A Tokaji Borvidék, ez a történelmi múltra visszatekintő, kultúrtájként is elismert terület, az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi évtizedekben tapasztalt stagnálás vagy éppen visszaesés után ma már egyértelműen a megújulás és a minőségi bortermelés irányába mutatnak a törekvések. Ezen út hosszú távú sikerességének kulcsa a birtokszerkezet átgondolt kialakításában és a különböző méretű gazdaságok harmonikus együttműködésében rejlik. A hegyközségi tanács által kidolgozott koncepció arra épít, hogy a jövőben a minőségi bortermelésre képes családi borászatok és középüzemek számának megtöbbszörözése biztosítsa a borvidék fejlődésének fenntarthatóságát.
A Birtokstruktúra Koncepciója: Hármas Lábakon Álló Jövőkép
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa által kidolgozott birtokstruktúra koncepciója egyértelműen a diverzifikáció és az együttműködés fontosságát hangsúlyozza. Az optimális jövőkép szerint a nagyüzemek-integrátorok, a középbirtokok, valamint a kis- és családi birtokok egymás munkáját és termékportfólióját kiegészítve lesznek képesek együtt dolgozni a borvidék sikeréért. Ez a modell lehetővé teszi, hogy minden szereplő a saját erősségeire koncentrálva járuljon hozzá a közös célok eléréséhez.
A három lábra épülő birtokstruktúra kialakításához a legfontosabb eszközt a kis- és középüzemek létrehozását, valamint a szőlőterületek reorganizációját és a felhagyott ültetvények termelésbe vonását elősegítő támogatások kínálják. Ezek a támogatások kulcsfontosságúak a beruházások ösztönzésében, a technológiai fejlesztések megvalósításában és a termőterületek hatékonyabb kihasználásában. Egyaránt fontos szerep juthat a Tokaji Borvidék megújulásában és a minőségi bortermelés feltételeinek biztosításában a nagybirtokoknak, a középüzemeknek, valamint a családi és kisgazdaságoknak.
A Tokaji Borvidék Jelenlegi Helyzete és Kihívásai
A Tokaji Borvidék az elmúlt két évtizedben jelentős változáson ment keresztül. Jelenleg mintegy 5500 hektár területen folyik ténylegesen szőlőtermesztés, és az átlagos években 300-350 ezer mázsa terméssel lehet számolni. A megtermelt szőlő egyharmadát a térségben meghatározó állami integrátor, a Tokaj Kereskedőház vásárolja fel és készít belőle értékesítésre szánt bort. Ez a felvásárlási politika ugyan stabil piacot biztosít a termelők egy részének, de korlátozza a független, minőségorientált borászatok fejlődését.
A Tokaji Borvidéken ma már egy tucatnyi középüzem is működik, egyenként 30 és 120 hektár közötti földterülettel, valamint saját palackozással és értékesítéssel. Mellettük 25-30 családi vállalkozásban működő - 10-30 hektár szőlőültetvényen gazdálkodó - kisüzem dolgozik. Ezek a kisüzemek azonban fejlődésüket tekintve jelentős akadályokkal néznek szembe, elsősorban a tőkehiány és a szükséges technológiai fejlesztések elmaradása miatt. A sort mintegy 3000 őstermelő és kényszervállalkozó zárja, akik gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlókkal szemben.
A bortermeléssel foglalkozó üzemek nyereségessége minimális, mivel a változó termékszínvonal következtében az árak alacsonyabbak az elvárhatónál. A tisztán szőlőtermesztéssel foglalkozó kistermelők pedig teljesen kiszolgáltatottak a felvásárlóknak. Bár biztató, hogy a Tokaj Kereskedőház mostanra egyértelműen a minőségi termelés irányába fordult, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának szakemberei szerint fontos, hogy az állami integrátor társaság fejlesztése mellett növekedjen az üzletileg sikeresen működtethető középüzemek száma is. Ezzel szemben az életképes kisbirtokok számának gyarapítása csak jelentős külső beavatkozással érhető el.
