Régóta dolgoznak már azon a kutatók, hogy megtalálják a részegség elleni hathatós kezelést. Eddig viszonylag kevés sikerrel jártak, ám a Texasi Egyetem kutatóinak köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a kutatóknak sikerült részeg egereket kijózanítaniuk azáltal, hogy megemelték a szervezetükben az egyébként természetes módon termelődő FGF21 nevű hormon szintjét. Bár hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra lesz szükség, a megoldással a jövőben akár az alkoholmérgezést is kezelni lehetne. A Gizmodo beszámolója szerint az FGF21 felhasználhatóságát régóta vizsgálják már a tudósok, arra ugyanis egyfajta „csodaszerként” lehet tekinteni. A hormon a májban termelődik, és segít abban, hogy bizonyos ételeket és az alkoholt fel tudjuk dolgozni. Az eddigi tanulmányok kimutatták, hogy az FGF21 termelődésének legerősebb indikátora az alkohol. A csapat korábban kimutatta, hogy serkenti az egereket, hogy több vizet igyanak, ami az alkoholfogyasztással összefüggő kiszáradást segít megelőzni. De a korábbi kutatások azt is sejtetik, hogy segít elnyomni az alkohol iránti vágyat. A kutatók a mostani kísérletben összehasonlították az FGF21 termelésére nem képes egerek eredményeit a hagyományos társaikéval, miután mindkét csoport egy adag alkoholt kapott. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy ha megemelik a szervezetben az FGF21 szintjét, mi történne az utóbbi csoporttal. A részegség ebben az esetben egyébként azt jelentette, hogy az egerek nem voltak képesek a hátukon fekve a lábukra állni.
Rendszeresen iszik valamiféle alkoholt? Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is megközelíti, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak. A megfigyelések szerint mindkét csoport szervezete ugyanolyan sebességgel bontotta le az alkoholt, ugyanakkor az FGF21-hiányos egerek tovább maradtak részegek.
A dohányzás során, legyen szó cigarettáról, e-cigarettáról, vagy más készülékekről, átlagosan több ezer különböző vegyületet lélegzünk be, melyek közül akár több száz is káros lehet az egészségünkre. Így például az arzén, a formadelhid, a kadmium, a kátrány és a nikotin is. Ezek a vegyületek mára már bizonyítottan összefüggésbe hozhatók több krónikus, beleértve egyes rákos megbetegedések kialakulásának fokozott kockázatával.
1. A cigarettában, e-cigarettában, rágógumikban és más dohánytermékekben található nikotin stimulánsként hat, így növeli a központi idegrendszer aktivitását. A nikotin a véráramba jutva elősegíti a dopamin és az epinefrin neurotranszmitterek felszabadulását, ami a dohányzással társított kellemes érzést okozza. Mivel a nikotin az agy jutalomközpontjait is stimulálja, erősen addiktív, így rendkívül nehéz leszokni a dohányzásról. A nikotin azonban több módon is károsíthatja egészségünket, ezek közé tartozik például a véredények szűkülete, ami csökkentheti az agy véráramlását, ami gyakori és visszatérő fejfájáshoz és migrénhez vezethet.
2. Mind az alkalmankénti, mind a rendszeres dohányzás hozzájárul az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin növeléséhez, és a HDL vagy „jó” koleszterin szintjének csökkenéséhez, a plakkok felhalmozódásához és az erek rendellenes szűkületéhez is. A dohányzás a vért sűrűbbé és ragadósabbá teszi, ami könnyebben alvad, így ez a káros szokás nem csak roncsolja az ereket és artériákat bélelő sejteket, hanem jelentősen megnehezíti a kulcsfontosságú oxigénnel teli vér áramlását a test többi részébe, köztük a belső szerveinkbe és az agyunkba. Ennek a megnehezített véráramlásnak köszönhetően a szívre nehezedő teher megnövekszik, hiszen keményebben kell dolgoznia az alapvető feladatai ellátásához.
