A sörfőzés évezredes története tele van különféle stílusokkal, hagyományokkal és innovációkkal. Az egyik ilyen, mélyen gyökerező hagyomány a märzen sör, amely Bajorországból származik, és bár eredetileg az őszi ünnepekhez kötődik, ma már sokféle formában él tovább, beleértve a modern kézműves sörök világát is. Ez a cikk a märzen sör jellemzőit, történelmét, valamint a sörfőzés tágabb kontextusát vizsgálja, kitérve a különböző sörfajtákra és a kézműves sör mozgalomra is.
A Märzen Eredete és Története
A märzen sör, akárcsak a BMW, Bajorországból származik. A neve márciusra utal, ugyanis ez volt az az időszak, amikor még a hideg téli hónapok miatt lehetett sört főzni, amelyet aztán a nyár folyamán hideg barlangokban, pincékben tároltak. Amikor szeptember végén az új sört elkezdték főzni, a megmaradt márciusi söröket fesztiválokon fogyasztották el, így alakulhatott ki a müncheni Oktoberfest is. A Spaten világos ászoksöre előtt is voltak märzenek, azok viszont nem úgy néztek ki, mint a mostaniak. Sokkal sötétebbek voltak, és ezeknek a nyárra hűvös barlangokba rejtett, és ott érlelődött példányait csapolták az Oktoberfesten. Szóval minden festbier märzen, de nem minden märzen tart ki az őszi fesztiválig.
Bár a märzenek az idők múlásával világosodtak, a BJCP (Beer Judge Certification Program) kalauza felhívja a figyelmet, hogy az eredmény még mindig nem olyan világos, mint a mindennapi fogyasztásra szánt német lágerek. Inkább borostyánszínű, alkoholtartalma 6 százalék felett van, és jellemzően 5% körüli alkohollal. Azonban csak 4,4% alkoholtartalmú sör is létezhet.
A Sörfőzés Alapjai és Mérései
A sörfőzés során számos paramétert mérnek és ellenőriznek a minőség és az íz elérése érdekében. Az egyik ilyen fontos mérőszám a cukorfok, amelyre a cseh sörök esetében is utalnak, mint a sör erjesztés előtti szárazanyagtartalmára. Ez a Balling-fok pontosítása. Bár a cukortartalom feltüntetése nem mindig kötelező, az extrakttartalomnak is hívják. A folyadékban való mérés sokkal pontosabb és hasznosíthatóbb.
A sörgyártásban többféle módszert alkalmaznak. A sör erjedésének köszönhetően jön létre az alkohol. Az alkoholtartalom feltüntetése is fontos, ám nem mindig követik. A hozzáadott cukor révén alkoholosabbra bűvölt sört is létre lehet hozni.
A Kézműves Sör Mozgalom Amerikában és Németországban
A kézműves sör mozgalom az Egyesült Államokban az 1960-as évek végén, 1970-es évek közepén vagy 1980-as évek elején kezdődött. Egy dologban viszont mindenki egyetért, nevezetesen, hogy miért indult el: az amerikai sör íze rettenetes volt, éppen mint a mindenhol megtalálható felvizezett világos söré. Az olyan sörfőzdék, mint a Coors és a Anheuser-Busch voltak a piac meghatározó szereplői az olcsón előállított egyensöreikkel. Az 1980-as évek közepére a független sörfőzdék száma valahol 44 és 89 között lehetett, amelyek egy 230 milliós népességet szolgáltak ki, akkoriban ez a szám Németországban 1600 volt. Ekkor jött a válaszcsapás egy olyan név mögé bújtatva, ami mára már minden sörivónak a nyelve hegyén van: kézműves sör.
A sörfőzés garázsokban és néhány kezdő vállalkozás berkein belül élte reneszánszát. Kaliforniát hamarosan elárasztották az első generációs kézműves sörök. Ez az áradat azonban valójában csak egy kis szivárgás volt. Hiszen a kézműves sör egy vészhelyzetre adott válasz volt - ez pedig sem akkor, sem pedig most nem állt fenn Németországban.
Miért is van tehát akkora keletje a kézműves sörnek Németországban, a sör hazájában? Az egyik válasz az lehet, hogy sok német sör ugyanolyan ízű. Ennek eredményeképp a fejenkénti fogyasztás 142 literről 105 literre esett 1990 és 2015 között. Németország mégis telis-tele van kis sörfőzdékkel.
