Pécs városa, mely gazdag kulturális és történelmi múlttal büszkélkedhet, a sörkészítés terén is mély gyökerekkel rendelkezik. A pécsi sörfőzés története nem csupán a helyi iparfejlődés lenyomata, hanem egyúttal a város gazdasági és társadalmi életének szerves része is. A helyi sörgyár, melynek gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza, számos átalakuláson ment keresztül az évszázadok során, tükrözve a korabeli technológiai, gazdasági és politikai változásokat. A ferences rendi szerzetesek által alapított első főzdétől kezdve a Hirschfeld-dinasztia felemelkedésén át a modern kori átalakulásokig, a pécsi sörgyár története egyedülálló betekintést nyújt a magyar sörgyártás fejlődésébe.
A Kezdetek: A Sörfőzés Mint Egyházi Tevékenység
A pécsi sörfőzés múltja legalább 1301-ig nyúlik vissza, amikor ferences rendi szerzetesek telepedtek le a településre, és egy ispotályos sörfőzdét építettek. Ez a korai időszak a sörfőzést elsősorban egyházi tevékenységként jellemezte. A szerzetesek a helyi források vizét, különösen a Mecsekből származó tiszta vizet használták fel, ami elengedhetetlen volt a minőségi sör előállításához. A Szent Rókus-ispotály mellett működő üzem a későbbi Rókus-domb elnevezésének is eredetét adta. Érdekesség, hogy a mohamedán vallás nem tiltotta a sörfogyasztást, így a török hódoltság alatt is zavartalanul folyt a termelés a régióban. A 17. században a Sörház utcában - mai nevén Majorossy Imre utcában - volt a város sörfőző üzeme, melynek tulajdonosa 1848-ban Pucher Lajos volt.
A Hirschfeld-dinasztia Felemelkedése és az Ipari Sörgyártás Kezdetei
A modern, ipari sörgyártás a 19. század közepén vette kezdetét. Ebben az időszakban bukkant fel a régióban és a városban Hirschfeld Lipót, a bonyhádi gabonakereskedő, aki gyorsan kiépítette a helyi kapcsolatait. 1848-ban alapította meg a sörgyárat, amelyben 1882-ben már 4 ezer hektoliter sört főztek. Nem sokkal később, 1850-ben véglegesen letelepedett Pécsett azzal a szándékkal, hogy megvásárolja az akkoriban nem működő Rókus-dombi üzemet, és konkurenciát teremtsen Pucher Lajosnak. A helyzetet megkönnyítette Pucher Lajos 1853-as halála, így Hirschfeld Lipót egyeduralkodóként, modern technológiával kezdhette meg a sörgyártást.
Hirschfeldék jelentős újítást vezettek be a régióban: a mesterséges hűtést. Ez egy leleményes vegyész ötlete alapján valósult meg, felhasználva a mecseki karsztvizet. Azonban ebben az időszakban a boltok, kocsmák és éttermek még inkább az import söröket részesítették előnyben a helyi termékekkel szemben, ami a pécsi sörgyártás számára gyenge időszakot jelentett. 1891-re a két pécsi üzem összesen 15 ezer hektoliter sört gyártott.
A Pannónia Sörgyár Kora és a Technológiai Fejlődés
1893-ban, Hirschfeld Lipót halálának évében, egy harmadik pécsi sörgyár is megnyitotta kapuit a mai Mohácsi úton: a Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom Rt. Az üzemet Hirschfeld Lipót fia, Sámuel vette át. A 20. század elejére a három pécsi sörfőzde stabilan működött, és jelentős exportpiacokat tudhattak magukénak, átlépve az országhatárokat is.
1911-ben a Hirschfeld-gyár átalakult, és Pannónia Sörfőző Rt. néven részvénytársasággá alakult. Ekkoriban egy nagyobb méretű sörgyárat is építettek. Ebben az évben jegyezték be a Szalon Sör márkanevet, amely a mai napig a gyár egyik meghatározó termékcsaládja. A gyár történetében fontos mérföldkő volt az 1936-ban létrehozott szikvíztöltő üzem is, mely a sörgyártási folyamatokat bővítette.