3. Az előző bekezdésben említett megnehezített véráramlás súlyos egészségkárosodást eredményezhet az agyban, ide tartozik például a demencia és az Alzheimer-kór is. Egy dohányzó és nemdohányzó férfiakon végzett vizsgálat szerint azokhoz a férfiaki dohányzókhoz képest, akik sosem dohányoztak, vagy akik már tartósan, legalább négy éve leszoktak, a jelenleg is dohányzóknál átlagosan 14 százalékkal nagyobb a demencia kialakulásának esélye, és akár 15 százalékkal nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége.
4. A reumás artritisz leggyakrabban a csuklóban, a könyökben, a térdben, és a bokában alakul ki, ám ez a gyulladásos, fájdalmas tünetekkel járó betegség szinte minden ízületet érinthet testünkben. Hogy mi az összefüggés a reumás artritisz és a dohányzás között?
5. A dohányzás nem csak fakóvá, ráncossá, és megereszkedettebbé teheti bőrünket, illetve annak öregedését gyorsíthatja fel már a sejtek szintjén, hanem más módon is károsíthatja testünk legnagyobb és egyik legfontosabb szervét. A pszoriázis, vagy más néven pikkelysömör egy gyakori, a bőrt és az ízületeket érintő autoimmun betegség. Kutatásokkal igazolták, hogy a dohányzás nem csak növeli a betegség kialakulásának esélyét, hanem annak tüneteit, illetve visszatérésének gyakoriságát is súlyosbíthatja, különösen nőknél. Beszámolók szerint ráadásul minél többet, és minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a pikkelysömör megjelenésének kockázata. Ez a kockázat azonban nem csak felnőttekre jelent veszélyt. Kutatások szerint a passzív dohányzás is növelheti a pszoriázis előfordulásának esélyét.
6. Beszámolók szerint mind a dohányzás, mind a passzív dohányzás és a dohányfüstnek való kitettség fokozzák a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezt többek között egy közel 6 millió emberre kiterjedő metaanalízis is megerősíti, amely a dohányzás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása közötti kapcsolatra figyelmeztet: minél magasabb a dohányzás gyakorisága és időtartama, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki a 2-es típusú cukorbetegség.
7. A dohányzás káros hatása agyunkra és idegrendszerünkre nem csak a libidó, a szexuális vágy drasztikus csökkenését eredményezheti, hanem akár merevedési zavarokhoz is vezethet.
8. Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányzás megnehezítheti a teherbeesést, illetve azt is, hogy a terhesség alatti dohányzás és dohányfüstnek való kitettség jelentősen növeli a terhesség során fellépő, gyakran végzetes szövődmények kockázatát.
9. Kimutatták, hogy az anyatejbe kerülő nikotin mennyisége kétszerese a terhesség alatt a méhlepényen keresztül a magzat szervezetébe átjutó nikotin mennyiségének, így a szoptatás alatti dohányzás újszülöttre gyakorolt egészségromboló hatásai is jelentősebbek. A szoptatás alatti dohányzás csökkentheti a szoptató anya tejellátását, illetve a nikotin, az arzén, a cianid, a formaldehid és más méreganyagok anyatejjel történő átjutása számos zavar kialakulásához vezethet a csecsemőknél.
10. A dohányzás által okozott oxidatív stressz és csökkent véráramlás károsíthatja a hajhagymákat és növelheti a hajhullás kockázatát. Mind a dohányzás során, mind a leszokási időszak alatt, mind pedig a dohányzás elhagyását követően fokozott figyelmet kell fordítanunk egészségünkre. A káros anyagok bevitelének csökkentése és a változatos, tápanyagokban és jótékony vegyületekben gazdag étrend egészségünk fokozásának egyik alappillére.
