Horvátország méltán a mediterrán régió egyik gyöngyszeme. Lenyűgöző természeti csodái - homokos, sziklás tengeröblök, szigetek, túrázásra csábító hegyek, elbűvölő nemzeti parkok - mellett Horvátország gazdag történelmét visszatükröző, romantikus városok, hangulatos halászfalvak is bőven akadnak itt, több közülük az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Déli szomszédunk tengerpartjához valóságos áradat indul nyaranta Magyarországról, ám Horvátország kevésbé ismert természeti kincseit egész évben várnak ránk.
Az Adria Gyöngyszeme: Dubrovnik Védőfalai és Történelme
Világhírű panorámája, elbűvülő középkori városmagja 1979-ben UNESCO Világörökségi védelmet hozott az Adria gyöngyének, Dubrovniknak. A középkorban Ragusának nevezett jelentős kikötőváros a Velencei Köztársaság legnagyobb riválisa volt. Jelentőségét emelte, hogy kereskedelmi nagyhatalomnak számított, virágkorát a XV-XVI. században élte, amikor 40 ezer lakosával a kontinens egyik legnagyobb városa volt. A XIV-XVI. század között a magyar korona része is volt. Leghíresebb látnivalói - a masszív, erős városfal, a templomok, kolostorok, paloták, történelmi nyaralók és rezidenciák - is e kor nagyszerűségét tükrözik. A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonló fontosságú, mint Márk apostol Velence számára, a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Dubrovnik számos múzeummal és kulturális fesztivállal is kedveskedik a városba érkezőknek. A város leghíresebb megjelenése a Trónok harca filmsorozatban volt, ahol Királyvár helyszíneként szolgált. Sok felvételen jól felismerhetők Dubrovnik híres épületei, mint a Főutca, a Harangtorony, a Szt. Ignác templom tetőszerkezetét vagy a jezsuita lépcső. Dubrovnik erődjei maguk is egyedülálló élményt nyújtanak, a városfalakról lélegzetelállító kilátás nyílik az Adriára.
Plitvicei-tavak: Ahol a Víz Életre Kel
Legalább egyszer az életben látni kell - Plitvicei-tavak. Kezdjük egy ismertebb hellyel, a Plitvicei-tavakat sokan ismerik és keresik fel Magyarországról is, ami nem véletlen, hiszen a Zágrábtól mintegy két és félórányi autózásra található bámulatos természeti kincseket rejtő nemzeti park a legrégebbi és egyben legnagyobb Horvátországban. Ha el szeretnénk kerülni a tumultust, érdemes ősszel felkeresni a helyet, ahol személyre szabott túrákkal - a legrövidebb 3 km-es, a leghosszabb pedig valamivel több, mint 18 - és kishajókkal fedezhetjük fel a legszebb részeket. Arany középútnak mi a mintegy 8 kilométeres C jelű útvonalat ajánljuk, ami az 1-es bejárattól indul, az Alsó-tavaknál kezdődik, magában foglal egy jó kis hajókázást, majd a Felső-tavak bejárásával végződik, és a végponttól busz visz vissza a bejárat közelébe. A túra egyáltalán nem megerőltető, végig pallókon és falépcsőkön vezet, és bombabiztosan ki van táblázva. Tizenhat nagyobb és két kisebb tavat csodálhatunk itt meg. A vizek több ezer éven keresztül alakították ki a Plitvicei-tavak formáját vízeséseket, zúgókat, forrásokat, barlangokat alkotva. A táj persze lassanként, de a mai napig is változik. Itt található egész Horvátország legmagasabb zuhataga, a 78 méteres Nagy-vízesés is (összehasonlításképp az Ilona-völgyi-vízesés, ami Magyarország legnagyobb természetes vízesése, mindössze 10 méter). 