A Családi Pincészetek Potenciálja és a Nemzetközi Példák
A nemzetközi tapasztalatok alapján a Tokaji Borvidék a jelenlegi 25-30 helyett akár 200, minőségi bortermelésre képes családi pincészetet is képes lenne eltartani, ám ehhez külső forrásokra van szükség. A családi kisvállalkozások biztosíthatják azt a sokszínűséget, amely a borkedvelő fogyasztók és a borturisták körében érdekessé és vonzóvá teheti Tokajt. Úgy tudnak előállítani magas minőséget, hogy közben termékeik különbözőek, egyediek. Emellett nagy szerepük van a szakember-utánpótlás biztosításában is. Prácser Miklós hangsúlyozta, hogy a minőségi bortermelés és a családi vállalkozások fejlődése elengedhetetlen a borvidék vonzerejének növeléséhez.
Irány a Fenntartható Növekedés: Fejlesztési Programok és Támogatások
A Tokaji Borvidék fenntartható növekedési pályára állításához a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának álláspontja szerint egyszerre van szükség a Tokaj Kereskedőház technológiai megújításának folytatására, valamint az egy évvel ezelőtt elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Programban előirányzott célzott többi fejlesztési program megvalósítására. Ezek közül kiemelten fontos a kisüzemek, valamint a középüzemek kialakítását elősegítő célzott beruházási támogatások meghirdetése.
A testület által támogatott és szorgalmazott intézkedések közé tartozik a közösségi infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint a szőlőtermesztésbe kezdő gazdálkodóknak szóló Tokaji Életpálya Program beindítása. A tanács ugyancsak támogatja egy helyi minőségellenőrzési rendszer felállítását, továbbá annak a szaktanácsadói rendszernek a kialakítását, amely a szőlőtermesztés, növényvédelem, borászat és marketing területén segítheti a családi gazdaságok munkáját.
A Tokaj-Hegyaljai Világörökség és a Borászati Hagyományok
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínt 2002-ben, 1063 azonosító számon, vette fel az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség Jegyzékébe, kulturális örökség kategóriában. Az ember és természet együttes tájalakító munkáját megtestesítő helyszín, a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományok eredeti formában való továbbélésével, a Tokaji borvidék szőlőbirtokait, nagy múltú településeit magában foglaló egységével, jellegzetes építészetével, valamint különleges történelmi pincerendszerével érdemelte ki a világörökségi címet.
A Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén, valamint a Bodrog és a Tisza összefolyásánál elhelyezkedő világörökségi terület egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus lejtők és vizes élőhelyek együttese által kialakult különleges mikroklíma, amely elősegíti a szőlőszemek aszúsodását okozó Botrytis cinerea nemespenész megtelepedését, a környező tölgyerdők jelenlétével együtt egyaránt hozzájárult a mai napig fennmaradt kivételes szőlő- és borkultúra kialakulásához.
A Tokaj-Hegyalján élők több mint ezer éve, valószínűleg már a honfoglalás kora óta foglalkoznak szőlőműveléssel és borkészítéssel. Adatokkal azonban, a vallon telepesek megérkezésétől, a 12. század második felétől bizonyítható a szőlőművelés elterjedése. A borvidék 1737 óta áll védelem alatt, amikor egy királyi rendelet a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította a területet, felsorolva azon településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlőt lehetett termelni.
A mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő (Vitis tokaiensis) lenyomatát őrző leletek tanúsága szerint, a szőlő őshonos növényfajta e tájon, a Vitis sylvestris ősszőlő pedig a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján. A környezeti tényezők különleges kombinációja által teremtett szőlő- és borkultúrával együtt jöttek létre a hegyaljai szőlőbirtokok és a többnyire vulkanikus hegyek kőzeteiben kézi munkával vájt történelmi pincerendszerek, amelyek két jellemző fő típusa a vágott vagy lyukpince, illetve az ásott pince. Tokaj-Hegyalja pincéinek többsége a 14-18. században létesült, de a Tarcalon található Könyves Kálmán pince már 1110 óta ismert. A borvidéken jellemző északra nyíló ajtajú, meredek lejáratú pincéi megőrizték a téli hideget.