Az érelmeszesedésnek (arteriosclerosis) különféle rizikófaktorai vannak. Ezek legtöbbje az életmódunkból adódik. A legnagyobb kockázatot jelentő tényezők egyike a dohányzás, melynek központi szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában.
A dohányzás emeli a vérnyomást. A dohányzás számtalan módon károsítja az ereket. Először is a nikotin elősegíti az olyan stresszhormonok felszabadulását, amilyen az adrenalin és a noradrenalin, és ezáltal a vérerek szűkületéhez vezet. Ennek következtében pedig a vérnyomás emelkedik. A beszűkült erek nem tudják biztosítani megfelelő mennyiségben az agy számára létfontosságú anyagokat, mivel az összeszűkült artériákon egyszerűen nem tud átáramlani elegendő vörösvértest. Ebből következik, hogy az oxigénszállítás is akadályozott, hiszen a vérben az oxigén transzportja a vörösvértestekben lévő hemoglobinhoz kötötten zajlik. A dohányzás a szívizomzatot is károsítja, romlik annak oxigénellátása, ezért alakul ki gyakran szívelégtelenség a dohányosok körében.
A dohányzás következtében a vér sűrűbb lesz. A szervezetben fellépő oxigénhiányra a csontvelő fokozott vörösvértest-termeléssel reagál. A vörösvértestek mennyiségének növekedésével azonban a vér sűrűbbé válik, így az ereken nehezebben áramlik át, különösen, ha már beszűkült artériákban kell keresztülhaladnia, ez a folyamat akár vérrög kialakulásához, érelzáródáshoz is vezethet. A vérlemezkék (trombociták) összetapadásra való fokozott hajlama, és ebből következően a véralvadás, véralvadékok, vérrögök képződésének növekvő kockázata is a dohányzás következményei közé tartozik.
A dohányzás szabad gyökök keletkezéséhez vezet. A dohányzás hozzájárul a zsíranyagcsere-zavarok kialakulásához. Néhány anyag hatására, amely a cigarettafüstben megtalálható, sejtkárosító szabad gyökök keletkeznek, amelyek bizonyos fehérjékkel reakcióba lépve sérüléseket okoznak az érbelhártyán, károsítják azt.
Megéri abbahagyni a dohányzást! Már öt évvel a leszokás után a stroke kockázata már csak akkora, mint egy nemdohányos esetében. A szívinfarktus kockázata már egyetlen dohányzás nélkül töltött év után felére csökken.
Aterotrombózis - Mit okozhat az érelmeszesedés? Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító. Forrás: Durch Rauchen und Passivrauchen verursachte Erkrankungen des Herz-Kreislaufsystems (Deutsches Krebsforschungszentrum).
Sokan mondják, hogy a dohányzás csak egy rossz szokás és akaraterővel könnyű leküzdeni. Már régóta tudjuk azt, hogy a dohányzás során a függőséget elsősorban a nikotin alakítja ki. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük a dohányosokon, hogy jellemző szokásokat tesznek magukévá.
Ilyen értelemben a rossz szokás és a függőség szembeállítása mesterséges, mert mind a kettő igaz a dohányzásra. A nikotin az agy jutalmazó központjára meglehetősen gyorsan fejti ki a hatását, mivel a cigarettafüst beszívása után akár 8-10 másodperc alatt eléri az agyat.
Egy idő után azonban már azért van szükség a cigarettára, hogy a személy fenntartsa a szervezetében a nikotin megszokott szintjét. A csökkenő nikotin mennyisége mellett azt tapasztalja, hogy ideges, nyugtalan, ingerült. Ha rágyújt a cigarettára, akkor az ingerültsége, idegessége nagyon gyorsan megszűnik.
A dohányosok ezt gyakran a cigaretta és a nikotin nyugtató hatása példájaként hozzák fel. Ez azonban tévedés. A nikotin stimuláns hatást fejt ki. Például növeli a vérnyomást, emeli a pulzust, szűkíti az ereket, növeli az éberséget. A nyugtató hatás csak abból az illúzióból adódik, hogy a dohányos a csökkenő nikotinszinttel együtt járó kellemetlen tüneteket szüntetheti meg a rágyújtással.
