Véleményem, hogy a pálinka minősége 90 %-ban múlik a jó minőségű alapanyagon és az erjesztés sikerén.
10 % múlik rajtunk, a szaktudásunkon.
Ez viszont nagyon lényeges szempont, hogy technológiailag tiszta legyen a pálinka.
Jól sikerüljenek az elválasztások, az előpárlatot a középpárlattól, a középpárlatot az utópárlattól.
Csak jó cefréből lehet jó pálinka!
A cefrézéshez tökéletesek a járatos, szokásos műanyaghordók.
Kicsi, nagy, mindegy, a cefre mennyiségéhez legyen igazítva.
Nagyon fontos viszont, hogy tiszta és légmentesen zárható legyen.
A kiforrt cefrét lezárt hordóban kell tárolni, levegőtől, napsütéstől óvni kell.
A hordó legyen tele, vagy majdnem tele, tehát sok levegő nem lehet.
Elmúlt már az az idő, mikor a pálinkafőzés gyakorlatilag hulladékgyümölcs-hasznosítás volt.
Pálinkafőzésre sokan felhasználják a lehullott gyümölcsöt, nagyon helyesen, az biztos, hogy érett.
Ez esetben viszont a gyümölcs lehet földdel, porral, esetleg sárral szennyezett.
Az ilyen gyümölcsöt mindenképpen mosni kell, különben jó eséllyel nem megfelelő élesztőbaktériumok keletkeznek.
Hibás erjedés lesz, hibás, esetleg mérgezett párlat lesz a végeredmény.
Szoktam mondani, mindig mindent minél kisebbre kell feldolgozni.
Könnyebb dolgunk van a lazább szerkezetű gyümölcsökkel (szilva, meggy, barack, cseresznye), a szokásos kevergetéssel itt célt lehet érni, be lehet segíteni a feldolgozásba a már sokak által használt fúrógépbe fogható keverőszállal.
Különben bármivel, ami segíthet az aprításban.
Csonthéjas gyümölcsök esetén szükséges.
Gyümölcsönként részletezve: barackfajták esetén kötelező erjesztés előtt magozni, a barack ciántartalma miatt.
Szilvacefre forrhat a magján, viszont lepárlás előtt érdemes a magot eltávolítani.
Cseresznye-, meggycefre esetén nem kötelező magtalanítani, sokáig viszont nem szabad a magján tartani.
Szár, levél eltávolítása kötelező minden gyümölcsnél.
A cefre savazásos pH-beállítása 3,0-3,2 között optimális.
Ezzel a pH-csökkentéssel a nem kívánatos tejsav-, vajsav- és ecetsav baktériumok fejlődését akadályozzuk meg.
Időben történő lepárlás esetén a PH-érték optimális marad.
A fajélesztők elnyomják a nemkívánatos vadélesztőket, baktériumokat, nagyobb mennyiségben szabadítják fel a gyümölcs aromaanyagait, és nagyobb mennyiségben termelik a párlat minőségét javító gyümölcsésztereket.
Használatukkal az erjeszthető cukor a lehető legnagyobb hatásfokkal a számunkra kívánatos alkohollá alakul.
Alma, körte, birs esetén szinte elengedetlen!
A pektinbontás a sejtfal lebontását segíti - almatermésűek esetén a kihozatal növelése, az erjedés jobb lezajlása végett javasolt a használata.
Következő napi feldolgozások új edénybe kerüljenek, mert a már erjedésnek indult anyag az új gyümölccsel nem kezd el újra erjedni, leállítja a forrást, pláne, ha ezt többször megismétljük.
Gyümölcsfajtától függően 2 - 4 hét alatt megtörténik.
Az erjedés folyamata nagyon egyszerűen fogalmazva, gyakorlatilag savanyítás.
Az erjedés elején a cefre édes, gyümölcsös ízű, a zajos erjedés után (néhány nap) a cukor jelentős része elfogy, kevesebb szén-dioxid fejlődik.
Lédús, lekvárszerű állapot.
A gyorsabb forrás érdekében kint hagyják a hordót a tűző napon az udvar közepén.
Ezzel nagyon nagy kárt okozunk.
