Magyarországon az almatermesztés nagy tömege és az egyes években tapasztalható bőséges termés indokolttá teszi és lehetőséget is nyújt az almabor készítésére. Az elmúlt évtizedekben főként a konzervgyárak éltek ezzel a lehetőséggel. A nagy mennyiségű, de nem piacképes (apró, hibás küllemű) vagy exportból visszamaradt almát olcsó áron felvásárolták, és három megkülönböztetett minőségben, palackozva hozták forgalomba. Az almabor előállítása során rendkívül fontos a tiszta, gyors feldolgozás, mert a gyümölcs természetes cukortartalma nagyon csekély, ezért hajlamos az ecetesedésre és a különféle borbetegségekre. Az erjesztéshez kotyogót használjunk, melyet minden gyümölcsbornál ajánlok. Ha egy bor alkoholtartalma 11% alatt van, nem tartható el hosszabb ideig. Az ilyen borokat „száraz asztali bornak” is nevezzük, és nem tartoznak a minőségi borok kategóriájába.
Az alma átlagos lényeredéke 65%, ami azt jelenti, hogy 1 liter almalevet körülbelül 1,5 kg almából nyerhetünk. Érett állapotban feldolgozott 1 liter gyümölcslében 120 g cukor van. Eltarthatóságát gyors (gépi) feldolgozással, többszöri fejtéssel, kénezéssel és tartósítószerekkel biztosítják. Az ilyen csekély alkoholtartalmú bor hajlamos a borbetegségekre. Ha a palackozás után felnyitott bort néhány órára nyitva hagyjuk, a levegővel érintkezve borvirág vagy penészesedés léphet fel. Mindezek ellenére kedvelt borfajta, amely szódavíz vagy ásványvíz hozzáadásával a nyári nagy melegek idején kellemes italú üdítő.
A Gyümölcsbor Készítés Alapjai
A gyümölcsbor készítésének alapja, hogy érett gyümölcsöt ledarálunk, kipréseljük a levét, majd a szükséges cukor hozzáadásával erjesztjük. Többszöri fejtés után szűréssel palackozzuk és fogyasztjuk. Az egyes gyümölcsök létartalma határozza meg, melyik alkalmasabb nagyobb mennyiségű bor előállítására. Az alma lényeredéke például 65%, ami azt jelenti, hogy 1,5 kg almából nyerhetünk 1 liternyi almalevet. Átlagos cukortartalma literenként 120 g, ami nagyjából 6-8%-os alkoholtartalmat eredményez, ezért szükséges hozzáadott cukorral segíteni az erjedést. 11%-os alkoholtartalomig kevesebb ideig állnak el a gyümölcsborok, a magasabb alkoholtartalmú borok több ideig is eltarthatók.
A bortörvény pontosan meghatározza, milyen alapanyagokat és adalékokat lehet felhasználni a gyümölcsborok készítése során, milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie a végterméknek, sőt, még a megnevezés pontosítására is kitér. Felhasználható anyagok: friss vagy hűtéssel tartósított gyümölcsből előállított gyümölcslé, koncentrátumból előállított gyümölcslé, vagy visszahígított sűrített gyümölcslé (a szőlő kivételével); méz; víz; cukor; izoglükózszirup; mezőgazdasági eredetű etil-alkohol az alkoholtartalom beállításához (legfeljebb a késztermék alkoholtartalmának 20%-áig); szén-dioxid a szénsavas gyümölcsborokhoz; valamint adalékanyagok a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint.
A gyümölcsborok általában csemegeborként fogyasztandók, állaguk és ízük töményebb, vitamintartalmuk pedig a szőlőbor többszörösét is elérheti, a gyümölcs nemétől függően.
Különböző Gyümölcsökből Készíthető Borok
Szinte minden gyümölcsből otthon is készíthető bor, ráadásul egyszerűen. Bár a magyar kultúrában a szőlőbor dominál, sok más gyümölcs is kiváló alapanyag lehet a borkészítéshez.
Almabor
A száraz almabornál leírt módon készíthetjük el. A kisajtolt, tiszta gyümölcsléhez literenként 12-14 dkg cukrot kell hozzáadni. Az ilyen bor készítése nagy gyakorlatot, az érési folyamat befejezéséig megfelelő körülmények biztosítását és nagy figyelmet igényel. Mivel az alma kevés savat tartalmaz, a sav pótlásáról gondoskodni kell. Erjesztés során biztosítani kell a helyiség egyenletes hőmérsékletét, többszöri fejtés után édesítjük, kénezzük. Palackozását követően pasztőrözni kell. Az almaborok készítésekor a 8 ezrelék savtartalom megfelelő, hígítani nem szabad.
