A Sör Évezredes Utazása: Az Ókortól a Modern Kor Sörfőzdéig

Az emberiség évezredek óta ismeri és fogyasztja a sört, amelynek élvezete ma már az egész világon elterjedt. Ez az ősi ital, amelynek eredete a civilizáció hajnaláig nyúlik vissza, nem csupán szomjoltó, hanem kulturális és társadalmi jelentőséggel is bír. A sör komlóból származó anyagai valóban nyugtató hatásúak, az esti sörözés elősegítheti az elalvást. A sörök világa hihetetlenül sokrétű és izgalmas, ízben, színben, illatban, alkohol- és energiatartalomban különböznek egymástól.

A Sör Eredete és Történelme: Az Első Cseppektől a Civilizációkig

A sör szerelmeseit és a tudósokat egyaránt régóta foglalkoztatja a kérdés: mikor, kik és hol főzték a világ első sörét? A sör feltalálására a mai napig nincs egyértelmű válasz. A legvalószínűbb, hogy az első sörnek nevezhető italokat egymástól függetlenül a világ több pontján is felfedezték az első földművelő népek. Egy szerencsés véletlen? Az első sörök elkészítése valószínűleg a véletlennek volt köszönhető, hiszen a legtöbb gabonafajta a levegőben lévő élesztőgombák hatására átmehet spontán erjedésen. A véletlenül megerjedt gabonafélék elfogyasztása után pedig már csak idő kérdése volt, hogy az emberek tudatosan is kikísérletezzék a megfelelő sörkészítési eljárást.

A földművelés hajnalán a legtöbb ősi nép képzetvilágában a mezőgazdaság és a sörfőzés szorosan összekapcsolódik. Az ókori egyiptomiak úgy tartották, hogy Ozirisz isten tanította meg az emberiséget a mezőgazdaság és a sörfőzés tudományára. A kelta mitológiában Sucellus egyszerre volt a földművelés és a sör istene. Az ősi kultúrák a sört alapvető élelmiszernek tekintették. A tudósok szerint nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a sör ismert volt a kőkori Európában. 100% bizonyosság azonban egyelőre nem létezik, mivel a korai táborhelyek, települések és tűzrakó helyek régészeti vizsgálata során nem állapítható meg, hogy főztek-e ott sört, vagy nem.

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Általában kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívták ki, a Közel-Keleten elterjedt a szopókás, saját szűrővel ellátott fedeles korsó.

A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a Blau-táblák Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták, a babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantiné-szigeti papok és a sör segítségével mentette meg az emberiséget. Erről az áradás évszaka első hónapjának 20. napján emlékeztek meg; ez a nap volt a „Részegség ünnepe”. A sör és az élelem neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek”.

A XII. században a szűrés során a törköly képezi a szűrőréteget, amely alatt a lehető legtöbb extrakt kinyerésére törekszenek. Ezáltal távolítják el a forró seprőt, amely során a sörlevet érintőlegesen a Whirlpoolba vezetik. A forró sörlét az élesztővel történő beoltás előtt, az erjesztés kezdeti hőfokára hűtik és oxigénnel telítik. A XII. században már a gyanta és az alkohol antiszeptikus hatású. A XII. században tettek a sörbe komlót, míg a XIV. században már nem romlott meg.

Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században sörfőzdéket működtetett. A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A középkorban a sörfőzés terén a kolostorok álltak az élen. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. A mézsör készítését a szerzetesek vitték tökélyre, továbbá a chartreuse és a Bénédictine likőrt is a szerzetesek fejlesztették ki. A pezsgőt (champagne) egy 17. századi bencés szerzetes találta fel. Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik (1509-1547) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták.

Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Később a hozzávalók közé felvették az élesztőt is. Magyarországon minden földtulajdonos főzhetett és mérhetett (jattolási jog) sört. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek.

A második világháború előtt Magyarországon csak csekély mennyiségű, fejenként évi 3 liter sört fogyasztottak, a '70-es évekre a fogyasztás kb. 35 literre emelkedett, mára pedig az egy főre jutó évi 70 literes fejadaggal felzárkóztunk a nagy "sörivó országok" mellé.

A Sörgyártás Folyamata: Az Alapanyagoktól a Kész Italig

A sörgyártás egy összetett folyamat, amely több lépésből áll, az alapanyagok gondos kiválasztásától a végső palackozásig. Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához.

Malátázás: Az Árpa Szíve

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőzik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 - 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel.

