Magyarország szőlészete és borászata gazdag történelemmel és hagyományokkal rendelkezik, melynek fejlődését és megújulását jelentős mértékben a kutatóintézetek munkája formálja. Ezek az intézmények nem csupán a múlt értékeit őrzik, hanem a jövő kihívásaira is választ keresnek, új technológiákat fejlesztenek, és hozzájárulnak a fenntartható, környezettudatos ágazat megteremtéséhez. A kutatómunka sokrétű, a genetikai erőforrások megőrzésétől és fejlesztésétől kezdve az innovatív feldolgozási technikák kidolgozásáig terjed.
Génmegőrzés és Rezisztencianemesítés: A Jövő Szőlőtermesztésének Alapjai
A magyar szőlő-bor ágazat fenntarthatóságának és környezettudatosságának egyik kulcsfontosságú területe a rezisztencianemesítés, melynek célja olyan új szőlőfajták létrehozása, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Ezáltal csökkenthető a növényvédő szerek használata, hozzájárulva a környezet védelméhez és az egészségesebb termékek előállításához. Hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés.
Pécs, mint a kutatás egyik központja, kiemelt feladatának tekinti a génmegőrzést. Már az 1949-es alapításkor is a klónszelekció mellett a fajtagyűjtemény létrehozása, fenntartása és a fajtaérték kutatás volt a legfontosabb feladat. A génmegőrzésre Pécset azért jelölték ki, mert az ország déli részén fekvő terület hőben és napfényben gazdag, és jellemzően ritkán fordulnak elő elemi károk. Az 1949-től folyó folyamatos és szisztematikus munka eredményeként Magyarország legértékesebb szőlőgyűjteménye található itt. A gyűjteményt 1985-től kezdődően több lépcsőben felújították, így ma már korszerű rendszerben, a gyűjteményes elvárásoknak megfelelően tárolják a szőlőfajtákat.
A kutatóintézetek munkája kiterjed a Kárpát-medence ősi fajtáinak megőrzésére, valamint a magyar szőlőnemesítők által létrehozott csemege- és borszőlő fajták kutatására. Különös figyelmet kapnak a vörösborszőlő fajták és a világ legismertebb csemegeszőlő fajtái is. A biológiai sokféleség megőrzése, a fajok, fajták és változatok fenntartása, valamint a biológiai alapok fejlesztése - mint például magas biológiai értékű és minőségű új fajták előállítása és új klónok szelektálása - elengedhetetlen a környezeti és gazdasági kihívásokra adandó hatékony válaszadásban, a csúcsminőségű borok készítésében és a versenyképesség növelésében.
Az elmúlt 15 évben a genetikai erőforrások hasznosítása terén jelentős eredményeket értek el a perspektivikus ősi hungarikum fajták termesztésbe vonásában, mint például a Csókaszőlő, Sárfehér és Szerémi zöld. Emellett 16 szőlőfajta (regionális-, táj- és világfajták) több mint 300 parcelláján végeznek klónszelekciós nemesítést. Állami minősítésben 17 saját nemesítésű és 3 honosított klónjuk részesült, további 21 klónt és 1 ősi kárpát-medencei fajtát pedig állami minősítésre jelentettek be. Meghatározó jelentőségű feladatot jelent a keresztezéssel előállított új, a peronoszpórával, lisztharmattal és szürkerothadással szemben tartós és magas fokú rezisztenciával rendelkező fajták nemesítése is.
Innovatív Szőlőfeldolgozási Technikák és a Csemegeszőlő Kutatás
A kutatóintézetek nem csupán a szőlőtermesztésben, hanem a borkészítésben és a csemegeszőlő értékesítésében is úttörő szerepet játszanak. Az innovatív szőlőfeldolgozási technikák fejlesztése kiemelten fontos, hiszen a leszüretelt szőlő feldolgozásának módja jelentős befolyással van a bor későbbi minőségére. Minden borstílus készítésekor rendkívül fontos az aroma- és színanyagok minél tökéletesebb kinyerése, valamint a járulékosan kioldódó, érzékszervileg kellemetlen tulajdonságú vegyületek mennyiségének minimalizálása a cefrében, és a
A csemegeszőlő termesztés terén hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető a fogyasztás növekedése. A fogyasztói igények egyre kifinomultabbak, és kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak. A csemegeszőlő termesztés jövedelmezősége főként a termésbiztonságon alapul, amelynek legfontosabb pillére a szőlőfajta, vagyis a genetikai alapok. A kutatóintézetek génbankjai, illetve a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonlóan, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak.
