Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint a horvát bírósági ítélet a svájci frank alapú hitelek semmisségét kimondva „egyértelmű utat mutat Magyarország számára is”. A politikus hangsúlyozta, hogy Horvátországban az OTP Bank részt vehet a hitelkárosultak rendezésében, míg Magyarországon a megoldások eddig nem értek el kívánatos eredményt.
A továbbhaladás mikéntje kapcsán kiemelte: a devizahitelesek védelmében benyújtott javaslataikat nem követte érdemi vita. A 2010 előtti kormányok felelőssége kiemelkedő: a helyzet kezelhetetlenné vált, majd a későbbi kormányok sem tágították a megoldás jogszabályi kereteit megfelelő módon.
Elgondolásaik között szerepel a forintosítás a felvételi árfolyamon, és a jegybanknak - német mintára - minden évben fizetnie kellene nyereségét a költségvetésbe, ezzel elkerülve a forintosításon nyerészkedést. A Jobbik javaslata szerint az ebből származó összeget egy károsultakat segítő alapba lehetne elhelyezni.
Horvátországban a svájcifrank-hitelek semmisségét már 2018 júliusában kimondta a Legfelsőbb Kereskedelmi Főbíróság, azzal a meggyőződéssel, hogy a bankok nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek kockázatairól. E döntés értelmében a törvénytelen kamatemelés és az árfolyamváltozás miatti különbözet károsultjai visszakaphatják a túlfizetett kamatokat és az árfolyam különbségét.
A Franak Egyesület és a horvát fogyasztóvédelmi szervezetek szerint mintegy 120 ezer adós jogosult a visszatérítésre. A bankok ellen indított pert több bank szerepel: Raiffeisen, Erste Bank, Hypo Alpe Adria, Zagrebacka Banka, Privredna Banka Zagreb, Splitska Banka, és a Sberbank is. A perben az érintettek szerint a bankok tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, ami a hiteltörlesztést nagyságrendekkel megemelte.
A már lefolyt első fokon 2013-ban jogszerűtlennek mondották ki a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját és a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál. A későbbi felülvizsgálat ezt részben felülírta: csak a változó kamat egyoldalú megemelését tekintették jogszerűtlennek és tisztességtelennek. Az alkotmánybíróság 2016-os döntése új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot azzal, hogy nem indokolta meg a döntést.
A Horvátországban kialakult jogi folyamat lényege, hogy a bankoknak meg kell téríteniük a károsultaknak a túlfizetést és a kamatok közötti összegyűjtött különbözetet. A legfelsőbb kereskedelmi bíróság 2018-ban megerősítette a korábbi ítéleteket, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezeteinek kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb horvát bank ellen. A döntés szerint a bankok jogsértően alkalmazták az árfolyamzáradékot és egyoldalúan módosították a kamatokat.
Horvátországban a bankok közé tartozik többek között a Zagrebacka Banka (Bank Austriához tartozó rész), a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo, a Volksbank, a Privredna Banka Zagreb, a Splitska Banka és a Sberbank. Az érintettek szerint a friss ítéletek összegszerűen meghaladhatják a 10 milliárd kunát, és egyes adósok többletkövetelést követelhetnek vissza. A csoportos pert követően minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.
Horvátországban az árfolyamkockázat 2015-ig terjedő aktivizálása érdekében több törvényi lépés is született: az eurósításról szóló törvény 2015 szeptemberében lépett hatályba, amely az árfolyamot az induló árfolyamon meghatározott módon konvertálta át euróra, és a bankoknak 45 napjuk volt a konverzió végrehajtására, az adósoknak pedig 30 nap állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, elfogadják-e a feltételeket. Ekkor a Société Générale volt a Splitska Banka tulajdonosa, és több bankkal együtt indított választottbírósági eljárást Horvátország ellen az ICSID előtt.
Az eurósítás során a hitelintézetek pedig az akkori jogi környezethez igazították a konstrukciókat, és a fogyasztókat tájékoztatták az árfolyamkockázatról. Az euróváltás és a törvényi megoldások azonban nem minden adóst érintettek egyformán, ezért a gyakorlatban továbbra is egyedi pert igényel a bankokkal szemben. A horvát döntés és az európai ítélkezési példák alapján figyelemfelhívó üzenet született: az árfolyamkockázatról és a tájékoztatás hiányáról szóló problémák kulcsfontosságúak voltak a végső semmisségi ítéletekben.
Ugyanakkor a Horvátországban zajló folyamatok és a szlovéniai példák szerint is előfordulhat, hogy egyes döntések egyedi esetre vonatkoznak, és nem általánosíthatók minden devizahitelre. A horvát választások előtt hozott törvények és a bankokkal szembeni peres eljárások során a Franak Egyesület részéről ismertetett adatok szerint 120 ezer adós kaphatja vissza a túlfizetett kamatokat és az árfolyam-különbözetet. A bankok védelmezői ezt cáfolni igyekeznek, és hangsúlyozzák, hogy a törvények között vannak értelmezési lehetőségek és jogorvoslati lehetőségek.
- Horvátországban a bírósági ítéletek a svájcifrank-hitelek semmisségét erősítették meg, és kiemelték a tájékoztatás hiányát a hitelfelvevőket illetően.
- A jogi gyakorlatban a konverzió és az árfolyamkockázat kezelése összetett volt, és az árfolyamváltozás miatti különbözet visszatérítésének mértéke országonként eltérő lehet.
- A peres eljárások eredményeként több banknak bírságokat kell megfizetnie és visszatérnie a kamatok közötti túlfizetést az adósoknak.
Az osztrák anyabankákkal kapcsolatos veszteségek és a horvát jogrendszer elkésettsége tükrözi, hogy a devizahitelesek rendezése összetett és több ország jogrendszerének ütköző megoldásait is felveti. A horvát és szlovén példák alapján a devizahitelek kérdése továbbra is élő és vitatott témakör Európában, ahol a jogi és politikai környezet befolyásolja a végső megoldásokat. A Franak Egyesület és a fogyasztóvédelmi szervezetek továbbra is aktív szereplők a peres eljárásokban, és jogi segítséget nyújtanak az adósoknak a perindításhoz.
Nagyon könnyű döntés volt csatlakozni az euróövezethez: a horvát jegybank elnöke | Squawk Box Europe
tags: #pezsgot #bonthatnak #a #horvat #devizahitelesek