Amennyiben van lehetőség, épületben kellene cefrézni, épület hiányában mindenképpen árnyékos helyett keressünk.
Fontos, hogy próbáljunk állandó hőmérsékletet biztosítani.
Az ideális hőmérséklet kb. 20 Celsius-fok.
Korábbiakban már említettem a félig tele hordó példáját, alapvető hiba sok levegőt hagyni forrás közben, de leginkább a kész cefre esetén.
Levegőre nincs szükségünk, ki kell zárnunk az erjedés folyamatából.
Az élesztőbaktériumok ne találkozzanak a levegővel.
A gyűjtés: van egy íratlan szabály, 1 - 2 napnál nem telhet el több az egyik és a másik gyűjtés között.
Egyes csonthájas gyümölcsök magját tilos a cefrébe tenni (barackfélék), ciántartalmuk miatt.
Lehetőség van igénye szerint párlatának alacsony alkoholtokra való beállítására.
Minél alacsonyabb az alkoholtartalma, minél hidegebbre tesszük, annál valószínűbb, hogy beopálosodik a párlata.
Van megoldás ennek az esztétikai hibának a kijavítására.
A párlatot meg kell szűrni, ehhez tartozik párlatának hidegen kezelése, valamint az ezt követő szűrés, melyet vállalunk lapszűrőnkön elvégezni.
A saját gyártású készülékeink többféle anyagkombinációval készülnek és minden igényt kielégítenek.
A Hazai típusú termékcsalád tagjainak üstje, kupolája és páracsöve mind 100% tisztaságú vörösrézből készül, a hűtőegység pedig rozsdamentes anyagból van.
Általánosan elmondható, hogy csak olyan fűtési módszer alkalmazható a pálinkafőzéskor, amelynél könnyedén és gyorsan lehet a hőmérsékletet szabályozni.
A pálinka minősége a cefre gondos előkészítésétől, a pálinkafőző minőségétől, és a főzés során tanúsított odafigyeléstől függ.
A pálinkafőző berendezéseink gondos minőségi és biztonsági ellenőrzésen esnek át.
Ennek ellenére bizonyos veszélyek felmerülhetnek a főzés során.
A pálinkafőzés során gyúlékony anyagokkal dolgozunk, ezért előfordulhat tűzveszély.
Ha a párlat útja eldugul, előfordulhat, hogy megnő a nyomás, ami robbanást idézhet elő, ezért minden egyes főzés megkezdése előtt meg kell győződni a páracső és hűtőspirál tökéletesen átjárható, nincs benne dugulás.
A párlatba kevésbé egészséges anyagok is kerülhetnek, ha nem megfelelő odafigyeléssel történik a frakciók szétválasztása.
Ezek a veszélyek azonban megfelelő odafigyeléssel elkerülhetőek.
Bizonyos országokban igen, másokban nem.
Magyarországon 43 hektoliterfok éves mennyiségig adómentesen történhet a pálinka otthoni lepárlása saját gyümölcsből.
Honlapunkon megtalálhatóak az otthoni pálinkafőzés aktuális szabályai.
Igen, sőt bizonyos esetekben kifejezetten szükséges.
A desztillálóberendezés bekötése és bejelentése fontos
A pálinka kihozatal és adóztatás kérdései összekapcsolódnak a jogi keretekkel, melyek folyamatosan változnak.
Az élesztők működésének elengedhetetlen feltétele a nedves környezet, és a kifőzés során is problémákat okozhat, ha a cefre túl sűrű, vagyis nincs megfelelő mennyiségű víztartalma.
Igen, a frissen lefőzött pálinka alkoholtartalma általában nagyon magas, ezért desztillált vízzel szokás felhígítani, DE CSAK a megfelelő pihentetési idő elteltével!
Termékeinknél, mint minden más gyártó, az üst teljes térfogatát adjuk meg, azonban egyetlen egy üstöt sem szabad teljesen tele tölteni.
A ténylegesen betölthető mennyiség az üst bruttó térfogatának a 80 %-a.
A legkevesebb, amit pedig még érdemes beletölteni a készülékbe, az az üst bruttó térfogatának 50%-a.
Ezért érdemes nagyon pontosan végig gondolni, hogy mennyi cefrénk lesz és ebből kikalkulálni a megfelelő méretű készüléket.