1979-től a nemzeti park felkerült az UNESCO természeti világörökségi helyszínei közé. A zöld és a kék összes árnyalatában pompázik Horvátország talán legszebb természeti csodája, a Plitvicei-tavak környezete: zölden burjánzó növényzet, a smaragd, a türkiz és az azúr minden árnyalatát felvonultató kisebb-nagyobb tavacskák, melyek olyan tiszták, hogy a legapróbb halakat is könnyűszerrel kivehetjük a fenekén. A látogatót keskeny, rusztikus hatású fapallók vezetik a nemzeti park területén, a gyöngyszerűen húzódó tórendszer legszebb részein át. A Horvát Karsztvidéken, a Kapela-hegységben található 16 tavat 190-200 kisebb-nagyobb mészkő-vízesés köti össze, attól függően, hogy milyen a patakok vízbősége. Az 1949-ben alapított, 295 négyzetkilométer területű Plitvicei-tavak Nemzeti Park az ország hét ilyen jellegű intézménye közül a legrégebbi és a legjelentősebb. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park Horvátország legnagyobb turisztikai látványossága. A nemzeti park teljes területe csaknem 300 km², amelyből a vízfelületek mintegy 2 km²-t tesznek ki. A turisták által látogatott rész azonban nem a park egészét teszi ki, az egyes részek lezárásának oka az ökoszisztéma védelme és megőrzése. A nagyközönség számára nyitott rész egy egyedi tórendszer, amelyeket vízesések kötnek össze, és amelyeket erdei ösvények, fából készült sétányok és hidak segítségével lehet megközelíteni. A parkot 8 jól jelzett ösvényen lehet felfedezni, melyek időtartama 2 és 6 óra között mozog. A tavak, a vízesések és a környező természet egyedülálló szépségének megismerésére érdemes egy teljes napot szánni. Érdekesség, hogy a 60-as években a parkban forgatták a híres Winnetou filmeket is. A park nyáron a leglátogatottabb, ilyenkor érdemes már nyitásra érkezni, hogy elkerülje a nagy tömeget. Ha azonban igazán különleges élményre vágyik, látogasson el ősszel, amikor szinte egyedül sétálgathat a hatalmas vízesések között a színesedő levelek árnyékában.
Split: Diocletianus Császár Öröksége
Horvátország második legnagyobb városa Közép-Dalmácia partvidékén fekszik, s hosszú, gazdag történelemre tekint vissza, melynek köszönhetően Split 2005-ben az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. Itt találhatók ugyanis Diocletianus császár egykori luxuspalotájának maradványai (293-ban épült), melyek nem csupán a késő-római, hanem a kora keresztény-, bizánci- és kora középkori művészet előhírnökeinek is tekinthetők. Emellett a város XII-XIII. századi román stílusú templomokkal, középkori erődökkel, valamint gótikus, reneszánsz és barokk palotákkal is büszkélkedik. Maga az óváros az egykori római kori palotakomplexum falai között alakult ki. Leghíresebb látnivalói közül a Szent Doimus székesegyház XIII. századi, eredetileg azonban Diocletianus mauzóleuma volt, míg a Gripe erőd a XVII. században épült. A világ egyik legjobban megőrzött római építészeti emléke, a horvátországi Splitben található Diocletianus-palota. Ezért nem csoda, hogy a palota a környező óvárossal együtt az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Ezt a római kori erődítményt, falak és tornyok veszik körül. Az épületet a Kr. u. 4. század elején, Diocletianus római császár építtette, aki ezt az uralkodása utáni rezidenciájának szánta. A palota egyszerre épült katonai erődítménynek és luxus rezidenciának, keleti stílusú elemekkel. Egyedülállóak például a hatalmas pincék, amelyeket a fennmaradt római kori épületek közül a legnagyobbak. A császár halála után a palotát a helyi lakosok foglalták el, és az évszázadok során a palota egybeolvadt a várossal. Ha Splitben jár, kihagyhatatlan Diocletianus palotája, ami az egész régió egyik különlegessége.