Cefrefőzés és Szűrés: Az Alaplé Létrejötte

Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ún. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz.

Komlózás és Forralás: Az Íz és Aroma Alapjai

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1-1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik.

Erjesztés: Az Életre Kelés Folyamata

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsó erjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felső erjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár több ezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprőről). Az élesztő-üledék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ún. „magélesztő”.

Kondicionálás és Szűrés: A Sör Tisztulása és Stabilizálása

A főerjedés után lefejtett sör ászokolása (utóerjedése) és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A kondicionálás célja a maradék extrakt leerjesztése, ízhibák csökkentése, a sör hidegstabilizálása és tisztulása, illetve az élesztő kiülepedése. A kondicionálás előtt a sört hűtik, majd centrifugálják. A szűrésnek két fajtája van, a gyertyás- és lapszűrő típusok. A folyamatnak köszönhetően a sör csíratartalma csökken, tartóssága nő.

Pasztőrözés és Palackozás: A Tartósság Biztosítása

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen. A pasztőrözés gyakorlati csíramentesítésként is nevezhető, biológiai stabilitás növelését valamint tartósítást jelent. Célja a sörben esetlegesen jelenlévő, sörromlást okozó élesztő- és baktériumsejtek szaporodásának megszűntetése, működésképtelenné tétele. Alapelve a sör minőségét károsan befolyásoló élesztők és baktériumok hővel való elpusztítása. A sterilezéshez szükséges hőmennyiség függ a sör hőmérsékletétől és azon időtartamtól, ameddig a sört ezen a hőmérsékleten tartották. Ha túl alacsony a hőmérséklet a mikroorganizmusok átvészelik, viszont ha túl magas az a sörben minőségbeli romlást eredményez.

A Sör Különböző Típusai és Jellemzői

A sörtípusok sokfélesége lenyűgöző, és az erjesztési eljárás alapvetően meghatározza a sör karakterét és ízét. A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk.

Spontán Erjesztésű Sörök: A Természet Ajándéka

Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. A spontán erjesztés egy ősi sörkészítési módszer, amelyet ma már leginkább a belga lambic sörök gyártásánál alkalmaznak. A lambic söröket általában nyitott erjesztőtartályokban készítik, amelyek lehetővé teszik, hogy a levegőben lévő mikroorganizmusok bejussanak a sörbe. A lambic sörök érlelése akár több évig is eltarthat. Ez az időszak lehetőséget ad a különböző mikroorganizmusoknak, hogy kifejtsék hatásukat, aminek eredményeképpen a sör egyedi, gyakran savanyú ízvilágot kap. A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a 15. században született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke.

Felső Erjesztésű Sörök: Az Ale Gazdag Világa

Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (általában 15-24 °C között) dolgozik. Ez a gyorsabb erjesztési folyamat intenzívebb ízeket és aromákat eredményez, és gyakran hoz létre bonyolultabb, gazdagabb ízprofilokat. Pont ezért elterjedt típus a házi illetve kisüzemi sörfőzés területén, mivel az erjedéshez szükséges körülmények megteremtése általában nem kerül plusz erőfeszítésbe. Az ale sörök híresek gazdag ízvilágukról és a felsőerjesztésű folyamat által nyújtott bonyolult aromákról. Az ale a történelem során az egyik legrégebbi sörstílus, különösen Nagy-Britanniában és más európai országokban. Egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. A Pale Ale: Közepes testességű, gyakran citrusos vagy virágos komlóaromákkal. Az India Pale Ale (IPA): Erőteljesen komlózott, gyakran gyümölcsös vagy gyantás jegyekkel. Az ale sörök széles ízspektruma miatt különböző ételekkel párosíthatóak. Az ale sörök gyártása során a hangsúly gyakran a komlózás és az élesztő által kibocsátott aromákon van.

Alsó Erjesztésű Sörök: A Lager Frissessége

A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon (általában 4-10 °C között) dolgozik, az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. Ez a hűvösebb erjesztési módszer lassabb és hosszabb ideig tart, ami a sörnek tisztább, frissítőbb ízt és világosabb színt kölcsönöz. A lager sörök a sörkészítés egyik legelterjedtebb formáját jelentik. Ízvilág: Általában tiszta, frissítő és kevésbé komplex ízűek. A lager sörök széles körű fogyasztásra alkalmasak, mivel könnyen ihatóak és sokféle élelmiszerrel jól harmonizálnak. A lager sörök készítése különleges figyelmet igényel az alacsonyabb hőmérsékletű erjesztés és hosszabb érlelési idő miatt. A lager sörök eredete Európába nyúlik vissza, ahol a hidegebb hőmérsékleti viszonyok kedveztek az alsóerjesztésű sörök fejlődésének. A 19. században Bajorországban főzött első lager sörök sötét színűek voltak. A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsó erjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a 13-14. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta.

