Molnár Péter ugyanakkor egy érdekes tendenciát tapasztal, amit több, külföldi borvidékeken dolgozó borász is megerősített: a prémium borok értékesítése jobban nő, mint az átlagos vagy az alsó kategóriájúaké. Vagyis a prémium piac kevésbé árérzékeny, ott a legtöbb esetben nem tapasztalható csökkenés. Ez a fehérborokra igaz, a vörösboroknál általánosan szűkül a piac, mindenesetre a tokaji aszúborok számára ez jó hír.
A piaci kényszerekkel ellentétben a szőlő aranyszínű sárgasága betegség eddig nem jelent meg a Tokaji borvidéken. Az országban viszont már óriási károkat okoz, hiszen már 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki a fertőzés jelenlétét. Főképp a nyugat- és dél-magyarországi területeken terjedt el, azon belül is a zalai borvidéket. A helyzet súlyosságát érzékelték Tokajban is ezért a borvidék hegyközségi tanácsa megalakította a fitoplazma munkacsoportot, amelyben a borászok mellett kutatóintézeti szakemberek is tagok.
Jelentősen nő az ára idén a borvidéken legnagyobb mennyiségben szüretelt a 17-22 mustfokos termésnek is. Az egészséges, botrytistől mentes, megfelelően beérett szőlő kiváló alapanyaga a könnyű, gyümölcsös száraz boroknak. A teljesen egészséges szőlő bruttó ára a tavalyi 80 és 120 Ft/kg árról 140-150 Ft/kg-ra emelkedik 17-22 mustfokos kategóriában. A Tokaj Kereskedőház a térség integrátora, hiszen saját termőterületének hasznosítása mellett 1100 hektáros területről vásárol fel szőlőt.
A Kereskedőház kilónként 2500 forintot fizet az első osztályú, és 2000 forintot a másodosztályú aszú kilójáért. A Prémium Termelői Programhoz csatlakozó termelőknek szigorú szabályokat kell betartaniuk a szőlőművelés, a növényvédelem terén, valamint a szüret során és legfeljebb 70 mázsa szőlőt termelhetnek hektáronként. Különösen azok a tokaji szőlőtermelők járnak jól idén a Tokaj Kereskedőház felvásárlási áraival, akik a Prémium Termelői Program részesei, hiszen ők kilónként 300 forintra számíthatnak az egészséges szőlőért és 400 forintot kaphatnak az késői szüretelésű bor alapanyagaként szolgáló szőlő kilójáért.
A friss információ szerint a felvásárlási árak részletezése alapján a prémium és a könnyű, gyümölcsös száraz borok alapanyaga a legnagyobb mennyiségben kerül felvásárlásra, míg a késői szüretelésű borok és borkülönlegességek alapanyagaként is számolni lehet.
Ripka Gergely 2026. A Pelle család elköteleződése, rajongása Mádért, az ottani termőhelyekért, sőt immár a pezsgőért mindig lenyűgöz. Szarka Dénes pár éve távozott borász-posztról, őt a fiatal titán, Nagy Máté váltotta 2022-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez a csere egyáltalán nem vált a borminőség hátrányára. Sőt egyik tehetség után, egy másik viszi tovább a stafétát. Mindezt úgy, hogy Máténak az első napján gyakorlatilag új infó volt, hogy itt bizony a pezsgőkkel is komoly munka indult el a pincében. Ripka Gergely 2026.
Komoly hagyománnyá vált, hogy az év Bodó Juditékkal indul. Az összes dűlőjüket körbekóstoltuk már oda és vissza. Egyetlen tétel hiányzott a dűlő-portfólióból, a pince hárslevelűje, a Kulcsár (Olaszliszka). Egy igazi kőtenger. Érdekesség, hogy a terület egyébként Pollák Tibor tulajdona, aki Juditékra bízta a gyümölcs szakszerű megtermelését, feldolgozását, borrá varázsolását. Tavaly megkerestem Juditot és Tibort is, hogy szedjük össze a még fellelhető évjáratokat, és így sikerült a közel teljes sort gurítani. Ripka Gergely 2026.