Az Átlagos Német Sör és a Kézműves Kínálat
Ha ellátogatunk egy kis sörfőzdébe, akkor minden olyannal találkozhatunk, ami csak a kézműves sörről eszünkbe jut: fantasztikus italok hatalmas ízválasztékkal. A kézműves sörök iránti kereslet azonban a városokra korlátozódik. Ennek két oka van. Először is, a német városokban nagyon nehéz elkerülni az átlagos söröket, Köln Kölsch ale-jeitől Hamburg jellegtelen Hosten Pilsén át egészen a berlini Kindlig és Dortmund kifáradt DAB-jáig.
A kézműves sör hazájában, vagyis az USA-ban sincs ez másként, hiszen ott a trend azért indult el, mert hát ez volt a trendi. A 90-es években a termelői piacok megjelentek a városközpontokban, és az amerikai fogyasztók egyre-másra azt kérdezték, hogy az ottani élelmiszerek honnan érkeznek. Mindezek tetejében a kézműves sör elkezdett utat találni a köztudatban.
A Minőség és a Kreativitás Határai a Sörfőzésben
A kézműves sörök rajongói hajlamosak elfelejteni, hogy a minőség nem a kreativitás egy formája. A sörfőzés voltaképpen nem agysebészet. A sörkészítés egy mesterség, amit meg kell tanulni. A különbséget nem az jelenti, hogy a kézműves sörben valamilyen csodálatos hozzávaló van. A kézműves söröknek lehet akár kakaó vagy mangó íze is, de ezeket nem találjuk meg a főzetben: az ízt kiváló minőségű aromával rendelkező komló adja, ami a sörnek a főzési folyamat során fokozatosan adja meg az ízt. Nem fogunk soha olyan sörfőzőmestert nyakon csípni, aki a cefréjébe mangóhéjat hajigál: a sör az ízeket a szűrési vagy „finomítási” folyamat során nyeri el.
Mindegyikük finom és hozzájárul a változatossághoz. De valóban szükségünk van „sör sommelier”-ekre? Drága helyek fából készült polcokkal? Ha úgy tudunk egy sört boncolgatni, mint a bort egy borszakértő, akkor arra büszkék lehetünk? Vagy nem az lenne a legfontosabb, hogy az, aki a sört issza, élvezze az italt? Más szóval: nincs szükségünk tetovált hipszterekre, hogy megmondják, milyen a jó íz ahelyett, hogy a termék eladhatóságával foglalkoznánk. A kézműves sör egyszerűen kitágítja az elérhető ízek skáláját.
A Jó Sör Ismertetőjegyei
Rendelünk egy ismeretlen fajtát a bárban, vagy kísérletezünk a bolti választással: hogyan lehetünk biztosak benne, hogy jó sört választottunk? Egy jó sör egyik legfontosabb ismertetőjele a hab. A pohár tetején összegyűlő apró szén-dioxid buborékok nagyban hozzájárulnak a gazdag ízélményhez. A hab sűrűsége és textúrája a sör fajtájától és az összetevőktől is függ. Néhány hozzávaló (pl. diófélék) csökkentheti a hab méretét és folyékonyabbá teheti azt. A sörfőző mesterek többféle malátát is használnak a tökéletes hab eléréséhez. Ki gondolná, hogy a pohár szélén maradó hab is egy sörfőző mester büszkesége lehet? Pedig az üledék a jól strukturált sörök egyik legjobb bizonyítéka.
Egy sör aromái akkor vannak ideális egyensúlyban, ha mindegyik íz tisztán kiérezhető, ugyanakkor mégsem tűnik úgy, mintha bármelyik túlsúlyban lenne. Ugyan magától értetődőnek tűnhet, egy kellemetlen mellékíz a legjobb sört is képes elrontani. Egy rossz mellékízt sok minden okozhat: félresikerült főzési folyamat, hibás fermentáció, palackozás vagy tárolás. Kell ezt magyaráznunk? Egy igazán jó sörről azonnal tudjuk, hogy ízlik. Erre koccinthatunk is, ugye?
