A soproni fejlesztés indokolt volt a gyártás rugalmasságának növelése és az energiatakarékosság szempontjai miatt, ezt a vállalat közölte.
A Heineken Hungária Zrt. korábban hatmillió eurós befektetéssel egy centrumba szervezte a teljes hazai sörgyártást. A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért azok a 16 csoporttagnak, akik eddig a martfűi logisztikai telephelyen dolgoztak, nem csak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy - ha kívánják - a soproni telephelyen folytassák munkájukat - tájékoztattak.
Papp Antal martfűi polgármester az MTI-nek elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i megszűnéséről. A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint; az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik.
A társaság márciusban közölte, hogy kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani.
A kormány kiemelte: a munkahelyeket teremteni, fejleszteni és beruházásokat létrehozni hivatott cégeket támogatják, így vélhetően Heineken is részesült ebben a támogatási körben. Budai Gyula külügyminisztériumi miniszteri biztos ezt hangsúlyozta augusztus 17-én Martfűn. A Martfű-i sörgyár alapítása 28 kelet-magyarországi termelőszövetkezet és állami gazdaság közreműködésével történt.
Joris Huijsmans, a Heineken Hungária vezérigazgatója a martfűit a cég legmodernebb sörgyárának nevezte, amely az elmúlt 30 év alatt kiválóan teljesített. Megemlítette, hogy a soproni gyár 1895-ben kezdte meg működését, mintegy két évtizeddel azután, hogy 1873-ban megalakult az anyavállalat Heineken Amszterdamban. A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. tavalyi éves nettó árbevételét 2014-ben meghaladták a 50,7 milliárd forintot, míg 2013-ban 49,5 milliárd forint volt. A bevétel exportból származó részét 2014-ben 2,16 milliárd, 2013-ban pedig körülbelül 1,91 milliárd forint adta.
Mára a Heineken-cég több mint 170 országban aktív a sörpiacon. Mindkét hazai gyár 7000 m2-es készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas. A nyár elején úgy tűnt, hogy alábbhagyott a kormány értelmetlen hadjárata a Heineken ellen, de a Magyar Idők újabb cikkében arról számolt be, hogy az Európai Bizottság nem kifogásolja az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmát. Ennek értelmében a lex Heineken kiskapui megnyílhatnak, és a törvényjavaslat a logóban látható vörös csillagot érintheti.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a korlátozás pontosan mely termékeket érinti, hiszen a törvényjavaslat alapján a kormány egyedi elbírálással felmentést adhat, ha a vörös csillag nem sérti a társadalmi csoportok érzékenységét egy adott terméken.
Ugyanakkor az időközben felmerült kérdés, hogy a törvény miként érintheti a holland vállalat sörét, felkavarodott martfűi polgárok és helyi politikusok vitáját is, hiszen a gyárbezárás bejelentése után a város megítélése és munkahelyei súlya vélemények szerint erősen megváltozhat.
A martfűi gyár bezárása és a teljes magyarországi termelés Sopronba való átcsoportosítása mögött több szempont állhatott: a helyi döntéshozók szerint a döntés egyrészt gazdasági racionalitás volt a cég szemszögéből, másrészt pedig a kormányzati hadjárat összefüggésében is értelmezhető lehet.
Martfűn az utolsó palackozás előreláthatóan 2018. november vége felé történik; a gyártás felszámolása oka lehet az almabor-alapú cider termékek hazai gyártásának átcsoportosítása is. A cider-rel kapcsolatos korábbi jövedéki adókedvezményekre vonatkozó tárgyalások nem vezettek egyezségre, így a Heineken úgy döntött, hogy a martfűi üzemet a soproni központhoz igazítja.
Az önkormányzat és a vállalat közötti vitában több verzió keringett: a cider gyártását nem Magyarországon akarják adókedvezményekkel támogatni, hanem a kormánytól várható segítség érdekében ipari park-beruházást is szorgalmaztak. A város vezetése ígéretet kapott a Miniszterelnökség részéről, hogy a fejlesztések és beruházások támogatást kapnak, miközben az adóbevételek csökkenése a város gazdálkodását is veszélyezteti.
A martfűi közösség válasza a vezetők által megfogalmazott javaslatokhoz kapcsolódóan az aláírásgyűjtés volt: több mint 3000 szignó gyűlt össze, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek is eljuttattak egy ív és kísérő levél formájában. A levélben három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel: a cég folytatja a termelést, az állam átveszi a gyárat és nemzeti sörgyárat hoznak létre, vagy pedig állami segítséggel létrejön egy ipari park, amely támogatja a további gazdasági stabilitást.
A hvg.hu felmérése szerint a fideszes politikusok korábban bojkottot hirdettek a Heineken termékei ellen, ezt követően azonban a kormány lépéskényszerbe került a martfűi üggyel kapcsolatban. A helyi lakosok szerint Lázár János és Semjén Zsolt kezdeményezte törvényjavaslat (lex Heineken) megakadályozhatja a kereskedelmi célú önkényuralmi jelképek használatát, amely a vörös csillagot is érinthetné a sör címkéjén.
Az ügy összetettsége és a politikai keretek között zajló viták miatt a gyár bezárásának teljes háttere nem publikusan tisztázott. A cég hivatalos közleménye szerint a soproni fejlesztés és a martfűi központ átalakítása a hatékonyság és energiahatékonyság növelését szolgálja, az alkalmazottak átirányítása pedig lehetőséget teremt a szakmai tapasztalatok megőrzésére és továbbvitelére.
Az eddigi fejlesztési és átalakítási lépések következtében Martfű ipari központjának gazdasági stabilitása és likviditása kérdésessé vált, ezért a város vezetése és a helyi érdekelt felek továbbra is keresik a külső támogatásokat és a kormányzati segítséget, hogy a munkahelyek fennmaradhassanak és a fejlesztések folytatódhassanak.