"HISTORY IN 3D" - Palace of Diocletian in Split, Croatia - 3D trailer
Rovinj: Az Isztriai-félsziget Romantikus Gyöngyszeme
Jellegzetes látképe a tengerbe nyúló szirtfokkal, a közepén kimagasló Szent Eufémia-templommal olyan panorámát kölcsönöz Rovinjnak, amivel gyakorlatilag mindenki találkozott már, aki nézegetett horvátországi nyaralási lehetőségeket. Az Isztria nyugati partvidékén, Pula és Koper között található festői kisváros a Kr. u. III-IV. században létesült, a népvándorlás viharai elől menekülők alapították. Romantikusan kopott, színes házfalai, a kiakasztott száradó ruhák, a kikötők vízén ringatózó halászcsónakok, a középkori eredetű óváros szűk, kacskaringós sikátorai, utcácskái valódi mediterrán hangulatot kölcsönöznek Rovinjnak, ahol néha nehéz eldönteni, hogy Olaszországban, vagy Horvátországban vagyunk-e, mivel még a városi feliratok is kétnyelvűek. Nagyon szeretjük Rovinjt. Szerintem ez a környék legszebb települése. Nekem legalábbis, az egyik kedvenc úticélom. Rovinj Budapesttől pontosan 600 kilométerre fekszik, vagyis jó 6 órás autóúttal könnyen elérhető. A város közel 500 éven át a Velencei Köztársasághoz tartozott, amit teljes mértékben visszaad Rovinj kinézete. Egyébként még ma is sok olasz él itt, akik életben tartják az olaszos hagyományokat, ezért sok utcanév olaszul is ki van írva. Nagyon szép látnivaló Horvátország északi részén Rovinj óvárosa. Rovinj óvárosa egy kis félszigeten helyezkedik el. A többi horvátországi városhoz képest igen különös megjelenése van. Megszokhattunk már Dalmáciában, hogy minden ház nyers kőfallal rendelkezik és 2, maximum 3 szintes. Ezzel szemben Rovinjra a színes, girbe-gurba, sokszor 4-5 szintes épületek a jellemzők. Ennek magyarázata az, hogy a XVII. században egy pestisjárvány tombolt a környéken. Az emberek ide menekültek Rovinjba, ami akkor még csak egy sziget volt. A helyieket a házak tetejét lebontották és a 2-3 szintes épületekre, még kettőt ráépítettek. A környéken annyi látnivaló van, hogy egy egész hetes nyaralást kitölt, mire végigjárunk mindent.
Trogir: A Történelmi Város Öröksége az UNESCO Listáján
A magyar történelemből Trauként ismert város - történelmi magjának köszönhetően - 1997 óta az UNESCO Világörökségi listáján szerepel. A Splittől majdnem 30 kilométerre fekvő kikötőváros elhelyezkedése figyelemre méltó: maga a központ egy apró szigeten helyezkedik el a szárazföld és a Čiovo sziget között, de Trogir körül további lenyűgöző természeti értéket - festői öblöket, strandokat - is találunk. Az illír alapítású, de görögök és rómaiak által is meghódított város előbb a X. században a horvát, majd ennek kihalása után a magyar királyság része lett. Legismertebb menekültje IV. Béla magyar király volt, aki Trau várában lelt menedéket a tatár hódítás elől. Trogir nevezetességeit is elsősorban középkori épületei jelentik: a Kamerlengo citadella, a Szent Márk torony, a román-gótikus stílusú Szent Lőrinc-székesegyház, a mellette található loggia és a kis Szent Sebestyén templom, valamint a IX-X. Trogir Dalmácia szívében helyezkedik el. A történelmi óváros egy kis szigeten található, mely az UNESCO Világörökségének része. Trogir közel két és fél ezer éves történelemmel rendelkezik. Magyar szempontból érdekessége, hogy 1105-től - amikor Adriahódító Könyves Kálmánunk elfoglalta - kisebb nagyobb megszakításokkal ugyan, de 1420-ig a Magyar Koronához tartozott. Ennek következtében például a Szent Lőrinc katedrálist, Könyves Kálmán kezdte el építtetni a XII. században, majd a Velencei Köztársaság fejezte be a XVI. században. Trogir egy kis szigetre épült. Ahogy megérkezünk Trogirba, a középkorba érkezünk vissza. Szinte eredeti állapotukban maradtak meg az egykori műemlékek. Érezhető a középkori hangulat, ahogy a kis sikátorokban sétálgatunk.