Búzasörök: A Maláta és Élesztő Szimfóniája

A búzasörök készítésénél jellemzően legalább 50% búzamalátát használnak, keverve az árpamalátával. Íz és aroma: Gyakran gyümölcsös (pl. banán) és fűszeres (pl. szegfűszeg). Hefeweizen: Egy német stílusú búzasör, jellemzően nagy arányú búzamalátával. A búzasörök gyártása során a hangsúly a maláta és az élesztő egyedi kombinációján van, amely a jellegzetes ízprofilért felelős. A búzasörök hosszú történettel rendelkeznek, különösen Németországban és Belgiumban.

Speciális és Kevert Sörfajták

Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felső erjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten.

A Sör Összetétele és Élettani Hatásai

A sör nem csupán élvezeti cikk, hanem értékes tápanyagokat is tartalmaz. A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. A felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik.

Balling-fok és Alkohol- és Energiatartalom

A söröket az erjedés megindulása előtti, vagyis a sörlé cukorfokával jellemzik. Ez a Balling-fok (Bº). Az alkoholtartalom az erjedés fokától függően változik. A világos sörök alkoholtartalma kb. egyharmada, a barna söröké egynegyede az eredeti sörlé Balling-fokának. Tehát a 14º-os sör kb. 4 százalék alkoholt tartalmaz. 1 dl sör kb. 45-50 kcal-t szolgáltat, nem többet, mint 1 dl üdítőital. Napi 1 üveg, azaz 5 dl sör elfogyasztása 5 x 50 = 250 kcal bevitelét jelenti. Ha egy hónapon keresztül naponta megiszunk egy üveg sört, akkor 30 x 25, azaz 7500 kcal-t veszünk magunkhoz. Ha ezt a mennyiséget energiaszükségletünk felett, pluszban fogyasztjuk, a fölös energia zsír formájában lerakódhat. 1 kg testsúlygyarapodáshoz elméletileg - a szükségleten felül - 7000 kcal energiabevitel szükséges. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt észrevétlenül akár 1 kg-ot is hízhatunk. Persze ez nemcsak a sörre, hanem az üdítőkre is vonatkozik. A sörpocak kialakulását az is segíti, hogy a sör az elfogyasztást követően még 1-2 órán keresztül a gyomorban marad, így néhány korsó sör bizony jócskán kitágítja a gyomrot.

Értékes Tápanyagok a Sörben

Az erjesztés során nem bomlik le a sörlében lévő összes szénhidrát, ezek egy része a sörben marad, gyorsan felszívódik, s szerepe van az ízhatás kialakításában. A sör fehérje-összetevői a habképzésnél és az íz kialakításánál fontosak. Értékes ásványi anyagok és nyomelemek is találhatók a sörben. Ilyenek pl.: a kálium, kalcium, magnézium, vas, réz, szelén stb. A sör vitamintartalma sem elhanyagolható.

Az Alkohol Hatásai és a Mértékletesség Fontossága

Az alkoholfogyasztás hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése. A sörivásban is fontos erény a mértékletesség. A sör viszonylag kevés nátriumot tartalmaz.

A Tökéletes Sörélmény: Hőmérséklet, Íz és Megjelenés

A sör élvezeti értéke nagyban függ a hőmérsékletétől, ízétől és megjelenésétől. A sörök ízben, színben, illatban, alkohol- és energiatartalomban különböznek egymástól. Világos, félbarna és barna söröket különböztetünk meg.

Az Ideális Hőmérséklet

A csapolt sör nyáron 7 ºC-on, télen 8-10 ºC-on a legélvezhetőbb. A túlhűtött sör nem habzik megfelelően, s ún. hideg zavarodást szenvedhet.

