2007 óta a Rókusfalvy Pál által alapított díjat a borászok ítélik oda az általuk legkiemelkedőbbnek tartott szakembernek, és az idei év sem kivétel: a névadó díj mellett két további elismerés is átadásra kerül. A Borászok Borásza díjat a balatonboglári Légli Ottó kapta, mögötte szoros másodikként végzett a somlói Györgykovács Imre. Kató András, a kuratórium elnöke szerint öröm, hogy hosszú évek után méltó elismerést vehetett át Légli Ottó, és hogy a díj presztízsét tovább növeli a jelöltek száma is. A díjátadó első órái után Ottó úgy érzi, felelősséggel jár ez az elismerés, és kifejezi háláját az elődöknek, akiktől sokat tanult.
Az idei évben piacra került a János-hegyi Sauvignon Blanc 2009-es évjáratból származó rész, amelyet az eltérő technológiai megközelítés jellemzett: a szőlő 40%-át korábban szüretelték le, ezt a részt tartályban dolgozták fel, míg a teljes érésben szüretelt 60%-ot 500 literes tölgyfahordóban érlelték. A borász tervei közt szerepel a János-hegy felső részére furmint telepítése is, mert a fajta szigeti előfordulása a filoxéravész előtti időkre emlékeztet. A két különdíj, az Év Felfedezettje és a Magyar Borért díj átadásának hátteréről Kató András elmondta, hogy az ötven induló közül idén nehezebb volt kiválasztani a jelölteket, és a kuratórium felelőssége az adományozás.

A következő háttér a 2010-ben díjazott Tarnóczi Zoltán és felesége, Tucsek Orsolya munkája az Orsolya Pince borainál Egerben. Az Év Felfedezettje díjat 2010-ben kapták; Orsolya úgy látja, a díj gyorsan súlyt adott a borászok körében. Orsolya elárulta, hogy a borházat éppen a palackozás és címkézés követi, és hamarosan érkezik a 2008-as nevű Orsolya bor, amely kadarkából, kékfrankosból és zweigelből áll. Ezzel párhuzamosan a borászatnál a helyi gazdálkodás dinamikája és az ökológiai megközelítés hangsúlyos marad.
A Magyar Borért díjat a kuratórium annak ítéli oda, aki a legtöbbet tette a hazai szőlőfajtákért és borokért. Ebben az évben a somlói Hollóvár Pincészet borászát, Takács Lajost érte a kitüntetés. Lajos kizárólag magyar szőlőfajtákkal foglalkozik, egy kivételt képez a sauvignon blanc, amelyet külföldi érdeklődők számára készít. A jövőbeli megvalósítandó tervéről az interjúból kiderül, hogy húsz-huszonöt régi magyar fehérszőlőt szeretne visszahozni a Somló-hegyre. A bort azonban nem csupán a magas minőség motiválja: szerinte a borászok mindennapi munkája jelentős részben administratív és bürokratikus terhekkel terhelt, ezért előrelépést jelentene, ha bizonyos adóterhek moratórium szerűen csökkennének, és így a borászok a kreatív céljaikra koncentrálhatnának. A kisebb pincészetek rugalmassága és innovativitása pedig kulcsfontosságú a Somló borvidék fejlődéséhez.
Kató András elárulta a két különdíj kiválasztásának részleteit: az ötven induló borász listájának összeállítása idén is nagy feladat volt, hiszen egyre több a tehetséges borász és birtok. A különdíj kiosztásának folyamata külön kezelendő a Borászok Borásza díjtól, és a kuratórium felel azért, hogy az elismerés eljusson a legmegfelelőbb jelöltekhez. A borászok közötti együttműködés erősödik, és a szakma úgy véli, hogy a jövőben is több jelölt fog felmerülni, egyre szélesebb körben értékelve a kiemelkedő teljesítményeket.
Egy igazi szőlész-borász életútját követve látható, hogy a Balaton északi, illetve déli részein dolgozó szakemberek között találunk olyanokat, akik harcukat azzal kezdték, hogy a szőlőészetet és a borászatot egymás mellett élték meg - egy olyan pályát, amelyen keresztül a természet közelsége a mindennapok része lett. A történetben megjelenik a Paloznaki Jazzpiknik alapítója, Valde Orsolya is, aki a Balaton mellől indult útra, és az évek alatt a Balatonfelvidéken tevékenykedik.
Az események központjában a Balaton és a környező borvidékek mutatják meg a borászok és turizmus összefonódását: Zsuzsa élettörténetén és a Gyukli Pincészet ökológiai megközelítésén keresztül látható, hogy a veganizmus és a környezetbarát gyakorlatok hogyan kerülnek a borászat mindennapjaiba. A beszélgetés során a szőlész-borász érzelmi kötődése a természeti környezethez, a Balaton szépsége és a helyi közösség fontossága is hangsúlyt kapott. A beszámoló a turizmus-vendéglátáshoz kötődő személyiségek történeteit és kedvenc hazai úticélokat is felvonultatja, mint a Paloznak környéki Balaton-felvidék vagy a Bakony vidéke.
- A díjak története és az idei díjazottak áttekintése
- A János-hegy Sauvignon Blanc évjáratának új technológiai vonásai
- A budapesti és balatonfelvidéki borászok együttműködése
- A borászok mindennapjait meghatározó bürokratikus terhek és jövőbeli lehetőségek
- A Paloznaki Jazzpiknik és a környék gasztronómiai, kulturális kapcsolatai
Az olvasó számára érdekességként idesorolható, hogy a Folly Arborétum és a helyi borok összefonódása a környezeti fenntarthatóság jegyében zajlik, és a kerékpáros turizmus a BalatonBike365 programmal összhangban jelenik meg a helyi projetek között. A történet végigkíséri a szakma fejlődését és a borrá vált élettörténeteket, amelyek a Balaton környékének gazdag borászati örökségét mutatják be.