A Hübris Sörfőzde és a Hazai Kézműves Sörök
Az első minimalista kisüzemi sörmárkaként definiálja magát a székesfehérvári Hübris, amely az elmúlt hónapokban jelent meg a hazai piacon. A kisüzemi és a prémium sörök szegmense dinamikusan növekszik a sörpiacon. A fogyasztók minőségi sör iránti igényének alakításában pedig óriási szerepük van a kisüzemi vagy más néven „kézműves” sört készítő főzdéknek. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a kicsik szortimentjének legfontosabb szereplője, az IPA vagy a pale ale már az ipari sörgyártás palettáján is megjelent. Ezt a folyamatot támogatja a Hübris is. Kínálatuk jelenleg hat sörből áll. Rendszeresen főzik a sür nevű, klasszikus pilst. Van emellett fekete ivósör, amelyet egy különleges pörkölt maláta extraktummal főznek, ez a stüt, típusát tekintve stout. Üpa névre hallgat az alap india pale ale söre, míg üpa2 egy összetettebb, közel 7%-os IPA, rengeteg komlóval, igen komplex illatokkal és ízekkel.
„Hisszük, hogy nem feltétlenül kell guacamole-t és maracuját tenni a sörbe ahhoz, hogy érdekes legyen. A söröknek rengeteg fajtája létezik, a legtöbbjük alkoholt tartalmaz.
A Sörök Három Alapvető Erjesztési Csoportja
A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk.
Spontán Erjesztésű Sörök
Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek, ahol az erjesztést vadon élő és kizárólag az adott tájékon előforduló élesztőtörzsekkel végzik, valamint 30-40% búzát és a szokásosnál akár 6-10-szer nagyobb mennyiségnyi komlót adagolnak. A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a lambic. Ez a fajta a XV. században született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a faro, a cukrozott és kevert lambic, a kriek, ami meggy, a framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú lambicok keveréke.
Faro
Egy igen különleges, ritka sör, mely a lambiccsalád tagja. Belgiumból származik ez a markáns édes-savanyú, gyümölcsös sör, melynek viszonylag alacsony az alkoholtartalma (2-5%). A farót cukorral, melasszal vagy karamellel édesítik, színe általában az aranytól a halványborostyánig terjed. Gyakran pasztörizálják, hogy elkerüljék a hozzáadott édesítők erjedését.
Geuze
Szintén egy különleges sörtípus és szintén a belga lambic típushoz tartozik. Tulajdonképpen nem más, mint az új és a régi lambic ale-ek keveréke, azaz egyesíti magában a fiatal lambic élénkségét és a régi lambic karakteres ízét. Színben az aranytól a borostyánig terjed, ízben fanyar, némi édeskés beütéssel. Sok változata létezik attól függően, hogy a két lambic ale milyen arányban található meg benne. A második erjedés a palackban történik (mint a pezsgőnél), ezért erősen szénsavas.
Felső Erjesztésű Sörök (Ale-ek)
Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök. Nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A felső erjesztésű sörök erjesztésére jellemző még, hogy viszonylag rövid ideig, közel szobahőmérsékleten (kb. 10-21 °C) megy végbe, és az élesztő egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, különleges gyümölcsös, olajos ízt adva az italnak. E sörök rendszerint árpából készülnek, és az alapanyag pörkölésétől függően lesz a sör sötétebb vagy világosabb (ha nem pörkölik).
Ale
Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz bitter ale (ezen belül a barna brown ale és a világos pale ale), az édes cream ale, a whisky ízére emlékeztető scotch ale, a vöröses színű irish red ale.
Bitter
Avagy keserű ale, mely Nagy-Britanniából származik. Kesernyés ízű, alacsony alkoholtartalmú, üdítő hatású sör. Eredete egészen a gyarmati időkig nyúlik vissza, amikor a hosszú tengeri utazásokra erősen komlózott söröket főztek, amelyek hosszú ideig elálltak. Színük a vörösréztől a bronzon keresztül egészen a rubinig terjed.
Brown Ale
Tradicionális észak-angliai barna ale, mely elsősorban az angol bányavidékek közkedvelt söre. Erősen malátás, testes, karakteres, viszonylag alacsony alkoholtartalmú (4-5%) ital, ideális az ottani csípős időjárás mellett.
