvidéken kitűnő bort készítenek belőle, amely önmagában száraz, testes, de igen kellemes illatú, finom, harmonikus és tüzes zamatú.
Kifejezetten savhangsúlyos, hosszan érlelhető bort ad.
Benyák Zoltán - Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek című műveiben is kiemelik a furmint értékét és hagyományát.
Olyankor: Olykor szigorú, elegáns, szerethető, kedves, érzéki, buja, bátorító és lelkesítő egyben.