Az Íz és Megjelenés Elvárásai

Legfontosabb a sör kiváló üdítő íze. A színe a fajtának megfelelően világos vagy barna, tiszta, átlátszó, fényesen szikrázó legyen, s megfelelő mennyiségű kemény, tartós hab kerüljön a tetejére. Persze van, aki hab nélkül szereti. A sörben található egy izohumulon nevű anyag, ez egy úgynevezett alfasav, - a komlóból kerül a sörbe, ennek a keserű íz kialakításában van fontos szerepe - az UV-sugárzás hatására lebomlik, ha a reakcióban segíti megfelelő mennyiségű riboflavin, ami reakcióba lép a sörben lévő kénnel, végeredményként létrejön a 3-metilbut-2-én-1-tiol nevű molekula, röviden 3-MBT. Ennek az anyagnak a jellegzetessége, hogy kellemetlen, büdös szaga van. Ezért van az, hogy a sörök általában zöld vagy barna üvegben kerülnek forgalomba, hogy megvédjék őket az UV-sugárzástól.

Magyar Sörgyártók és Sörfőzdék

Magyarországon is számos nagy múltú sörgyár és egyre népszerűbb kisüzemi sörfőzde található.

• Borsodi Sörgyár Kft.
• Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.
• Dreher Sörgyárak Zrt.
• Fővárosi Serfőző Rt.
• Nagykanizsai Sörgyár Rt.
• Körös-Maros Biofarm - Alakor biosör: a receptet és technológiát a BCE Sör és Szeszipari Tanszéke fejlesztette, az alapanyagként felhasznált alakor búzát az MTA ATK nemesítette (Mv Alkor), a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. termelte.
• Zirci Ciszterci Apátság Sörfőzdéje: Több évszázados hagyománya van a sörfőzésnek, az első helyi sör 1735-ben készült el.
• Hedon Sörfőzde: Balatonvilágoson készíti klasszikus és újhullámos söreit. A főzde Németh Antal „vándor gerilla” főzdéjéből nőtte ki magát, és 2015 közepén kezdte meg a működését.
• SteamCraft Brewery: Pécs első kisüzemi sörfőzdéje 2017-ben kezdte meg a működését. Főként prémium minőségű ale söröket főznek.
• RothBeer Kraft Sörök
• Hoptop
• Ninka
• Szarvasi Sörfőzde
• Sörművek
• Csíki Sör

A sörgyártás komoly szakértelmet és precizitást igénylő folyamat, amelynek során a hagyományok és az innováció ötvöződik.

A "Sor" Szó Jelentései

A "sor" szó a magyar nyelvben rendkívül sokrétű jelentéssel bír, a fizikai elrendeződéstől az elvont fogalmakig.

