Az ittasságnak több fokozata ismert, melyet a véralkoholszintek alapján szokás osztályozni. Ugyanazon mennyiségű alkohol a különböző személyeknél más-más fokú ittasságot okoz, köszönhetően az egyéni toleranciának. A részegség definíciója és hatásai összetettek, és testi-lelki tünetek széles skáláját ölelik fel. A cikk a rendelkezésre álló információk alapján bemutatja a különböző szintek jellemzőit, a veszélyeket és a teendőket elsősegélynyújtás esetén.
1. fokozat: enyhébb ittaság
Alkohol illatú lehelet, kipirult arc, nedvesen csillogó szem, vérbő kötőhártya jellemzi ezt a szintet. A pulzus és a légzés szapora, a vérnyomás emelkedett. Bőséges verejtékezés és megnövekedett mennyiségű vizelet kiválasztása jellemző. 1,2-1,5 ezrelék véralkoholszintnél a helyzetérzékelés csökken, a finom, kis terjedelmű mozgások, a térlátás és az egyensúlyérzékelés zavara figyelhető meg. A reakcióidő megnyúlik. A pszichés állapotot a gátlások eltűnése, a veszélyérzés hiánya jellemzi.
2. fokozat: középsúlyos részegség
Az arc sápadt. A részeg nyugtalan, sokszor agresszív, néha dühöngő. A dűlöngélő járás jelzi a nagyobb terjedelmű mozgások zavarát. A beszéd akadozik. Megnő a sérülések veszélye, melyek elesésből, különböző balesetekből, verekedésből származhatnak. A pulzus és a légzésszám csökken. Hányinger, hányás következtében a beteg a gyomortartalmat a tüdejébe szippanthatja, ami később komoly következményekkel, vagy akár azonnali fulladással járhat.
3. fokozat: súlyos részegség és veszélyes állapotok
A tudat fokozatosan elvész, a mérgezett egyre aluszékonyabb, kifejezetten zavartság mellett egyre nehezebben ébreszthető. A pupilla kezdetben szűk, később az oxigénhiány miatt maximálisan kitágul. A vérnyomás alacsony, a pulzus alig tapintható, a légzés felületes. A mérgezett székletét és vizeletét maga alá engedi, magára hagyva ellátás hiányában a gyomortartalom aspirációja miatt megfulladhat. A patológiás részegségre is utaló tünetek megjelenhetnek.
Elsősegély és teendők ittas állapotban
Az első és legfontosabb, hogy az alkoholosan befolyásolt személy elől zárjuk el a további italozás lehetőségét. Súlyos részegség vagy kómás állapot esetén feltétlenül hívjunk mentőt! A mentőautók személyzete nagy tapasztalattal rendelkezik az agresszivitás leküzdésében is. Az eszméletét vesztett mérgezettet az elsősegélynyújtás szabályai szerint, még a mentők kiérkezése előtt vizsgáljuk meg és lássuk el. Ellenőrizzük a légzést és a keringést, keressük a sérülések nyomait!
Részegségnek az alkohol okozta tudatzavart nevezzük. Definíciószerű meghatározását a véralkoholszint alapján végezhetjük el: enyhébb 1,5 ezrelékes szintig csak ittasságról beszélünk, efölött már részegségről van szó. Ez az állapot egészen 2,5 ezrelékig tart, mely fölött már alkoholmérgezést szoktak emlegetni. Ezek a számok viszont erősen becsültek, és nagyon sok múlik az egyéni érzékenységen: vannak, akik már egészen kis mennyiségű alkoholtóll lerészegednek, míg mások komoly mennyiséget is jól bírnak.
A részegség gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen az emberek még alkoholmérgezéssel sem feltétlenül kötnek ki a toxikológián. A részegség nemcsak felnőtteket érint, sőt az állapot egyre inkább jellemző a fiatalokra is. Ráadásul az ő alkoholfogyasztásuk nagyon rossz irányba tart: évtizedekkel ezelőtt lenézték, aki hamar az asztal alá itta magát, ma viszont jellemzőbb, hogy a fiatalok a részegség kialakulását különböző módszerekkel fel is gyorsítják. Ezek közé tartozik például, amikor a tömény szesz hatását úgy fokozzák, hogy habszifonos palackba töltik, mert a szénsav gyorsítja az alkohol felszívódását.
Az alkohol zsírban oldódó vegyület, ezért amikor elfogyasztják, átjut a vér-agy gáton az agyba. Az agysejtek közötti kommunikációt úgy befolyásolja, hogy előtérbe kerülnek a gátló hatások: ebben rejlik az alkohol tudatmódosító és a különféle szervek működését befolyásoló ereje. A részegségnek testi és mentális tünetei egyaránt vannak. Az ittas emberek kezdetben kipirulnak, megemelkedik a pulzusszámuk és a vérnyomásuk, gyorsul a légzésük. Az alkohol diuretikus hatású, fokozza a vizeletkiválasztást. Emiatt a szervezet könnyebben kiszáradhat, míg az agy paradox módon ödémásodhat.
A mentális tünetek közül legelőször a hangulat fokozódása érzékelhető, az érintettek bőbeszédűvé válnak, gesztikulálni kezdenek. A jókedv persze nem magától értetődő, a hangulat alakulása összefügg az ivást megelőző állapottal. Akik például bánatukban kezdenek el inni, lehangoltabbá válhatnak, fokozódhat náluk a depresszió. Részegség hatására sokan agresszívvá is válhatnak, magukra és környezetükre nézve is veszélyesek lehetnek; az öngyilkossági kísérletek jelentős részét ittasan követik el.
Ami a jogi megítélést illeti, akkor beszélünk részegségről, ha a véralkoholszint 1,5 ezrelék fölötti. Ezt a határt viszont inkább csak a rendőrségen és a bíróságon nézik, mivel az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett tettek értékelésekor ez a mérvadó. A részegség kezelése az állapot súlyosságától függ. Ha nem alakulnak ki veszélyes tünetek, akkor az érintetteknek elegendő aludniuk, ha pedig gyomrukban még van fel nem szívódott alkohol, akkor segíthet a hánytatás is. Ezzel megelőzhető az állapot súlyosbodása.
A részegséget házalagosan úgy kell kezelni, mint egy belgyógyászati vészhelyzetet. Az érintettet veszélyes helyre (például erkélyre vagy teraszra) nem tanácsos fektetni, biztonságos helyen kell pihentetni. A részegeket nem szabad hanyatt fektetni, ha ugyanis ez történik, akkor előfordulhat, hogy hányáskor belélegzik a hányadékot, amitől pedig megfulladhatnak. A hányadék belélegzése miatt később tüdőgyulladás is kialakulhat, ami igen súlyos is lehet. Súlyos esetben toxikológiai ellátásra van szükség, amely csak tüneti kezelést jelent, hiszen a már felszívódott alkohollal nem lehet mit kezdeni. Az ilyen ellátás során jellemzően csak a légutakat biztosítják, illetve a folyadékpótlásról gondoskodnak.
Ezért a mérsékelt alkoholfogyasztás kulcsfontosságú a megelőzésben. A patológiás részegség sem zárható ki teljesen: hajlam és egyéb betegségek esetén kis mennyiségű alkohollal is súlyos tudatzavar jelentkezhet. A patológiás részegséget a jog is figyelembe veheti, mert míg a hagyományos részegséget a jogi álláspont szerint minden érintett szándékosan idézi elő, a patológiás részegségre ez nem igaz. Emiatt a patológiás részegség lehet enyhítő körülmény.
Ez a cikk a dr. Vizi János pszichiáter által nyújtott támogatások és szakmai észrevételek alapján készült.