Egy hektár kísérleti csemegeszőlő ültetvény létrehozása úttörő kezdeményezésként kiváló kiindulópontot képezhet a hazai csemegeszőlő termesztés számára közép- és hosszútávon. Ez ösztönözheti a régió családi vállalkozásait új fajták bevezetése, szabadalmak, know-how, termesztés-technológiai fejlesztések, értékesítés és marketing terén. A támogató rendszerek, amelyek az új csemegeszőlő telepítéseket jelentősen növelik, kiemelten fontossá teszik a kutatóintézetek szaktanácsadási szolgáltatását a perspektivikus fajták és a termesztés-technológia terén. Ezt a kísérleti telepítést előzményként egy 1200 tőkés bemutatókert támogatja, amely perspektivikus, új csemegeszőlő fajtákból áll. A bemutatókert célja a fajta honosítási kísérlet, új technológiák bemutatása, továbbá az oktatásban a gyakorlati képzés.
Támrendszerek a csemegeszőlő termesztéséhez
A Kecskeméti Kutatóintézet Története és Jelene
A kecskeméti szőlészeti és borászati kutatás története egészen 1883-ig nyúlik vissza, amikor a filoxéra vész által okozott károk enyhítése céljából állami mintaszőlőtelep létesült. A cél a filoxérától mentes szőlő-szaporítóanyag előállítása és forgalmazása volt. Az intézet alapítását követően számos híres szőlőfajta született itt, mint például az Ezerfürtű, a Jubileum 75, a Karát és a Kármin.
A második világháború súlyos csapást mért a telepre, a vezetőket kitelepítették, az épületeket kirabolták, a kutatások pedig jelentős kárt szenvedtek. A háború után a borszőlő-nemesítésre helyezték a hangsúlyt. Az intézet története során számos átszervezésen ment keresztül, hol önálló intézetként, hol nagyobb kutatóhálózatok részeként működött.
A 2008-as tulajdonosváltás, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem vette át az irányítást, újabb reményt adott, és megkezdték a laboratóriumok felújítását. Finanszírozási gondok miatt azonban leépítések történtek. 2013-ban a Corvinus Egyetem visszaadta az államnak a kecskeméti kutatóállomásokat, amelyeknek az irányítását a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vette át. Ezt követően az akkreditált laboratóriumokat és kutatási infrastruktúrát leépítették, majd a laboratóriumokat 2015-ben Katonatelepere költöztették.
A kutatóállomás sorsára 2021-ben újra ráirányult a figyelem, amikor a Neumann János Egyetemért Alapítvány 20 évre vagyonkezelési jogot kapott az ingatlan felett. Önkéntes civilek és egyetemi dolgozók takarítási akciókat szerveztek, melyek során több száz mázsa hulladékot szállítottak el. Az ígéretek ellenére a kutatóállomás jelenlegi helyzete siralmas: az épületek romosak, a park gondozatlan, és a vandalizmus nyomai mindenütt felfedezhetők. A helyiek és a terület mellett rendszeresen elhaladók aggodalmukat fejezik ki. A Neumann János Egyetemért Alapítvány terveiről az elmúlt években semmilyen konkrét információ nem látott napvilágot, az épületegyüttes felújítása és hasznosítása továbbra is kérdéses. A jelenlegi helyzet sürgős beavatkozást kíván.
A Pécsi Kutatóintézet Fejlesztései és Jövőképe
A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amely több mint 76 éves múltra tekint vissza, meghatározó szerepet játszik a hazai szőlészet és borászat fejlődésében. A közel 1 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően az intézet teljes mértékben megújult szőlészeti gépparkkal és borászati eszközállománnyal felszerelkezve folytatja tudományos tevékenységét, mely a tudás és az innováció egyik meghatározó központja Magyarországon.
A kutatóintézet által fenntartott és folyamatosan fejlesztett szőlőgénbank Európa 2., a világ 6. helyén áll, és jelenleg közel 1600 tételt őriz a világ minden területéről. Az elmúlt 75 évben ekkora nagymértékű fejlesztés egyszerre nem történt még az intézetben. A beruházás lehetőséget ad a közép- és felsőoktatásban, valamint a szakképzésben szerepet vállaló intézeteknek, hogy modern, széles körben hasznosítható gépek megismerésével képezzék a diákokat. A PTE SZBKI célja, hogy a jelenleg működő egyetemi oktatás mellett, melyben oktatóként 6 kutatóintézeti tudományos munkatárs vesz részt, a felsőfokú oktatást megalapozó középszintű szakiskolai ismeretátadásban is tevékenyen részt vállaljon.
A kutatóintézet a vidékfejlesztési programokon belül meghirdetett „Bemutató üzemek támogatása” című pályázati felhívás keretében mintegy 890 millió forint támogatásban részesült. Ezzel a beruházással az intézet nem csupán a kutatási és oktatási feltételeket javította, hanem hozzájárul a magyar agrárgazdaság versenyképességének növeléséhez is. A cél, hogy a diákok megfelelő gyakorlati és elméleti tudásra tegyenek szert a képzések során, felkészülve a jövő kihívásaira.
tags: #kecskemeti #boraszati #kutatointezet