Ha pálinkafőző készülék vásárlása előtt áll, hívjon minket, hogy segíteni tudjunk a megfelelő készülék kiválasztásában.
Nem az a célunk, hogy a legdrágább készüléket javasoljuk megvételre, hanem az, hogy Ön a körülmények és lehetőségek figyelembevételével a legkedvezőbb és legkomfortosabb pálinkafőzőt válassza, hiszen így lesz elégedett.
A jótállási igény a jótállás időtartama alatt érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm.
Igen, természetesen nyitvatartási időben szeretettel várjuk a személyes érdeklődőket.
Minden terméket meg tudunk mutatni és szakértő kollégáink készséggel válaszolnak kérdéseire.
Bemutatóterem, raktár és gyártóműhely: 2151 Fót, Madách u.
Ajándéknak szánom a pálinkafőzőt, de én nem értek hozzá. Ezt garantáljuk. Ha tévednénk, 14 napon belül kérdés nélkül visszavásároljuk vagy becseréljük egy másikra a pálinkafőző készüléket.
Egy pálinka akkor kisüsti, ha kisüsti eljárással készült.
Gyümölcságyon való érlelést értjük Ágyas pálinka jelző alatt. Ez egy magyar specialitás és akkor beszélhetünk Ágyas pálinkáról, ha a pálinkát legalább 3 hónapig élelmiszer tárolásra alkalmas edényben gyümölccsel együtt érlelik.
A lejátszódó anyagátadási folyamatban a gyümölcs szín- és ízanyagai beoldódnak a pálinkába ezért új érzékszervi tulajdonságokat nyer a pálinka.
Színe az érlelő gyümölcsszínét veszi fel, míg az ízét karakteresebbé teszi az érlelő gyümölcs ízanyaga.
A beoldódó gyümölcscukortól és pektintől lágyabb, selymesebb karakterűvé válik.
A gyümölcs pedig lehet friss vagy aszalvány is.
Ízlés és lehetőség kérdése a választás.
Hivatalosan Diópálinka nem létezik, hiszen a diónak nincs megfelelő mennyiségű erjeszthető cukortartalma.
„Diópálinkának” nevezett italt azonban sok helyen készítenek a hagyományok megőrzése mellett.
Ez az itóka azonban nem a dió erjesztésével és lepárlásával készül, hanem egyéb (pl. ...
Az alkohol kihozatal mindig a gyümölcs erjeszthető cukortartalmától függ, valamint a cefrézés helyességétől.
Az átlagos kihozatalokra léteznek táblázatok, melyek adatait csak tájékoztató jelleggel érdemes tanulmányozni.
Azonban elmondható, hogy a legtöbb pálinkát a magas cukor tartalmú gyümölcsökből tudjuk elkészíteni.
Ezek a szőlő, sárgabarack, szilva, törköly.
10-15 Kg gyümölcsből már készülhet 1 liter pálinka ezekből a gyümölcsökből.
A párlatok alkoholtartalmának kifejezésére leginkább alkalmas mértékegység: hektoliterfok (hlf).
Mennyiségű párlatban 1 liter 100 %-os alkoholtartalomra átszámolt etil-alkohol van.
Ezt garantáljuk.
A hivatalos bérfőzdéknél és az otthoni pálinkafőzésnél is növekedés tapasztalható.
Mostanában főleg alma és szilva kerül a főzőedényekbe, amit a gazdák a nagyon alacsony felvásárlási árak miatt nem adtak el nyáron a feldolgozóknak.
Az első fél évben 1,4 millió liter italt adhattak ki megrendelőiknek a hivatásos bérfőzdék, a mennyiség kétszázezer literrel több, mint amennyi 2017 első hat hónapjában elkészült.
A bérfőzdéknek már a tavaszi-nyári hónapokban is akadt dolguk, ezt mutatja, hogy az idei első fél évben 1,4 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő italt adtak ki a megrendelőknek.
Nálunk 1700 forint körül mozog egy liter pálinka teljes előállítási költsége.
A kettőt nem szabad összekeverni, egymást váltogatva főzni, az alma zamatát ugyanis csak alapos átmosással lehet eltávolítani a rendszerből.