Pale Ale
Tradicionális brit sör, történetéről a neve árulkodik. India a Brit Birodalom koronagyarmata volt. Az ottaniaknak főzték ezt az ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klímaváltozást kibírja. Jellemzője a magas komlótartalom, a keserű íz és a testesség. A 18. századi Angliából származó Ale. Jellemzőiben szinte teljesen megegyezik a Bitter-rel. Általánosan elfogadott, hogy a palackozott Bitter-t nevezik Pale Ale-nek. A világos Pale Ale színe változatos, az egészen világostól a rozsdáig, sötét borostyánig terjed.
Belgian Strong Pale Ale
A belgiumi Moortgat sörfőzdéből származó erős, világos, fehér Ale, a Duvel egy tipikus példája ennek az alfajnak, melynek különlegessége a háromszintes erjesztés (melegerjesztés, hidegérlelés, utóerjesztés palackban), valamint a felhasznált különböző élesztők. Általában szűretlen sörök, alkoholtartalmuk a belga sörök között is kissé magas: 8%-12%.
Barleywine
Árpabor. Már a neve is sokat elárul erről az igen erős Ale-ről. Alkoholfokukban (8-10%) közel állnak a borokhoz. Színük az aranytól egészen a csokoládé-barnáig terjed, aromájuk igen karakteres, édes.
Trappista Sörök
Jellegzetes belga sörfajta. Felső erjesztésű, az utóerjedés a palackban történik. Az egyetlen sörtípus, melyet a skót whiskyhez hasonlíthatunk. Erősen malátázott, testes Ale, sötét-borostyán és vörösesbarna színvilággal. A trappista sörök a fennmaradt valódi trappista kolostorokból származnak. Erős, magas alkoholtartalmú, téglavörös-mahagóni színárnyalatú sörök. Különleges, gyümölcsös ízük van, mely a speciális erjesztési módnak köszönhető. Alkoholtartalmuk 5-10% között van, az erősséget az Enkel, Dubbel és Tripel elnevezésekkel jelölik. Jelenleg már csupán fél tucat Trappista sörfőzde található Európában, hat Belgiumban.
Porter
Angol/ír eredetű Ale, mely rendkívül széles skáláját öleli fel a testes, sötét felső erjesztésű söröknek. A Porternél erősebb, friss ital, ízben a száraztól a bársonyoson, pörköltön keresztül egészen az édesig, krémesig, csokisig terjed.
Stout
A Sweet Stout (édes Stout) egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásával készül. Kifejezetten édes sör, mivel a laktózt az élesztő nem erjeszti meg. Erős angol Ale, alkoholfoka 6-8% közötti, színe sötét, gyakran fekete. Íze pörkölt, alkohol, kávé és keserű csokoládé aromájával vegyítve. A stout egy rokona ez a felső erjesztésű ale. Színvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen fekete kávéig terjed vörös beütéssel. Az egyik legzamatosabb ale, íze édes, pörkölt aromával, mely feleleveníti az étcsokoládét, a kávébabot és még a sült almát is.
Alsó Erjesztésű Sörök (Lágerek)
A harmadik és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a XIX. századtól tört előre és mára a legelterjedtebb és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik.
Lager
A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsó erjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. A Lager sörök előretörése és a háborúk visszaszorítják a Kölschöt, de a város újjáépítésével megint híressé lett, és ma is közkedvelt.
Pils
Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a pilseni maláta és a sörélesztő.
Bock
Alsó erjesztésű német eredetű (Einbeck és környéke kb. 13-14. sz.) baksör. A 16-17. században Németország első számú söre volt, és 1612-ben már Münchenben is készítik. Az eredeti Bock fő alapanyaga azóta is a müncheni maláta. Alapanyaga 1/3 rész búza és 2/3 rész árpa. Ez utóbbi többfajta, pörkölt illetve kevésbé pörkölt szem keveréke. Hagyományosan a tavaszi hónapokban fogyasztott édesen malátás és gazdag illatanyagú Lager sör, amelynek színe a fehértől a sötétbarnáig terjed, és alkoholtartalma általában magas, 6-8%. A sör csak enyhén kesernyés a kevés komló használat miatt, amelyet ráadásul 45 percig főznek a használat előtt.
Dry Beer
Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban népszerű száraz sör. Rendkívül tiszta, semleges ízű, tulajdonképpen teljesen jellegtelen Lager.