Áfonyabor
Egy kilogramm érett áfonyát összezúzunk, 2 liter langyos vízzel 1 kg cukrot feloldunk, és ha teljesen feloldódott, az erjesztő edényben lévő zúzott áfonyára öntjük. Zártan erjesztjük. A közkedvelt csemegeborok közé tartozik, magas antioxidáns tartalma miatt kiváló kiegészítője lehet akár egy diétás étrendnek is. Jellemzően tömény nedűjéhez a házi borkészítés során a cukor mellett vizet is adagolnak, hiszen magas szárazanyag tartalma miatt különben nem lehetne értelmezhető mennyiségű bort előállítani belőle.
Cseresznyebor és Meggybor
A cseresznyebor készítésénél ugyanúgy járunk el, mint a meggybornál leírtak, de nagyon fontos a megfelelő savszint beállítása. Minden fajta meggy alkalmas a meggybor készítésére, de leginkább azok a fajták, melyek sötétre színeződnek, ilyenek elsősorban a cigánymeggyek. Az érett meggyet úgy zúzzuk össze, hogy kb. 10% mag is összetörjön benne, majd egy-két napig állni hagyjuk, de többször „letörjük”. A „tiszta meggylevet” pontosan lemérjük, literenként 8 dl vizet és 36 dkg cukrot számolunk. A 24 óra elteltével a vizes levet kipréseljük, 60 °C-nál nem melegebbre melegítjük és a kiszámolt cukor mennyiség felét feloldjuk benne. Vigyázni kell arra, hogy az erjedés megindulása után elegendő hely maradjon a forrásban lévő bor terjeszkedéséhez. Ez az edény űrtartalmának kb. 10-15%-a. Ügyelni kell arra, hogy a meggybor levegővel ne érintkezzen, ezért kotyogóval látjuk el. Így kizárjuk a levegőt, és figyelemmel tudjuk kísérni az erjedést is. Amikor az erjedés lassúbbá válik, a kiszámolt cukormennyiség második felét is hozzáadjuk. Ha a kotyogó már csendes, az erjedés megállt, ekkor még egy-két napig hagyjuk ülepedni, majd lefejtjük. Az első fejtés után hagyjuk 1-2 napig tovább ülepedni, majd ismét lefejtjük. A palackérettségi vizsgálatot csak a harmadik-negyedik fejtés után érdemes elvégezni, mert a meggybor többszöri fejtést igényel. A harmadik vagy negyedik fejtés, illetve a palackérettség megállapítása után sötét színű üvegekbe töltjük úgy, hogy az üveg teljesen tele legyen és a dugót szorosan belenyomjuk. Így továbbra sem kap levegőt, és két évig tárolhatjuk. A csemege, vagy desszertbort ugyanolyan módon készítjük, csak a tiszta meggyléhez 48 dkg cukrot számolunk. Mivel a cukrot túladagoltuk, a bor hajlamos lesz az újbóli forrásra. A meggy kitűnő ízű és színű vörösborát borlikőr készítésére, vadételek, marha-, bárány-, birkahúsok készítésekor is felhasználhatjuk.