Krka Nemzeti Park: A Víz Látványos Játéka
A Šibeniktől 17 kilométerre fekvő Krka Nemzeti Park a Krka-folyó lenyűgöző, vadregényes vidékeken áthaladó útvonala mentén alakult ki. A Nemzeti Park számos védett, sőt, endemikus (csak itt megtalálható) hal-, madár-, és denevérfaj otthona. A magával ragadó természeti környezet - különleges sziklaalakzatok, vízesések, tavak, szigetek -, növény- és állatvilág mellett a Krka Nemzeti Park kulturális örökséggel is bír, hiszen több történelmi jelentőségű erőd (a vaskori Bogocin, a római kori Burnum és a török korból ránk maradt Necven) romjai tarkítják. Legalább ennyire értékes - és festői - a Visovac-tó szigetén felépült ferences rendi kolostor és templom, melyet I. Lajos magyar király idején, a XIV. században alapítottak. 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká a Krka-medence és a folyó 109 négyzetkilométeres területét. Magyarországon Krka-vízesés néven is emlegetik, ami nem véletlen, ugyanis a nemzeti park leghíresebb látnivalói a folyó kisebb-nagyobb zúgói és vízesései. Ezek közül is a Skradinski bud (Nagy-vízesés) a legnagyobb, bár azért némi „csalás” van a dologban, mert nem is egy, hanem 17 vízesés alkotja. Akárcsak a Plitvicei-tavakat esetében, itt is gyalog és hajótúrákkal is felfedezhető a hely, ám ezek közül az a mintegy két kilométer hosszú pallósorokon vezető tanösvény a legnépszerűbb, amely a bejárat közeléből indul. Az út mellett itt-ott információs táblák adnak tájékoztatást a környék növény- és állatvilágáról, valamint a park föld- és víztani érdekességeiről. Profi megoldás, hogy a fapalló mellett egy babakocsibarát út is vezet a híres vízesésig. Az élővilág gazdagságára jellemző, hogy több mint 200 madár-, és mintegy 1000 növényfaj él a környéken, évszaktól függően láthatunk íriszt, más néven perunikát is, ami a horvátok nemzeti virága. A park legszebb látványosságait hajóval érdemes felfedezni, ilyen például Roški-vízesés, ami a valóságban ugyancsak egy vízesésrendszert jelent. Szintén hajóval közelíthető meg a Krka egyik legismertebb szimbóluma, a Visovac-sziget. Itt található egy 17. századi templom és egy ferences kolostor. Ez utóbbi olyan kincseket rejt, mint a világ legkisebb könyve és Ezópus meséinek egy példánya a 15. századból. A Krka folyó vízesései lélegzetelállító látványt nyújtanak. A víz összesen 17 ponton tör a felszínre, így egy 400 m széles kaszkádokból és vízesésekből álló rendszert alkot. A 109 négyzetkilométeres területen húzódó Krka Nemzeti Park az egész év folyamán látogatható és öt bejárat segítségével közelíthető meg. Egy kellemes hajókázás közben meglátogathatja a mesébe illő Visovac szigetét, vagy a Rosnjak vízesést, amely hossza meghaladja a 650 métert. A Krka Nemzeti Park Plitvicéhez képest kisebb, valamint az utak könnyebben járhatók be. A 400 m hosszú, 100 m széles területen nem is egy, hanem 17 vízesés található, az első és az utolsó vízesés közötti szintkülönbség 47 m. A legnagyobb vízesés magassága 37 m.
Pula: Római Örökség Az Isztriai-félszigeten
Az Isztriai-félsziget délnyugati részén fekvő Pula - magyarul Póla - Kr. e. 177-ben került római fennhatóság alá, virágkorát Augustus császár idején, az I. század első felében élte; ekkor épültek a település legjelentősebb római kori létesítményei, az amfiteátrum, két színház, templomok, paloták. Közülük jó néhány ma is látható, így a kis ékszerdobozhoz hasonló Augustus és Róma-templom, a Sergius-diadalív, a Herkules-kapu, a kettős ívű Porta Geminia kapu, a késő római korból számos ókeresztény bazilika és templom, de mind közül a leghíresebb az igen jó állapotban fennmaradt amfiteátrum. A hatalmas építmény - 23 ezer fő befogadását tette lehetővé - jól szemlélteti Pula korabeli jelentőségét; a római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb közé tartozik. A nyolcadik legfontosabb horvátországi látnivaló, az amfiteátrum (Horvát Aréna) Augustus császár uralkodása alatt épült, Claudius bővítette ki és Kr. U. 1. században készült teljesen el. Méreteivel (132 x 105 m) és 32 m magasságával a világ hatodik legnagyobbja. Az amfiteátrum Kru. 68-ban épült és ekkor még közvetlenül a part mellett állt. A 23 000 néző befogadására képes építmény a római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található.