1. Egymás mellett v. mögött elhelyezett egynemű tárgyak összefüggő, folyamatos rendje. Ritka, sűrű sor; ablakok sora; sorba rakja a könyveket; (népies) sort fog: vmely sort kiválaszt, hogy rajta a szükséges munkát, művelet(ek)et elvégezze; → szaporítja a sort. Több sorban állítja fel a székeket.a. Egymás mellett v. mögött elhelyezkedő személyeknek, állatoknak ilyen rendje. Egyes, kettes sor → hármas sorok; sorba áll; sorba állít vkiket, vmiket; sorba áll vmiért; sorban áll vmiért; sort → áll; bezárja, megnyitja a sort. Hosszú sorban vonulnak. A tömeg zárt sorokban vonult fel.b. Menetben felvonuló személyeknek, ill. harcoló katonáknak ilyen rendje. (átvitt értelemben) Az első sorokban harcol, küzd: élharcosa vminek; vkivel egy sorban küzd: ugyanazért az ügyért harcolnak; kilép a sorból; megbontja a sort; sort áll, tart; → kiigazítja a sorokat. A sor vigyázzban áll. A gárda sorai ritkulnak.
2. (átvitt értelemben) Összetartozó személyek összessége. A munkásság, a párt sorai; egy sorba állít, helyez vkivel, vmivel: egyenlő értékűnek tartja vele; (tréfás) a becsületes emberek sorába lép: megnősül; belép a szövetkezet tagjainak sorába; egy sorban áll vkivel, vmivel: egyenlő értékű vele; → elköltözik az élők sorából; → eltávozik az élők sorából; → kitöröl vkit az élők sorából; kiöregszik a sorból; → kidől a sorból; szorosabbra zárja sorait: tömöríti erőit.
3. Az egy vonalban egymás mellett elhelyezett ülőhelyek összessége. Színházjegyem a tizedik sorba szól. Az első sorban ül az iskolában. A moziban a hátulsó sorokban szeret ülni.
4. Az egymás mellett vízszintes vonalban levő betűk összessége, írott, nyomtatott szöveg. Sorokot → szánt (a papíron); → elrejti a sorok közé; a sorok között olvas: megérti a le nem írt, rejtett gondolatokat, célzásokat is, tud a jelekből következtetni. Alulról a negyedik sorban sajtóhiba van. Az utolsó sorig elolvassa a könyvet. 25 sort gépel egy oldalra. Új sort kezd. Ritkítja a sorokot.a. Verssor. Rövid sorok; tíz szótagú sor; Arany legszebb sorai.b. (többes számban v. számnévi jelzővel) (kissé választékos) Levél. E sorok átadója, írója; meleg hangú sorokot intéz vkihez. Felkeresi soraival régi barátját. Köszönöm részvevő sorait.
5. (népies) Egymás mellett álló házak összessége, utca v. egyik oldala. Ezen a soron lakik. Átmegy a túlsó sorra.a. : olyan utca, amelynek csak egyik oldala volt v. van beépítve. Ajtósi Dürer sor.
6. (mezőgazdaság) egy vonalban ültetett kapásnövények összessége.
7. (katonaság, népies) Sorozás.
8. (mennyiségtan) (Végtelen) sor: a számok valamely végtelen sorozatának az összeadás jelével való összekapcsolása.
9. (átvitt értelemben) Tárgyak, dolgok, jelenségek nagyobb mennyisége. Vminek egész, hosszú, tekintélyes sora; építkezések egész sora; évek hosszú sora; (katonaság, régies) sort lő: sortüzet ad. Ez a jelenség az esetek egész sorában megfigyelhető.a. (népies, bizalmas) Egy sort, jó sort: meglehetősen sokat, jócskán. Aludt egy sort. A gyerek sírt egy sort.b. 10. (átvitt értelemben) Események, történések, folyamatok időbeli egymásutánja, rendje. Sor kerül ← v. (ritka) esik vkire v. Sorra kerül vki; sor kerül ← vmire v. Sorra kerül vmi; ha úgy → kerül a sor, → eljön vminek a sora; vkire → jön a sor; soron → van v. rajta → van a sor v. vminek a sora; soron következő: a közvetlenül következő, az éppen esedékes; soron levő: a) közvetlenül, soron következő; b) olyan, aki, ami éppen soron van; éppen folyó, zajló, történő; a sor ráesik ← vkire; → rájön a sor → rákeríti a sort vkire, vmire; → rákerül a sor vkire, vmire; ez a dolog sora: ez az események természetes menete; ez a világ sorja: ez az élet rendje, törvénye, ebbe bele kell törődni; ősi soron: ősi jogon; végső soron: végeredményben, végső elemzésben, alapvető okként; soron → kívül; vki → kijön vminek a sorjából; vár a sorára: addig vár, amíg az ő ügyével nem foglalkoznak; sorát → ejti vminek; sort kerít vmire: alkalmat talál rá, hogy megtegye; vmire keríti a → beszéd sorát.
10. (melléknévi jelző után) (átvitt értelemben, népies, régies) Vmilyen ügy, dolog, eset. Hosszú sor: sokáig tartana, ha elmondanám; nagy sor az v. nagy sora van annak: nem olyan egyszerű ügy; nehéz sor; → tiszta sor.
11. Vkinek helyzete, állapota, sorsa az életben. Jó, nehéz, rossz sor; jó, rossz sora van; vhogyan → megy a sora; rosszul megy a sora; → eladó sorban van; a gyarmati sorban sínylődő népek; paraszti sorban él.a. (elavult) Sors végzet.
12. Vminek a során: vminek a folyamán. A tárgyalás során több fontos kérdés került szóba. A megbeszélések során az ő ügyét is tárgyalták.
13. jelzői használat(ban) (mennyiséget jelentő, rendsz. számnévi jelzővel) Annyi, amennyi egy sorban (1, 3, 4, 6) van. Egy sor betű, borsó, fa, ház, írás, krumpli. Öt sor széket helyeztek el az emelvény mellett. Két sor könyvet rakott a polcra. Megkapált tíz sor répát. Néhány sor kukorica nem kelt ki.
14. jelzői használat(ban) (sajtónyelvi) Egész sor v. egy sor: jókora mennyiségű, jelentős számú, számos, sok, seregnyi. Egész sor új könyvet szerzett be. Egy sor nehézséget leküzdött.

tags: #ma #is #tanultam #valamit #sor