Csipkebogyóbor
A csipkebogyót olyankor szedjük, amikor már teljesen beérett, a „dér megcsípte”. A csipkebogyót a rajta maradt száraktól, virágkehely maradványoktól megtisztítjuk, összezúzzuk, vagy legalább kettévágjuk. Ezután a gyümölcsöt megmérjük, és ehhez számítjuk ki a hozzáadandó cukor, víz és a citromsav, vagy borkősav mennyiségét. 1 kg gyümölcsre 4-4,5 liter vizet, 36-50 dkg cukrot és 5 g citromsavat, vagy borkősavat számolunk. Fontos! A vizet nem szabad felmelegíteni, csak szobahőmérsékletűre (20, legfeljebb 25 °C-ra). A vizet ráöntjük a gyümölcsre, és 24 órát pihentetjük, majd adagonként préskendőbe (tüllkendőbe) csomagolva kipréseljük. A kipréselt léből annyit kiveszünk, hogy a cukrot és a savat feloldhassuk benne. Csak amikor teljesen feloldódott, öntjük vissza a lére. Az erjesztő edényt kb. 70-75%-ig töltjük fel lével, kotyogóval kell ellátni, és egyenletes, lehetőleg 12-16 °C-os hőmérsékleten erjesszük. A zártan erjesztésre feltétlen szükség van, mert a csipkebogyóbor hajlamos az ecetesedésre. Ha a kotyogó elcsendesedett, lefejtjük a bort. Ezután visszahelyezzük a kotyogót és még néhány napig hagyjuk ülepedni, majd ismét lefejtjük. Sötét hűvös helyen tároljuk. Nagy mennyiség készítésekor enyhén kénezzük, csak ez után palackozzuk. Ha betartottuk a technológiát, nagyon finom aszú ízű bort kapunk, amelyet három évig érdemes eltartani. 25 dkg szárított csipkebogyót veszünk 1 kg gyümölcsnek. Ugyanúgy készítjük, mint a fent leírtak. A szárított csipkebogyót minden esetben alaposan mossuk meg, mert a rajtuk lévő szennyeződések tönkretehetik a munkánkat, az anyagi kárról nem is beszélve. A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma miatt a belőle készített ital a téli hónapokban jelentős vitaminforrásunkká válhat.
Egresbor (Köszmétebor)
Borkészítésre mind a piros, mind a sárga egres (köszméte) alkalmas. Nagyon fontos, hogy csak teljesen érett, hibátlan, inkább már töppedni kezdő bogyókat használjunk fel, mert csak így nyerhetünk jó minőségű bort. Előerjesztéssel 70%-os lehet a lényeredék, vagyis 1 liter tiszta levet 1,43 kg gyümölcsből nyerhetünk. Ennek átlagos savtartalma 16 o/oo. A tiszta lé minden literére 40 dkg cukrot számolunk, az eredményt x 0,6 = cukor térfogata. A kiszámolt cukor mennyiséget 2-3 részre osztva adagoljuk hozzá a már ismert módon. Csemegebor készítésekor ugyanígy járunk el, csak a tiszta léhez literenként 56 dkg cukrot számolunk. A csemege egresbor pasztőrözését javaslom.
Erdei- és Kerti Szamócabor (Eperbor)
Erdei szamócából és a kerti szamócából is készíthetünk gyümölcsbort. A legalkalmasabbak erre a célra a sötétpiros színű fajták. Előerjesztéssel kb. 80% lényeredékkel számolhatunk, melynek cukortartalma kb. 2 térf.% alkoholt ad. Savtartalma kb. 10 ezrelék, ezért 1 liter tiszta gyümölcslevet 1,25 literre kell hígítani. Hígításnál nagyon kell ügyelni arra, hogy ne hígítsuk túl, mert ez által savszegény lesz, és ez a borhibák okozója. Vigyázni kell arra is, hogy még az elkészült bort se hagyjuk levegővel érintkezni, mert feketetörést kap. Ez annyira elszínezheti a bort, hogy tinta feketévé válik. Csemegebor készítéséhez 26 dkg cukrot számolunk 1 liter léhez. Ajánlatos gyümölcsbor-élesztőt használni az erjesztés megkezdéséhez, az erjesztő edényt kb. 75%-ig töltjük meg. Kitűnő illatú, ízű és zamatú bor két-három évig jól tárolható.
Az interneten sok helyen lehet olvasni róla, és több kereskedésben is lehet kapni 100% eperből készült eperbort. Az áruk azonban elég borsos, literenkénti ára sok helyen megközelíti, vagy meg is haladja a háromezer forintot. Az eperbor nem más, mint az eper alkoholos erjesztésével előállított ital. Ez nem egyenlő az interneten keringő ízesített borok receptjeivel, amelyek szerint vegyünk a boltban pár üveg akármilyen fehérbort, és abban áztassunk epret néhány napig, néhány hétig. Ugyanis sajnos ezek is az eperbor címszó alatt találhatóak meg, holott ezek nem eperborok, hanem szőlőből készített borok szamócával ízesített változatai. Ezek nem eperborok.