Domokos Attila a tokaji Dobogó kapitánya, vezetője az a fajta borász, aki nem elégszik meg a technológia mai adottságaival. A birtok csupán néhány hektáros, mégis állandóan fejleszt, saját ötletekkel igyekszik időt és energiát megtakarítani, hogy ezzel is hatékonyabbá tegye a mindennapi munkát. Magam is most tudtam meg, hogy Attila a legextrémebb dolgokkal kísérletezik a borok készítése kapcsán: saját vívmánya lenne például egy olyan (épp formálódó) módszer, melynek köszönhetően a hordós bort nem kéne még a fejtéssel sem mozgatni, szintén egyedi fejlesztésű automata klíma-rendszerükkel a földfelszíni érlelőteret a kinti levegővel tudják hűteni, de kísérletezik víz alatti és más alternatív közegű palackos érleléssel is. Ripka Gergely 2026.
Hosszabb csend után, újra tokaji varázslat Budapesten! Az évet mostmár hagyományosan Bodó Juditékkal kezdjük, és ha már február, akkor hárs…, furmint helyett; hiszen Tokaj soha nem a fajtáról, hanem a termőhelyről szól. Ennek pedig most a Kulcsárban járunk utána közösen, csupa izgalmas évjárattal, visszanyúlva a dűlő kezdeteihez borok és (Föld)történelem tekintetében egyaránt. Ebben most is Judit és Józsi lesz segítségünkre, és hogy kik is a címben említett Pollákék, hogy kerülnek ők a Kulcsárba? Ez is ki fog derülni a család jelenléte mellett február 19-én a Bokoliban! Ripka Gergely 2026.
Nehéz borsor jön. Egyrészt mert a Tokaj Nobilis borok még mindig nagyon jók, másrészt mert ez a sor még mindig nagyon fiatal; így pedig a pontszerű értékeit például szinte lehetetlen meghatározni. Valószínűleg ez a legkevésbé lényeges egyébként, pláne Bárdos Saroltának, aki családi pincéjének 2000-es alapításától elképesztő céltudatossággal és pontos víziók mentén építi birtokát, csiszolt, elegáns bio borainak stílusát. Látszik a közös kóstoláskor, hogy pont olyanok számára ezek a borok, amilyennek szánta őket a készítésükkor. Tavaly lezárultak Bodrogkeresztúr főutcáján az építési munkálatok, ami fontos révbe érkezés volt a Tokaj Nobilis történetében, így jut idő a finomhangolásra.
Piaci és termelési trendek összefüggései
Az alapanyagárak és a végtermékek közti összefüggések alapján a prémium és alsó kategóriák ár alakulása eltérő lehet. A prémium borok árát nem csupán a termés mennyisége, hanem a minőség és a termőhely is meghatározza, ami Tokaj esetében különösen érzékeny a termőhelyfüggetlen áringadozásra. A felvásárlási árak és a termelői programok tehát közvetlen hatással vannak a kiskereskedelmi árakra, és a jövőben a prémium kategória felé tolódás várható.
A tokaji aszú esetében a prémium szegmens erősebb növekedést mutathat a piacon, mint a fehér és a vörös kategóriákban, ami a borvidék különlegességét és annak hosszú távú minőségértékét hangsúlyozza. A termelők és a kereskedelmi házak közti megállapodások következtében érdemes figyelni az árszínvonalak alakulását a jövőben.
| Ár fajtánként | Első osztályú aszú | Másodosztályú aszú | Egészséges szőlő árfekvés |
|---|---|---|---|
| Ft/kg | 2500 | 2000 | 140-150 Ft/kg (17-22 mustfok) |
Az árbevétel várhatóan meghaladja a hektáronkénti 1,1 millió forintot a minimális termelői árbevétel alapján, és a Prémium Termelői Program célja, hogy a minőség melletti hosszú távú elkötelezettség gazdaságilag is vonzó legyen minden termelő számára.
A borvidék története és a borászok személyes történetei is szorosan kapcsolódnak a minőséghez és a márkaépítéshez. A Bodó Judit család példája és a Pollák-rokonok története is mutatja, hogy a termőhely és a családi hagyományok összhangja erőteljesen hozzájárul a Tokaji borvilág fejlődéséhez.