- osztottak meg egy fontos tapasztalatot a főzdések.
A nyári nagyon alacsony felvásárlási árak miatt többen úgy döntöttek, hogy nem éri meg a vesződség, és a szilvájukból, az almájukból inkább pálinkát készíttetnek.
- jegyezték meg a főzde emberei.
Talán a költségek miatt, talán más okból, de az utóbbi időben országszerte sokan úgy határoztak: nem mennek a hivatásos főzdébe, hanem otthon, maguk állítják elő a párlatot.
- Tudni kell, hogy 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni - mondta a NAV jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője.
Mivel október végéig a pálinkára vágyók majdnem hetvenhatezer jegyet váltottak ki, így az otthon főzők az államkasszába nagyjából 53 millió forintot fizettek be.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elmondhatjuk, hogy a pálinkával, pálinkafőzéssel kapcsolatos számviteli és adózási szabályokról ritkán esik szó.
Cikkünkből tájékozódhat a bérfőzési rendszerről, valamint a bérfőzésre és a magánfőzésre vonatkozó szabályokról.
2010. szeptember 27-étől kezdve bizonyos mennyiségig adómentesen lehet kizárólag saját felhasználásra otthon és bérfőzésben is pálinkát főzni, illetve főzetni.
A házi főzésben előállított pálinka mennyiségének felső korlátja 50 liter 86 százalékos alkoholtartalmú párlat, amely tulajdonképpen megfelel 86 liter 50 fokos alkoholtartalommal bíró pálinkának.
Sajnálatos, hogy a törvényi tiltás ellenére az otthonfőzők és a bérfőzetők egy része nem a megengedett mennyiségben készít párlatot, illetve nem a szabályozásnak megfelelő feltételekkel értékesíti.
A jogszabályok szerint pálinkának csak az olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
Fontos kiemelni, hogy ezen előírás értelmében a sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni.
A pálinkafőzés ipari tevékenységnek minősül, de szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, hiszen gyümölcsből állítják elő, éppen ezért mezőgazdasági eredetű párlatnak is nevezhetjük.
A kereskedelmi főzdék által előállított termékeket teljes mértékben jövedéki adó sújtja, míg a bérfőzdék italait adómentesség illeti meg.
A bérfőzésre vonatkozó szabályok...
A bérfőzésre vonatkozó szabályok részletesen lefedik, ki léphet be a rendszerbe, hogyan kell vezetni a bérfőzési naplót, és milyen feltételek mellett adható el a kész párlat.
A magánfőzésre vonatkozó szabályok részletezik az üzembe helyezéshez szükséges bejelentéseket, az adók és a zárjegyek kezelését, és megfogalmazzák a legfontosabb biztonsági előírásokat.
A magánfőző bejelentését a vámhatóságnak kell benyújtani a megfelelő formanyomtatványon.
A desztillálóberendezés űrtartalma legfeljebb 100 liter lehet, és csak gyümölcsből, illetve gyümölcsből származó alapanyagból előállított párlat megengedett.
Egy háztartásban élő magánfőzetők összesen 50 liter 86 térfogatszázalékos párlatot adómentesen állíthatnak elő, és legfeljebb 200 liter lehet az éves teljes készítés.
A bejelentés és adóbevallás mint írásos kötelezettség a NAV-hoz vagy önkormányzati adóhatósághoz érkezik.
A bejelentés és a zárjegyek kezelése kulcsfontosságú mind adózási, mind közegészségügyi szempontból.
A pálinkafőzés hagyományosan része a magyar vidéki életnek, azonban szigorú jogszabályi keretek között végezhető.
A pálinkafőzés a magyar kultúra szerves része, sok családban több generáció óta jelen van.
Azonban elengedhetetlen, hogy naprakész információkkal rendelkezz a szabályozást illetően, ha otthon szeretnél pálinkát készíteni.
Az otthoni pálinkafőzés legális, de szigorúan szabályozott tevékenység.
A legfontosabb jogszabály, amit ehhez ismerned kell: 2008. évi LXXIII. betöltötte a 18. életévét.
tags: #palinkafozes #mezogazdasagi #tevekenysegnek #minosul