Varazsd: A Barokk Város Gazdag Történelemmel
A magyarul Varasdnak ismert város elnevezése is (a ’város’ szóból) magyar múltjára utal, első említése egy XII. századi királyi oklevélből maradt fenn. 1209-ben II. András magyar király Varasdot szabad királyi várossá nyilvánította, majd - évszázadokra összefonódva a magyar történelemmel - sokáig Varasd volt Horvátország székhelye. A ma többnyire barokk stílust tükröző város leghíresebb nevezetessége a barokk stílusú Erdődy-vár, melyet a török harcok idején erős falakkal és bástyákkal erősítettek meg, a középkori eredetű Szent Miklós plébániatemplom, számos kolostor, illetve barokk stílusú paloták (a legfigyelemreméltóbb talán a színes homlokzatú Prašinski-Sermage-palota, mely a Stančić-téren, az óváros egykori kapuja közelében áll).
Hvar: A Napfény Szigete és Az Ősi Hagyományok
A dalmát tengerpart mellett, Brač, Vis és Korčula között található Hvar a negyedik legnagyobb, és a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnagyobb városa az ugyanezt a nevet viselő Hvar, de jelentős még a hangulatos középkori kőházakkal büszkélkedő Starigrad is (Európa egyik legrégebbi települése), melynek másik büszkesége a város körül található starigradi síkság, ahol a szőlő- és olívaültetvények máig őrzik ősi termesztési hagyományaikat, melyet még az ógörög telepesek hagytak az utókorra. A terület emellett kivételes példája az ókorban alkalmazott mértanian felparcellázott földdarabnak is. Ennek köszönhetően a starigradi síkság 2008 óta szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. Hvar városa előtt egy szigetcsoport található. 20 szigetecske alkotja a Pakleni vagyis Pokol szigeteket. Az 5,3 km2 területű Sveti Klement sziget a legnagyobb. Ide Hvar városából induló taxihajóval tudunk átmenni. Egészen trópusias jellegű, buja növényzet jellemzi a szigetet. Nagyon sok, kristálytiszta vizű öböl és tengerpart található itt. Hvar városa előtt terülnek el a Pakleni-szigetek. A sziget átellenes oldalán található a Palmizana-öböl. Ez egy nagyon lankás, homokos öböl. Eredetileg a hajósok egyik kedvelt öble volt és egy étterem volt itt a Zori. Mára kicsit ismertebb lett a Palmizana-öböl, több étterem is van, de még így is nagyon szép. Ha Közép-Dalmáciában nyaralunk, érdemes egy Hvar szigetes kirándulást beiktatni és Hvar városa mellett, a Pakleni szigetekre és áthajózni.
Korčula: A Fekete Korfunak Is Nevezett Sziget
Horvátország legdélebbi részén, a dalmát tengerpart mentén fekvő mediterrán éghajlatú, fenyőerdőkkel borított Korčulát az ókorban Fekete Korfunak nevezték. A legenda szerint alapítója ugyanaz az Anténór trójai hős volt, aki az itáliai Padovát is alapította, valójában azonban Korfuról származó görög telepesek népesítették be a szülőföldjükhöz hasonló szigetet. Egy helyi hagyomány szerint, 1254-ben egy korčulai kereskedőtelepen született Marco Polo (erről nincsenek bizonyítékok), ennek ellenére ma is látogatható állítólagos szülőháza. A sziget legjelentősebb települése a keleti parton fekvő, szintén Korčula nevű kisváros. Az igazán szép fekvésű Korčula rengeteg nevezetességgel büszkélkedik egészen a késői ókortól kezdve (pl. a IV. században épült Szent Péter templom), de számos XV-XVI. századi épület is található itt.