1942-ben két új sörrel jelentek meg a piacon: a Komlólelke (barna sör) és az Aranyászok. A sörgyártás területén a pécsi Pannónia Sörgyár új főzőházának építése jelentős beruházásnak számított, melyhez kazánház és erőműtelep is társult. Az 1958-ban indult óriási korszerűsítések eredményeként a gyár már évi 250 ezer hektoliter sört tudott termelni. Később a gyár területe is bővült, és 1971-től már üdítőitalok előállításával is foglalkoztak.
A 20. század viharos évei - gazdasági válságok, két világháború, kommunista államosítás - sem tették tönkre a vállalatot. A sörfőzde folyamatosan működött, bár az állami tulajdonba kerülés után a minőség rovására a mennyiség vált fontossá, ami a márka hírnevének hanyatlásához vezetett.
Pécsi Világos
Új Időszámítás: Az Ottakringer és a Magyar Tulajdonba Kerülés
1987-ben újabb korszerűsítés kezdődött, amely 1991-ben fejeződött be. Ekkoriban valósult meg az enzimes sörfőzés és a nyomás alatti erjesztés. 1989-ben a hannoveri Gilde Sörgyár licence alapján megkezdődött a Gilde sörök magyarországi gyártása, melyhez a Gilde Sörgyár modern technológiát és berendezést szállított.
A rendszerváltás után, 1992-ben visszatért a magántulajdon, majd 1993-ban az osztrák Ottakringer-Wenckheim Társaság vásárolta meg a főzdét. Az új tulajdonos komoly beruházásokat hajtott végre, modernizálta a gyártási folyamatokat, ami a főzde termelésének és minőségének megújulását eredményezte. A 1996 óta minden évben az adventi időszakra készített Három Királyok Ünnepi Sör, egy óarany színű sör, az Ottakringer éra alatt is megmaradt.
2017-ben új időszámítás kezdődött a Pécsi Sörfőzde életében, amikor Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán révén újra magyar tulajdonba került a sörfőzde. Az új szemlélettel vezették a gyárat. Drasztikusan, évi 200 ezer hektoliterre csökkentették a termelést, aminek köszönhetően kisüzemi főzdének minősülnek. Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy ugyanebben az évben emelték meg - még drasztikusabban - a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó, addigi 8000 hektoliteres limitet.
A termékfejlesztés ma már nem ekkora mennyiségekkel történik, hanem a budapesti Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének 50 literes „főzdéjében”. A gyár méretei, beleértve a 240 hektoliteres főzőüstöket és az épület fölé tornyosuló erjesztőtartályokat, össze sem vethetők egy kisebb kisüzemiével. Az ismertető után a látogatók bejárhatják az üzemet, és bár a nyílt kádas erjesztés, amely állandó mikroklímát igényel, nem látogatható, a kóstolóteremben lehetőség nyílik a helyi sörök megízlelésére. A kínálatban szerepel a Pécsi Prémium Pils Szűretlen, a Pécsi Prémium Lager és a téli szezonális Három Királyok sör is.
Az új tulajdonosok elkötelezettsége az organikus gazdálkodás és a minőségi sörkészítés iránt hozzájárult a márka hírnevének javulásához, és sokan újra Pécs város egyik büszkeségére lelhettek. A rendszeres vezetett gyárlátogatások is jelzik a szemléletváltást, mely során a vendégek megtekinthetik a gyártási folyamatot, megismerhetik az alapanyagokat, eszközöket, és természetesen kóstolhatják is a kínálatot. A Pécsi Sörfőzde továbbra is a magyar sörgyártás egyik fontos szereplője, mely ötvözi a hagyományokat a modern technológiával és a minőség iránti elkötelezettséggel.
tags: #pecsi #hirschfeld #sorgyar