A hagyományos földhasználat a változó történelmi, gazdasági viszonyok közepette máig is élő formájában maradt fenn. A történelmi települések megőrizték alapvető településszerkezetüket és egymással, valamint a tájjal való kapcsolatrendszerüket. A Tokaj-Hegyalja jellegzetes tájkarakterét a történelmi szőlőbirtokok (dűlők, terroirok), a nagy múltú települések hálózata, az etnikai sokszínűséget tükröző gazdag kulturális örökség, a pincék és a szőlészeti-borászati kultúrához kapcsolódó egyéb, a tájkaraktert meghatározó építmények (teraszok, támfalak, szárazon rakott kőkerítések, víztározó medencék stb.) gazdag változatossága határozza meg.
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán elfogadott 37COM 8E számú döntése tartalmazza. A Bizottsági döntés értelmében a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat az évezredes, ma is eleven borászati kultúra, a borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott tájkarakter, valamint a térség gazdag és sokszínű kulturális öröksége teszi kiemelkedő jelentőségűvé. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok az „Ezeréves”, folytonos megújulásra képes szőlészeti-borászati kultúra; a 13. Főoldal tokaji borvidék hegyközségi tanácsa Hírek 2021.05.27. Bejelentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrejöttét Sárospatakon Sárospatakon megalakult a Tokaj-Hegyalja Egyetem, meghatározva az intézmény oktatási területeit, valamint közép- és hosszú távú célkitűzéseit - jelentette be a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos. Hírek 2020.05.11. Rekorder borok és Tokaj a Kossuth Rádióban A Kossuth Rádió Napközben című műsorában ma délelőtt borárverési rekordokról és Tokaj stratégiájáról is szó esett. Hírek 2020.05.06. Fenntartható borvidéket szeretne a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa A cél érdekében olyan lehetőségekkel is igyekszik élni a szervezet, mint azok a pályázati lehetőségek, amelyek a hazai és külföldi marketingépítést segítik. Cikkek 2019.02.03. Tokaj: Arccal a pezsgő felé! Beszélgetés Kalocsai Lászlóval, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnökével A Tokaji Szőlő-, és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit KFT beruházásában három borászati egység létesül a… Cikkek 2018.08.13. Molnár Péterrel szüret előtt Dr. Molnár Péter a tokaji Patricius Borház birtokigazgatója, akit áprilisban a Tokaji Hegyközségi Tanács elnökének is megválasztottak. A kettős feladat betöltése előtt álló kihívásokról beszélgettünk… Hírek 2018.07.19. Indul a szerződéskötés a kistermelőkkel Tokajban A Grand Tokaj Zrt., Tokaj-Hegyalja legnagyobb felvásárlójaként és borászataként, a korábbi évekhez hasonlóan, különféle minőségi és terméskategóriában, több mint ezer helyi kistermelővel megkezdi a szerződéskötést a… Hírek 2018.03.08. Lehetőség Tokaj megújulásához Tokaj első osztályú szőlőterületeinek mintegy fele parlagon van. Míg az első osztályú termőterület 9829 ha addig jelenleg a betelepített terület mintegy 5500 ha. Népgazdaságilag is… Cikkek 2018.02.18. Szerkezeti változások indulnak Tokajban Végre körvonalazódnak azok a nagyívű elképzelések, ahogy Tokaj kibontakozhatna abból a csapda-helyzetből, amibe az utóbbi évtizedekben beszorult. Az elmúlt, 2017-es szüret sokkolóan alacsony felvásárlási árai… Hírek 2014.07.03. Megalakult a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács A tanács feladata lesz figyelemmel kísérni a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak operatív programjainak végrehajtását, és elkészíteni a térség területfejlesztési koncepcióját.
tags: #hegykozsegek #tokaj #hegyalja #borvidek