Opatija: A Monarchia Kedvenc Fürdővárosa
A Fiumétól nyolc kilométerre nyugatra, a Kvarner-öböl partján fekvő egykori Abbázia üdülőváros még ma is azt a békebeli hangulatot árasztja, ami fénykorára, a XIX-XX. század fordulójára volt jellemző. 1884-ben a vasút kiépülésével vendégektől pezsgő üdülőhellyé vált. 1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb nyaralóhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József, több király és művész is megfordult. A klimatikus gyógyhelyként is híres Abbázia szanatóriumait magyar orvosok vezették. A télen-nyáron kellemes éghajlatú, mediterrán növényzetű város számos gyönyörű pálma-, leander- és babérparkkal büszkélkedik, melyek árnyékában gazdag eleganciát sugárzó villák, szállodák bújnak meg. Strandsétányát, a Lungomarét száz éve kezdték kiépíteni. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülőhelye, Opatija, vagy ahogy nálunk hívják, Abbázia könnyen elérhető Magyarországról, autóval szinte végig sztrádán mehetünk. A városka a Kvarner-öböl partján, Isztria szomszédságában található, és számtalan építészeti-történelmi emlék fűzi hazánkhoz. Az egykori nevenincs kis halászfaluban bencés szerzetesek építettek kolostort a 15. században, a település mai neve is innen ered (horvátul a kolostor Opatija, olaszul Abbazia - ezt vettük át mi is). Fénykorát a 19. század második felében élte, amikor is az osztrák Déli Vasút magántársaság kiépítette a Monarchia főbb városai és az Adriai-tenger közti vonatösszeköttetést. A manapság egyre nagyobb teret hódító aktív turizmus már Opatija fénykorában is létezett; a századfordulón nagy hangsúlyt fektettek a vendégek rendszeres testmozgására. 1888 és 1911 között épült ki a híres Lungomare sétány, amely mintegy 10 km-en keresztül vezet a riviéra településeit összekötve - közvetlenül a tengerpart mellett. A promenád Opatiján átvezető részét szándékosan úgy alakították ki, hogy minden fontos nevezetességet érintsen. Elvezet az üdülőváros első villája, az építtető feleségéről elnevezett Villa Angiolina előtt, amelyet a város legszebb parkja vesz körül. A belvárosból indul a Carmen Sylva erdei sétány, amelynek tábláit követve remek kilátásokkal fűszerezett könnyű túraútvonalon fedezhetjük fel a várost és környékét. A közeli Cres szigete is igazi túraparadicsom, érdemes áthajózni, és gyalog bebarangolni.
Zadar: A Tengeri Orgona Hangjai és Az Óváros Titkai
Zadar, vagy Zára Észak-Dalmácia fővárosa és Horvátország legrégebbi állandóan lakott városa. Ide nem csak a tenger miatt érdemes ellátogatni, hanem a helyi látnivalók miatt is. A dalmát építészet bástyái mellett érdemes meglátogatni az úgynevezett tengeri orgonát is. Az isztriai parton található feltűnő lépcsők valójában sípokat rejtenek, amely igazán az esti órákban válnak különlegessé, a dagállyal amely megszólaltatja őket. Szokássá vált, hogy napnyugtakor kiülnek az emberek a jó meleg kövekre és onnan nézik végig, hogy nyugszik le a nap és közben hallgatják a természet zenéjét. A tengeri orgona lényege, hogy a lépcsők alatt mélyedések vannak, ahol bever a tengervíz. Ezt a vizet polietilén csövekbe vezetik, melyek a part felé haladva folyamatosan szűkülnek így, felgyorsítva a víz áramlása és hangot kiadva. A délszláv háborúban súlyosan megsérült Zadar, ezzel együtt a tengerparti sétány is, a felújítás során látott napvilágot az ötlet, hogy építsenek egy tengeri orgonát, amely 2015-re meg is valósult. Az orgona hangja a tenger áramlásától függ, tiszta időben halkabb és harmonikusabb, vihar esetén erősebb és szaggatottabb. Kétség kívül, Zadar az egyik legfontosabb város a horvát tengerparton. Dalmáciába jövet-menet, vagy csak úgy, de Zadar mindig útba esik. Zadar minden évszakban kiváló úticél. Töltsük itt a nyaralásunk, vagy jöjjünk vissza tavasszal-ősszel nosztalgiázni egyet. Az óvárosban a nyár folyamán, szinte minden hétvégén van valamilyen rendezvény. Külön kiemelném a szentivánéji Telihold Éjszakája szórakoztató programot, a komolyzene kedvelőinek pedig a Szent Donát Zenei Estéket. Tavasszal-ősszel is van program rendesen például a Zadar Beer, vagy a Zadar Streetfood fesztivál. Borfesztivál tavasszal mindig van, de nyáron vagy ősszel is rendeznek borkóstolásokat. A tánc sem maradhat el, hiszen külön van salsa- és zumba fesztivál is.
