Az Egri borvidék északi Bükkalja déli lankáin helyezkedik el, Eger központtal és 19 csínyján környező községekkel. A borvidék területe mintegy 22 ezer hektár, ebből jelenleg körülbelül 5 ezer hektáron folynak gazdálkodások. A szőlőültetvények talajai változatosak: mészkő, dolomit, agyagpala gazdag felületek jellemzik, ami a borok sokszínű arcát adja. A vidék klímája hűvösebb, de az elmúlt évek melegedése kijelöli a feladatokat a termelékenység optimalizálására.
Az Eger környéki dűlők rendszere történelmi hagyományokon alapul, és a várostól keletre illetve nyugatra eső területekre bontva tekinthető meg. Az Eged-hegy a Bükk déli nyúlványán fekszik, legmagasabb pontja 537 méter, s talaja szürke triászkori mészkő. Ezt a területet nagyjából 40 millió éve tenger borította; a korabeli flóra és fauna maradványai itt találhatóak. A triász mészkőre rakódott mészmárga alapú, sárgásfehér üledék a geológiában nummulitesz mésznek nevezi, az elnevezés az eocén kor egysejtűről, a Nummulitesekről ered.
A Nagy-Eged évi középhőmérséklete közel 10°C, de a szőlő vegetációs időszakában ez az érték meghaladja a 17°C-ot. A napsütéses órák száma körülbelül 2 100, a maximális hőmérsékletet elérő napok száma körülbelül 100, míg az éves csapadék 550 mm körül mozog.
A Sík-hegy a Nagy-Egedtől délre található, kelet-nyugati gerinccel, déli irányba elnyúló szőlőterületekkel. Klimatikus adottságai különlegesek: a Nagy-Eged tömegéről visszaverődő meleg hatása az egyik legmelegebb dűlővé teszi, noha mindössze egy kilométerre a hegytől a talaj teljesen más lehet.
A Pajados és a Nyerges dűlők is a Sík-hegy déli-keleti tömbjében helyezkednek el, a Nyerges déli kitettségével és tufás, köves talajával adja a terület jellegzetes adottságait. A Nyerges jelenleg nem ültetett szőlőket, de adottságai kiválóak, a déli kitettség és katlanszerű tér jellemzi. A Mész-hegy neve nem a mészre utal, a riolit vázanyagból és a "méz" szó eredetéből származik. A Grőber dűlő kakukktojásként szerepel a sorban: északkeleti részén fekszik Eger határán, lejtői leginkább déli kitettségűek, de keleti és nyugati lefutásai is vannak.
A noszvaji Tekenő-hát kis, körülbelül 20 hektáros dűlő, amely nincs teljesen betelepítve. A várostól nyugatra fekvő területeken Egerszólát és Egerszalók a legfontosabb települések; körülöttük számos kiváló adottságú dűlő található. A Kántor-tag Egerszólát egyik legizgalmasabb dűlője, mely korábban Tagi-dűlő néven futott; a név hátterét Gál Lajos tárta fel 2008-ban, amikor kiderült, hogy a terület régen a kántor gazdálkodási területe volt. A dűlő keleti-délkeleti felépítése déli irányba enyhe lejtőkkel és keleti irányba meredekebb lejtőkkel bír.
A Tó-bérc dűlő Egerszóllát keleti bércének csúcsán helyezkedik el, több mint 100 hektáron. A Boldogságos dűlő története a Boldogságos névre vezethető vissza: 2007-ben a St. Andrea pince kezdeményezésére Szűz Mária szobrot állítottak a dűlőben, s ebből indult ki a név megváltoztatása. A Hangács dűlő déli irányban esik ki a fő vonulatból, felszínének változatossága jellemző, katlanszerű középponttal.
Az Egri eredetvédelem már 1993-ban elkezdődött, Gál Lajos vezetésével kidolgozták az Egri Bikavér szabályait, amelyet 1997-ben hivatossá tettek és 2002-ben 130/2003-as FVM rendeletek által hivatalossá vált. 2011 végén bevezették az Egri Csillag és a Grand Superior kategóriákat, előírták a készítésük szabályzatát, s a dűlőneveket csak a superior boroktól felfelé engedélyezték. 2016-ban a szabályozást tovább módosították: egységesítették a felhasználható fajták számát négy bikavér fajtában, ám a dűlőnév használata innentől kizárólag grand superior borokra korlátozódott, ezen belül minden lehatárolt dűlőre vonatkozóan. 2023-ban újragondolták a rendszert: önálló OEM-eket alapítottak az Egri Bikavér és az Egri Csillag számára, és ezen borfajták minőségi szintjei kikerültek az Egri OEM hatálya alól.
A Winelovers Grand borfesztivált április első hétvégéjén rendezik meg, melynek keríében a Corinthia Hotel patinás enteriőrjében koccinthatunk a kiváló pincészetek tételeivel, miközben a szakma krémje ad egymásnak kilincset. Sopron környékén a Soproni borvidék az ország egyik legcsapadékosabb területe, területe kb. 4300 hektár, két nagyobb részre osztható: a keleti rész Fertőszentmiklósig, a várostól északra fekvő pedig Fertőrákos és Balf között terül el. A borvidék kezdeti időszakában a filoxéraig fehér tételek domináltak; a Steigler pince furmint telepítésével a régi hagyományokat is felélesztik.
A klíma és talajszerkezet fontos tényezői a Soproni borvidéknek: a Fertő-tó közelisége hűvös mikroklímát teremt, amely kedvez a fehérborok és a könnyebb stílusok készítésének, míg a talajtípusok között a csillámpala mellett a pannon kori mészkő és löszös talajok gazdagítják a borok karakterét. A helyi borászok, például a Taschner Borház vagy a Winelife Borászat, a Fertő-tó közelségét kihasználva dolgoznak a borkészítésen.
Tokaj-Hegyalja a keleti határon található háromszögben helyezkedik el, Sátor-hegy, Kopasz-hegy és Sátor-hegy által meghatározott területen. Tokajnak több évszázados borkészítési hagyománya van; a talajok vulkanikus és nemes rotható aszúsodási képessége komplex bortípusokkal ajándékoznak meg. A borvidék legendásan híres a tokaji aszúról, amely a töppedt aszú szemek cukortartalmának és savainak tökéletes egyensúlyát tükrözi.
A Grand Superior kategóriára és az Egri Csillag elsődleges célja a termőhely igazi szépségének bemutatása. A tokaji és egri borok között pedig hangsúlyt kapnak a fehér és vörös házasítások egyaránt, hiszen a vidékek tradicionális hagyományai között fontos szerepet játszanak a házasítások.
Az Egri borvidék történetében a bikavér legendája és az Egri Csillag útja összefonódik: a bikavér Magyarország első eredetvédett bora, és bár a precíz keletkezési időpont nem ismert, a legrégebbi dokumentum 1851-ből származik, amelyben az Egri eredetű, bikavér nevű borípus szerepel. A szőlőművelés és a borkészítés hagyományai az évszázadok során összefonódtak Eger és környéke életével: a pincék mélyen a város alatt kanyarognak, s a bor érését hagyományos módon, föld alatti pincékben végzik.
Összegzésképp az Egri borvidék a történelmi hagyományokkal, a különleges geológiával és a változatos éghajlattal kombinált terroir jellemzőit ötvözi: a jó minőségű vörösborok, a fehér házasítások és az Egri Csillag megjelenése mind hozzájárulnak a vidék karakteréhez és a borvidékek között kiemelkedő sokrétűséghez.