Az egészet azzal kezdjük, hogy alaposan megmossuk, majd lecsepegtetjük az epret. Ezt követően egy nagyobb műanyag tálban vagy vödörben zúzzuk össze az epret. Az edényt fedjük le egy konyharuhával (vagy bármilyen más anyaggal, amelyen át tud szellőzni, de a bogarak nem juthatnak át), és hagyjuk így előerjedni 2-3 napig. Ha letelt a 2-3 nap, akkor jön a neheze: a cefréből ki kell sajtolni a lét. Az eper cefréje igen csak kocsonyás állagú, és nehezen engedi ki a levét. Miután emberfeletti erővel, több órai megfeszített munka árán megszabadítottuk a cefrét a levétől, adjunk hozzá annyi vizet, hogy meg legyen az öt liter, aztán öntsük bele a háromnegyedét egy ötliteres befőttes üvegbe. A maradékban oldjunk fel 60 dkg kristálycukrot (addig kevergetjük, míg már nincs benne kristályos formában cukor), és úgy öntsük a többihez. A vízzel érdemes óvatosan bánni, mert ha nagyon felhígul, akkor a lecsökkent savtartalom miatt megnyúlósodhat az egész. Nagyjából a következő arányt érdemes figyelembe venni: minden liter eperléhez 2,5 dl vizet adjunk. Ha ennél több vízre lenne szükség, akkor a savtartalmat borkősav vagy citromsav hozzáadásával kell javítani. Vegyünk ki a cukros léből 3-4 decinyit, langyosítsuk fel (maximum 30 fok), és adjuk hozzá az élesztőt. Innentől kezdve nagyon gyorsan beindul a folyamat, így igyekezzünk lezárni az üveget borászati (vagy az annak megfelelő házi készítésű) kotyogóval, hogy a keletkező széndioxid gáz távozni tudjon, de a levegő ne juthasson be, mert akkor megecetesedhetne, megromolhatna a készülő eperbor. A lezárt üveget tegyük 15-25 fok hőmérsékletű helyre, és hagyjuk erjedni. Az erjedésnek három fázisa van: az első, a zajos erjedés 8-10 nap alatt lemegy. Ekkor nagyon intenzív mozgásban van a bor, azaz forr. Ilyenkor nagyon sok gáz képződik. Amikor ez megtörténik, akkor vegyünk ki az eperborból 3-4 decinyit, forraljuk fel, adjunk hozzá újabb 15 dkg cukrot, keverjük el benne alaposan, és amikor lehűlt nagyjából 30 fokosra, akkor öntsük vissza az üvegbe. Így már összesen 75 dkg cukrot adtunk hozzá. Fedjük vissza, mert a friss tápanyagnak köszönhetően az élesztőgombák felélénkülnek, és ismét zajosabbra fordul az erjedés, de ez már csak 2-3 napig tart ki. Ezt követi a csendes erjedés, amikor is a forrás átvált inkább pezsgésbe. Ez eltarthat akár két hétig is. Alaposan szűrjük le az eperbort egy sűrű szövésű kendőn, majd öntsük fel annyi forralt vízzel, hogy meglegyen az 5 liter. Ezután következhet az utóédesítés. Aki a száraz borokat szereti, az ezt a lépést hagyja ki. Aki a csemegeborokért rajong inkább, annak azonban jelen állás szerint biztosan nagyon savanyú ez a bor. Vegyünk ki a kész eperborból félliternyit, forraljuk fel, és adjunk hozzá 30 dkg cukrot. Jól elkeverjük benne, és immár visszahűtés nélkül beleöntjük az eperborba. Ezt követi a kénezés: vegyünk ki az eperborból 2 decit, majd keverjünk el benne teljes oldódásig 1,5 gramm borként. Ez megöli benne minden mikroorganizmust, így leállítja az erjedést. Ezt öntsük vissza az üvegbe, és fedjük le egy jó szellőzést biztosító anyaggal. A borkén mennyiségével vigyázzunk, semmiképpen se adjunk hozzá többet a leírtnál, mert ha túl sok a borban a kén, akkor fejfájós utóhatása lesz, amikor isszuk. A zavaros eperborunk napról-napra egyre tisztább lesz, ahogy ülepszik le az aljára a seprő. 1-6 hét ülepedés után egy gumicsővel fejtsük át másik üvegbe. Ha nem érezzük elég tisztának, akkor még hagyhatjuk akár több hónapig is ülepedni, de ha nem zavar minket, hogy átlátszó helyett csak áttetsző, akkor akár palackozhatjuk is. Az eperbor a recept forrása szerint évekig eláll, és igazi ízét, zamatát két év pihentetés után éri el.