Brela: A Makarskai Riviéra Ékköve
Kristálytiszta vizű, azúrkék tenger, évszázados, mélyzöld színben pompázó fenyők és izgalmas sziklaalakzatok teszik felejthetetlenné a Makarskai Riviérához tartozó Brela legszebb tengerpartját; külön védjegye a brelai kő, melynek történetéhez számos legenda kapcsolódik. Brelán kis, romantikus, intimitást sugárzó, nyugalmat kínáló, exkluzív strandok sorakoznak a Vruje és Jakiruša közti szakaszon, festői strandocskák a Stomaricától Šćiton át Podračig tartó részen, de itt található a Makarskai Riviéra legdicsértebb strandja is, a híres Punta Rata. Ez utóbbit az amerikai Forbes magazin a világ 10 legszebb strandja közé sorolta (a hatodik helyen), Európában pedig első lett (a legszebb strand Európában)! Visszatérünk a szárazföldre, méghozzá a Makarska Riviérára. Ezt a helyet már lényegesen könnyebb lesz felkeresni. Ha Makarska irányába tartunk, van egy külön lehajtó Brela felé. Itt egy szerpentines úton csorgunk le Brelára. Még a part előtt lesz egy parkoló. Zárjuk le a kocsink és irány a strand! Eddig sokan jártak így.
Trsteno: A Világ Legrégebbi Arborétuma
A Dubrovniktól 24 km-re fekvő kis halászfalu, Trsteno a világ legrégebbi arborétumával büszkélkedik: 1492-ben építette itt fel a dubrovniki patrícius, Ivan Marinov Gučetić-Gozze nyári rezidenciáját és a hozzá tartozó reneszánsz stílusú kertet. A XVII. században az eredeti villát egy földrengés elpusztította, de a park is több átalakításon esett már át. A XIX-XX. század fordulóján az arborétum többféle növényfajjal gazdagodott, ekkor került ide a kínai kenderpálma, a kámforfa és a bank-rózsa is.
Feštinsko kraljevstvo: A Csodás Cseppkőbarlang Az Isztriában
A Felszíni vizek - melyek harmonikus csobogását, csepegését a barlangba belépve is halljuk - kisebb-nagyobb tavacskákat és lenyűgöző cseppkőképződményeket alkottak az évmilliók során. Leghíresebbek közülük a Varázsló kalapja, Bábel tornya és a hatalmas Denevérszárny. A barlangot 1930-ban fedezték fel, amikor a karszt alkotta völgy felszíni szántás közben beszakadt.
Rab: A Boldogság Szigete és Homokos Strandjai
A Kvarner-öbölben fekvő Rab elsősorban a Horvátországban ritkának számító homokos strandokról és Rab gyönyörű óvárosáról ismert, de a természetjárók számára is tartogat izgalmas élményeket. A legnagyobb város és kikötő Rab, de a szigeten számos más idilli, öbölbeli település található: Lopar, Mundanije, Supetarska Draga, Kampor, Barbat és Banjol. Ezek közül Lopart kell kiemelni, ugyanis ez a városka nyaranta a családosok kedvelt célpontja, a fő vonzerejét a hosszú, lassan mélyülő homokos strandjai jelentik. A sziget nem csupán a turisták, de a geológusok álma is, ugyanis földtani felépítését tekintve olyan, mint egy szépen megtervezett sorminta. Északkelet felől indulva homokkő, mészkő, újra homokkő és újra mészkő váltja egymást pár kilométeres sávokban, ez is az oka annak, hogy ilyen sokszínűséggel találkozhatunk ezen a kis területen. Tipp: Lopartól egészen Mišnjakig, tehát gyakorlatilag a sziget teljes hosszán végigfut a Premužić túraút. A teljes útvonal végigjárásához 11 óra szükséges, de ha a Rab fölött magasodó Kamenjakig menne valaki, ami egyébként a sziget legmagasabb pontja, akkor 4,5 óra is elég. Túrázás szempontjából az ősz a legideálisabb időpont a szigeten, ráadásul fürdeni még ekkor is lehet a nyáron felmelegedett tengerben.
Kopácsi-rét: Európa Egyik Legnagyobb Természetes Mocsárvidéke
Szlavónia vizeinek és erdeinek legpompásabb zöld színfoltja, s egyben legjelentősebb természeti ékköve a magyar-horvát határ közelében található Kopácsi-rét (Kopački rit) Natúrpark. A park a Dráva és a Duna folyók eszéki összefolyásánál elhelyezkedő 238 hektáros mocsárvidéket foglalja magában, amely megközelíthetetlensége, valamint a gyakori áradások miatt teljesen természetes ősállapotában maradt fenn. A Kopácsi-rétről annyit érdemes még tudni, hogy Európa egyik legnagyobb természetes mocsárvidéke, s mint ilyen, a Ramsari Egyezmény szerinti magas fokú védettségi státusát élvezi, illetve az UNESCO Természeti Világörökség listájára is felterjesztették. Közel 300 madárfaj előfordulását regisztrálták már a park területén, közülük a legfontosabb az igen ritka, védettség alatt álló rétisas és fekete gólya. A helyet egy pallósoron vezető ösvényen járhatjuk be magyar nyelvű idegenvezetők segítségével, de a legjobb a sekély mocsaras holtágakba is behatolni képes kirándulóhajókkal felfedezni a terület.