Munich Helles
Az igazi müncheni, bajor sör. Kifejezetten világos, 5% alkoholtartalmú Lager.
Munich Dunkel
Alsó erjesztésű, különösen sötét sörfajta, mely elsősorban Németországban és Japánban közkedvelt. Ízére a pörkölt maláta dominanciája jellemző, étcsokoládés beütéssel.
Kellerbier / Zwickelbier
Szűretlen német lager sör, amit a sörfőzdék csapjaiban, pincéiben csapolnak.
Oktoberfestbier
A németországi Münchenből származó Lager sör, mely ismeretes Oktoberfest sörként is. Neve a márciusra utal, ez volt az a hónap, amikor még sört lehetett főzni, melyet a দিয়েছিল.
Egyéb Sörfajták
Közepesen testes, csábítóan édes-malátás ízű sörök. Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. Emellett erjedés közben spontán tejsavas erjedés is történik.
Búzasör (Weizenbier)
Ez a sör eredetileg német típus, amelynek észak-német és dél-német változata is ismert, mára azonban már máshol is elterjedt. Nagy múltra tekint vissza, hiszen valószínűleg a bajor kolostorokban jóval előbb készítettek búzasört mint árpasört, csak akkor még nem elegyítették a két gabona malátáját. Ma már ez a sör nem feltétlenül tisztán búzából, hanem minimum 50% búzamalátából (a maradék maximum 50% árpamaláta) készül, természetesen víz, komló és élesztő hozzáadásával. Ízesítőanyagokat nem tartalmaz. Fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a sötétsárgáig terjed. A búzasör fogyasztásának külön szabályai vannak: fontos, hogy lassan töltsük ki a ferdén tartott pohárba, mert itt nagyobb a túlnyomás a palackban, mint az árpasör esetében. Kitöltés után pedig a szűretlen söröknél az üveg aljára leszállt üledéket fel kell keverni és szintén a pohárba tölteni. Mindig akkora poharat válasszunk, amekkora az üveg, mert egyszerre kell kitölteni. Fogyasztási hőmérséklete változó, a búzasör típusától függ. A szűretlen és szűrt fehér búzasör 4-7 Celsius, a barna búzasört 8-12 Celsius, az ún.
Belgian Witbier
Belga fehérsör (búzasör). Főzésükhöz a malátán, komlón, vízen és élesztőn kívül felhasználhatnak zabot, különböző fűszereket (pl. koriander, narancshéj).
Altbier
Szintén német születésű és felső erjesztésű sör az Alt vagy Altbier, ám több héten keresztül, igen alacsony hőmérsékleten tárolják, akárcsak az alsó erjesztésű fajtákat. Ez a sör az észak-német városok sajátja, leghíresebb a düsseldorfi alt sör. Bronz vagy sötét réz színű, csípősen kesernyés és enyhén fanyar ízű sörfajta, amelynek alkoholtartalma 4-5%.
Kölsch
A Kölsch is német eredetű, és az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben, vagy a város közvetlen környékén működő 24 sörgyár valamelyikében készültek. Kölnben egyébként hivatalosan 1438 óta főznek sört, az 1500-as években pedig a városi tanács átveszi a serfőzés monopóliumát, és így a kölni sör töretlen fejlődésnek indul. A Lager sörök előretörése és a háborúk visszaszorítják a Kölschöt, de a város újjáépítésével megint híressé lett, és ma is közkedvelt. Ez a sör nagyon világos aranyszínű, illatos fajta, amelynek lágy, gyümölcsös, enyhén malátás íz aromája, és kb. 5%-os alkoholtartalma van. Fogyasztása is jellegzetes: szülővárosában két deciliteres pohárban, füles tálcán szolgálják fel.
Steam Beer (Gőzsör)
A Steam Beer (Gőzsör), amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felső erjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten, azaz közel szobahőmérsékleten (16-21 °C) erjesztenek. A gőzsör az USA-ban alakult ki. A magas hőmérsékletű erjesztés oka az, hogy kialakulásakor a születő Amerikai Egyesült Államokban még nem igazán lehetett hűtőberendezéshez, vagy jéghez jutni, ezért csak így tudták megoldani a készítést. A gőz elnevezés egyébként erre a XIX.sz-i készítési technikára utal, amelyet egyes fajtáknál, pl. az Anchor Steam Beer készítésénél ma is a hajdani módszerek szerint végeznek például Németországban. A gőzsör az aranysárgától a borostyánszínűig terjedő, lágy aromájú sörfajta, melynek alkoholtartalma 4-5%.