Könnyű házi készítésű eperbor egész gyümölcsből
Málnabor
A málnát legyúrjuk, majd pihentetés után, tüllkendőbe öntve lecsöpögtetjük, a maradék cefrét préskendőkbe csomagolva sajtoljuk. Előerjesztéssel kb. 75-80% lényeredékkel számolhatunk, melynek cukortartalma kb. 1 térf.% alkoholt ad. Savtartalma kb. 12 ezrelék, ezért 1 liter tiszta gyümölcslevet 1,5 literre kell hígítani. Természetesen a hozzáadott cukor térfogatával csökkentjük ezt a mennyiséget. Vigyázni kell arra is, hogy még az elkészült bort se hagyjuk levegővel érintkezni, mert feketetörést okoz. Ez annyira elszínezheti a bort, hogy tinta feketévé válik. Csemegebor készítéséhez 26 dkg cukrot számolunk 1 liter léhez. Ajánlatos gyümölcsbor-élesztőt használni az erjesztés megkezdéséhez, az erjesztő edényt kb. 70-75%-ig töltjük meg. Az elkészült bort ne hagyjuk a gyerekek előtt, mert színe, illata a málnaszörpre hasonlít, ez megtévesztheti őket.
Ribizlibor
Borkészítésre a ribiszli minden fajtája alkalmas. Bora a magas csersavtartalma miatt könnyen tisztuló, csillogó, kellemes ízű, jól tárolható lesz - és nagyon gazdaságos is. Hasonlóan kell előerjeszteni, mint a meggy esetében. Az így kapott „tiszta levet” lemérjük és ehhez literenként 58 dkg cukrot és 1,9 liter vizet számolunk, melyet itt sem adunk hozzá, hanem 35-40 °C-ig felmelegítjük, a sajtoláskor visszamaradó törkölyre öntve, fellazítjuk azt, és 24 órát pihentetjük - többször letörjük. A cukrot itt is 2-3 részletben adjuk hozzá, úgy, hogy a léből kivesszük azt a mennyiséget, amelyben a cukrot feloldhatjuk. Készítésénél ugyanúgy járunk el, csak literenként 75 dkg cukrot adunk hozzá. Külön említést érdemel a fekete ribiszli, melynek borát úgy készítjük, mint a piros ribiszliét, de felhasználhatjuk a piros ribiszli színének javítására is. Nagyon magas C-vitamin tartalma miatt bora a téli hónapokban megfázás, köhögés elleni gyógyszer. Javallat: napi 2-3 dl étkezés közben, vagy étkezés után fogyasztva. A piros ribizlibor festésére ne a fekete ribiszli borát használjuk, hanem a megfelelő arányban együtt dolgozzuk fel, kb. 75%:25% arányban. A legszebb színeződésű, kellemes zamatú bort készíthetjük belőle.
Szederbor
Ügyelni kell arra, hogy a szeder savszegény. Ezért a hiányzó savat borkősav, vagy citromsav hozzáadásával pótolnunk kell. A savszint, cukorszint beállításnál leírtak szerint az asztali bor készítésénél literenként 20 dkg cukrot adjunk hozzá és minden 10 literre 1 csapott mokkáskanál (kb. 2-3 g) citromsavat. Csemegebor készítésénél ugyanígy járunk el, csak literenként 24 dkg cukrot adunk hozzá. A nagyobb cukor mennyiség miatt feltétlen ügyelni kell a sav mennyiségére.
Egyéb Gyümölcsök és Kombinációk
Szinte minden gyümölcsből otthon is készíthető bor. A lista szinte végtelen: szilvabor, bodzabogyó bor, kökénylikőr, gránátalma bor, őszibarack bor, dinnyebor, fügebor, homoktövis bor, narancsbor, banánbor, ananászbor, licsibor. Az egzotikus gyümölcsborok kóstolásával távoli vidékek kultúráját is élvezhetjük.