Horvátország Sokszínűsége: Több Mint Csak Tengerpart
Horvátország nem csupán a napsütötte tengerpartok országa, hanem egy olyan hely, ahol a történelmi városok, a lenyűgöző természeti csodák és a gazdag kulturális örökség együttesen alkotnak felejthetetlen élményt. Családok és párok számára is kitűnő választás, ha szeretnének együtt kikapcsolódni. Tavasszal a napos órák száma átlagosan 12 óra/nap, míg nyáron 13 óra/nap. Ha szeret a természetben lenni és kedveli a szabadtéri programokat, akkor Horvátország remek választás. A busz a leggyakoribb közlekedési forma, a nagyobb városokban 20 percenként közlekednek. Taxi: Lehetőségünk van az út széléről leinteni egy-egy taxit, de akár előre is foglalhatunk autót telefonon vagy online. Vonat: Habár lassabb, mint a busz, sokkal kényelmesebb. A Húsvéti Regatta áprilisban kerül megrendezésre, minden évben más helyszínen. A 3 napos rendezvény egész Európából vonzza az érdeklődőket, akiknek célja az első helyezés elnyerése. A verseny hangulatát élőzene, valamint széles ital- és ételválaszték garantálja. Az IN Music Festival júliusban kerül megrendezésre, Zágrábban. A Dubrovnik Summer Festival a legnagyobb kulturális rendezvény. A félsziget északi részén található az élénk életet élő kisváros, amely a tenisz fellegvára. A várostól kb. A festői fekvésű, tengerparti kisváros régi halászkikötőjéről híres, de érdemes megnézni az óvárost, ahol sok érdekes műemléket találunk. Régi, romantikus kisváros szűk, kis utcákkal és varázslatos terekkel. Kavicsos tengerpartok és történelmi építészet teszik a várost párok, kultúra kedvelők és családok számára egy felejthetetlen nyaralás helyszínévé. A halászkikötőnek köszönhetően a halászok hangja ébreszti a várost. A Kvarner-öböl egyik legnépszerűbb települése. Gyermekes családok számára különösen ajánlott lassan mélyülő partjai miatt. A szárazföldről hídon keresztül érhetjük el a Kvarner-öböl szívében elhelyezkedő szigetet, mely az Adria legnagyobb szigete. Sokan ,,Arany Szigetnek" is nevezik, ahol a nyaralóhelyek mellett hangulatos, eredeti halászfalvakat is találunk. A hasonló nevű fővárosával eredeti horvát hangulatot sugároz. Suha Puntában számos szép, kavicsos/sziklás öblöt találunk, melyek fürdőzésre is alkalmasak. Dalmácia legismertebb fürdőhelyeinek egyike. A szigetet buja erdők, különleges házak és látványos épületek teszik jellegzetessé. Brac-sziget központja. A történelem kedvelőit a XVIII. Kicsi, de annál izgalmasabb város. Hosszú partszakasz, mely zöld környezettel, fehér kavicsokkal és kék vizű strandokkal várja a lazítani vágyókat. A bátrabbak számos vízi sport közül választhatnak. Az „Adria gyöngyszeme”-ként ismert város látványával, történelmével és kultúrájával mindenkit elvarázsol. Vannak helyek Horvátországban, melyek ismerősnek tűnhetnek, hiszen a TV-ben láthatta azokat. Ha Ön is rajongója a Trónok harca sorozatnak, nagy élmény lehet személyesen is végig járni a képernyőn látható helyszíneket. Ilyen pl. Dubrovnik, a St Dominic Monastery Trogirban, a Trsteno Arborétum vagy a Klis Fortress. Látogassanak el az Aquapark Istralandiába, ahol az ország legmagasabb vízi csúszdája várja az egész családot. Számos attrakciót próbálhatnak ki a legfiatalabb utasok is. Ilyen pl. A közeli Aqua Colors vízi parkban is el lehet tölteni egy fantasztikus napot.