Füstölt Sörök
Ezek a füstölt sörök egyaránt lehetnek Ale-ek és Lagerek is. Füstös aromájukat, ízüket a kemencében szárított árpamalátától kapják.
Szezonális Sörök
Speciális, szezonális sörök, melyek meghatározott alkalmakkor kerülnek forgalomba, így például Karácsonykor vagy Húsvétkor. A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek.
Sörfőzési folyamat - 3D animáció "A sörfőzés művészete"
A Sörfogyasztás Magyarországon és a Sörfesztiválok
A korlátlan sörkóstolással kecsegtető eseményre azonban érdemes felkészülten érkezni, hogy a kóstolás igazi maradandó élménnyé váljon, ezért Katona Csaba sörtörténész, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa már előzetesen összegyűjtött nekünk néhány hasznos tanácsot és érdekes információt az aranyló nedű kapcsán.
Hazai Sörfogyasztás Múltja
„Egy város akkor város, ha van levéltára és sörfőzdéje” - tartja egy német közmondás. Szerencsére a sörfőzdék miatt nem kell az országhatáron túlra mennünk, hiszen Magyarország már a középkorban bizonyította sörfőző tudását. A sörfogyasztás Buda visszafoglalása után, az első pesti sörfőzde, Jakob Proberger főzdéjének megnyitása után terjedt el igazán hazánkban, míg a sör újabb térhódítása a 19. században kezdődött meg, és népszerűsége azóta töretlen. A kisüzemi sörfőzdék megjelenésével és ezzel párhuzamosan a folyamatosan növekvő minőség eredményeképpen napjainkra a szomjoltó szerep mellett a sörivás ismét polgári szokássá, míg a sörözés trendi társasági programmá vált az igényes és a változatos sörélményre nyitott fogyasztóknál.
Növekvő Érdeklődés és Sörpárosítás
Ennek megfelelően az érdeklődés az iránt is megnőtt, hogy hogyan, mihez, mikor és mivel érdemes bizonyos sörtípusokat párosítani. Annak érdekében, hogy a sörfesztiválon rutinosan menjen a sörök kóstolása, fogadjuk meg a szakértő tippjeit és szerezzünk életre szóló sörélményt.
- Kísérletezés és Összehasonlítás: Ha még csak kísérletezünk, hogy milyen sörök ízlenek igazán nekünk, érdemes minden típusból csak egy keveset kóstolni, összehasonlítani a különböző ízjegyeket, hiszen egy sörfesztiválon több mint 100 fajta csapolt sör közül válogathatunk és ízlelhetjük meg őket korlátlanul.
- Kóstolási Sorrend: Érdemes a következő szerint haladnunk, hogy minél teljesebb képet kapjunk az egyes sörtípusokról. Itt is érvényes az, ami a boroknál is jellemző, hogy a könnyedebb ízek felől haladunk a karakteresebb típusok felé. A citrusos búzasör vagy a klasszikus világos lagerek kesernyés ízvilága remek kezdés, amit a komlósabb pilsner vagy félbarna, avagy vörös sörökkel érdemes folytatni. Ezt követően mozduljunk el a fekete kávés, csokoládés stoutok, porterek felé, a végén pedig az EPA, IPA vagy az APA citrusos, édesebb illatával és a komló keserűbb aromáival zárjuk a sort. Viszont hagyjunk helyet kóstolási táncrendünkben az ízesített variánsoknak is!
- Hőmérséklet: Nem minden sörtípust ajánlott jéghidegen fogyasztani annak érdekében, hogy az aromák kellőképpen kibontakozhassanak. Egy testes, magas alkoholtartalmú barna sör ízjegyei sokkal jobban kijönnek, ha nincs annyira lehűtve, míg egy könnyedebb lager vagy pilsner hidegebben élvezhető.
- Az Első Korty: Mindezek mellett a sör ugyanakkor sör marad, így a szakértő szerint a kóstolását nem kell lépésekre bontani, viszont az első kortyot mindenképpen érdemes a szájban megforgatni!