A gyümölcsborok előállítása során a gyümölcsök vegyesen is használhatók. Az almaborhoz minden kilogramm gyümölcshöz egy kiló cukrot és öt liter vizet számítunk. Az almából el kell távolítani a magházat, a férges és ütődött részeket, a héj azonban maradhat. A cukrot oldjuk fel vízben és öntsük rá az almára. A befőttesüveg száját konyharuhával fedjük le. Az erjedés (szakszóval: forrás) szobahőmérsékleten 8-10 napig tart. Ha kissé megkavarjuk a levet és már nem habzik, biztosak lehetünk abban, hogy az erjedésnek vége. Ugyanakkor, ha továbbra is a gyümölcsön tartjuk a levet, illetve ha nem megfelelően tiszta edényeket használtunk, fennállhat az ecetesedés veszélye. Miután az erjedés lezajlott, szűrjük át a folyadékot egy sűrű szitán vagy tiszta konyharuhán, majd öntsük vissza az üvegbe és tartsuk benne egészen addig, míg le nem tisztul és az érés be nem fejeződik. Ezután lehet az elkészült bort lefejteni, üvegekbe tölteni, majd jól bedugaszolni. Fontos, hogy új parafa dugót használjunk. A csírátlanítást dunsztolással végezzük, melynek lényege, hogy az üvegeket maximum 60°C-on tartjuk 4-5 órán át. Így a bor legalább egy-két évig biztosan nem fog megromlani. Ha kész, azonnal fogyasztható. A gyümölcsbort nem érdemes sokáig érlelni, mert csak öregszik. Ugyane módszerrel és cukor-víz adaggal készíthetünk bort körtéből, meggyből, szilvából és ezek keverékéből is.
A Gyümölcsbor Készítés Fontos Lépései és Tippek
Tisztaság és Higiénia
A gyümölcsbor készítésénél a legnagyobb hangsúlyt a tisztaságra kell fektetni. Minden eszközt, edényt alaposan el kell mosni és fertőtleníteni, mielőtt használatba vesszük. Az élesztőgombák mellett ugyanis a nem kívánt baktériumok és gombák is elszaporodhatnak, ami tönkreteheti a készülő bort.
Az Erjesztés Folyamata
Az erjesztés során keletkező szén-dioxid távozásához, a levegő bejutásának megakadályozására használjunk kotyogót. Ez biztosítja a zárt erjesztést, ami elengedhetetlen a bor minőségének megőrzéséhez. Az erjesztéshez ideális a 12-16 °C közötti hőmérséklet. A zajos erjedés általában 8-10 napig tart, ezt követi a csendes erjedés.
Fejtés és Érlelés
A kotyogó elcsendesedése után a bort le kell fejteni az üledékről. Ezt többször is meg kell ismételni, hogy a bor tisztuljon és az ízek összeérjenek. A fejtés után a bort hűvös, sötét helyen kell érlelni.
Hozzáadott Cukor és Savak
A gyümölcsök természetes cukortartalma gyakran nem elegendő az alkoholos erjedéshez, ezért cukrot kell hozzáadni. A savtartalom pótlása is fontos lehet, különösen az alacsony savtartalmú gyümölcsök esetében, citromsav vagy borkősav hozzáadásával.
Palackozás és Tárolás
A palackozás előtt a bort célszerű kénezni a tartósítás érdekében. A palackokat színültig kell tölteni, hogy minél kevesebb levegő érje a bort, majd szorosan be kell dugaszolni. A gyümölcsborok általában 2-3 évig tárolhatók jól, de egyes fajtákat, mint a csipkebogyóbor, akár három évig is érdemes eltartani.
Tévhitek és Fontos Tudnivalók
Az eperbor nem azonos az ízesített szőlőborokkal. Az igazi gyümölcsbor kizárólag az adott gyümölcs erjesztésével készül. A gyümölcsborok vitamintartalma gyakran a szőlőbor többszörösét is elérheti. A borkészítés során a friss, egészséges, vegyszermentes gyümölcsöket részesítsük előnyben.
Az akácvirágok közül a zöld csészéjű a jobb. Még mielőtt a méhek megdézsmálnák, szedjük meg. Az alap 5 l víz, ennek egy részével a virágot forrázzuk, 2 napig rajta hagyjuk és többször letörjük (a lé alá nyomkodjuk a törkölykalapot). A víz másik részét a mazsolára rakjuk, hogy bőven ellepje, hagyjuk állni 1-2 napig, majd daráljuk, szűrjük le és nyomkodjuk, vagy préseljük ki. A mazsola nem feltétlenül kell bele, de több jó tulajdonsága miatt (íz, szín, cukoranyagai) javasolt. A bor addig forr, míg csak nagy ritkán jön fel buborék (amennyiben kotyogtatjuk). Ahol a virág dkg-mal van írva, azt forrázni kell!
A gyümölcsbort nem érdemes sokáig érlelni, mert csak öregszik. A készítés során "vérszagra gyűl az éji vad", vagyis hihetetlen sebességgel találják meg a muslincák leendő borunkat. Akinek van kedve és ideje, saját címkét is gyárthat, ragaszthat az üvegekre.
tags: #gyumolcsborok #keszitese #konyv #trackid #sp