Ráadásul a problémák nem oldódnak meg attól, hogy rágyújtott a cigarettára. Az idegrendszer mindezeken túl összekapcsolja a nikotin hatását és azokat az ingereket, amelyek körül veszik a dohányzó személyt, így például a cigaretta ízét, látványát, a füstöt, a dohányzó helyiséget, a reggeli kávét, és a sor még hosszan folytatható.
A nikotinfüggőségnek több tünete is lehet, melyek alapjaiban, mind magával az addikcióval, szenvedélybetegséggel azonosak. elvonási tünetek: a nikotinnal szembeni tolerancia kialakulásával az egyén elvonási tüneteket tapasztalhat akkor, ha már ez ideje nem jutott nikotinhoz a szervezete.
A dohányzásról való leszokás komoly erőfeszítést igénylő, de rendkívül fontos lépés az egészség javítása és a betegségek kockázatának csökkentése érdekében. A legfontosabb és egyben első lépés az, hogy meg kell találni a legmegfelelőbb motivációt a leszokáshoz. A leszokásban rendkívül sokat segíthet a megfelelő szakember támogatása, - különösen akkor, ha az egyén erős láncdohányos -, akinek segítségével könnyebben lehet kezelni az esetleges elvonási tünetek megjelenését, illetve könnyebben lehet motivációt is találni, illetve a teljes folyamatot végigvinni.
Ebben szintén fontos a támogató közeg: ha a barátok, családtagok nem kínálnak dohánytermékeket vagy nem dohányoznak a leszokóban lévő személy számára, az valamelyest megkönnyítheti a dolgot. A leszokásban jelentős segítséget nyújthat a különböző, nikotintartalmú termékek használata; ilyen például a nikotintapasz vagy a rágó. Fontos, hogy a leszokás időszakában türelmesnek kell lenni, ez egy hosszú folyamat, mely során lehetnek mélypontok, azonban nem szabad feladni!
A dohányosok megnövekedett rizikónak teszik ki egészségüket. Szívbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszinttel társulva érszűkűlet fokozódás, krónikus hörghurut, daganatos megbetegedés, az magzat károsodásának veszélye - csak néhány a nikotin okozta ártalmakból. Az egészség és a jó közérzet miatti aggodalom az alapja a dohányzásról való leszokásnak. A szándék könnyen meghozható, a gyakorlatba átültetés viszont nagyon nehéz.
Erős dohányosoknál gyakran megjelennek az elvonási tünetek: idegesség és nyugtalanság, fáradtság, alvászavarok, koncentrációzavarok, ingerlékenység, depresszív hangulat, megnőtt étvágy, falánkság, súlynövekedés. A férfiak átlagosan három kilót, a nők négy kilót híznak a dohányzás abbahagyása után.
A testi elvonási tüneteknél sokkal súlyosabbak a pszichés problémák. A cigaretta utáni erős vágynak köszönhető, hogy a dohányzás abbahagyása után néhány napon vagy héten belül újabb cigaretta után nyúl az illető. Mégis megéri az első, talán legnehezebb napokat, heteket átvészelni.
A nem dohányzás néhány pozitív hatása: a dohányos köhögés megszűnik, a légzés könnyebbé, jobbá válik, a fizikai teljesítmény fokozódik, a bőr lassabban öregedik és a fogak nem színeződnek sárgára, az ízlelő- és szaglóképesség javul, csökken a hajlam a megfázásra, a lakás és a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól, hamarabb kap csókot nem dohányzótól, spórolni is tud.
Fontos, hogy a leszokás során kiemelten figyeljünk a támogató környezetre, és tartsuk magunkat ehhez a folyamathoz.