Vöröset vagy fehéret? Szárazat vagy édeset? Simát vagy habzót? Gyakran elhangzó kérdések, ha szeretnénk inni egy pohár bort egy bárban. Sokan rendelkeznek határozott preferenciákkal, kialakult ízléssel, miközben nem tudják hogy ezen kategóriák nemcsak termelői megszokáson alapulnak, hanem a legtöbb esetben szigorú törvényi szabályrendszert követnek?
A leglátványosabb, már távolról felismerhető a bor szín szerinti kategoriája. Fehérbornak természetesen általában a fehérszőlőből készült bort nevezik, de egyes kékszőlő fajtákból, ha technológiailag megoldható a nagyon gyors, reduktív és kíméletes préselés, szintén lehet fehérbort készíteni. Fehér kadarka, merlot, pinot noir és cabernet franc is kapható. Vörösbor csak kékszőlőből készülhet, a színanyagok kiválását ilyenkor az általában hosszabb héjon áztatás segíti. A rozé vagy rosé (mindkét írásmód helyes) szintén kékszőlőből készül, de ilyenkor az áztatás ideje sokkal rövidebb. Az átmenet a kettő között az elmúlt években egyre több borászat kínálatában felfedezhető siller.
Markáns, termék megnevezésben is megjelenő különbségek vannak a bor alapú alkoholos italok között szén-dioxid-tartalom szerint. Az egyik véglet természetesen a „szénsavmentes”, szaknyelven csendes bor. Mivel a szénsavas ital töltése nyomást okoz az üvegpalackban, a törvény a kategóriák közötti határokat egyrészt a nyomás abszolút értéke alapján húzza meg. Pezsgőnél továbbá feltétel, hogy ez a szén-dioxid kizárólag az erjedésből származhat, vagyis nyers formában nem adhatunk hozzá szénsavat. A CO2 az alkoholos erjedés egyik természetes terméke, az erjedés ugyanis nem más, mint az élesztőgombák munkája által a cukortartalom alkohollá, szén-dioxiddá és hővé alakítása. A törvény megkülönbözteti a minőségi pezsgő kategóriát is, ennél 3,5 bar az alsó határ, és természetesen itt is csak az erjedéssel keletkezhet a szén-dioxid.
A legtöbb termelő feltűnteti hogy a bora száraz, félszáraz, félédes vagy édes, bár erre érdekes módon a jelenleg hatályos törvények nem kötelezik. Száraz bor az, aminél 4 gramm/liter alatt van a maradékcukortartalom, más szóval az erjedés során az élesztők a must szinte teljes cukortartalmát alkohollá tudják alakítani. A többi kategória általában valamilyen borászati vagy szőlészeti beavatkozást igényel (utóédesítés, kései szüret, aszúsítás, stb.). Ha a fentieket meghaladja, de 12 gramm/liter alatt van a cukortartalom, akkor félszáraz borról beszélünk. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetén különböznek a határértékek és a megjelölés szabályai.
Régi borfogyasztók emlékezhetnek például olyan kifejezésekre, mint a minőségi bor és asztali bor, de ezeket a kategóriákat az Európai Unió 2009-ben újraalkotta. Az új kategóriák más jelentéstartalommal bírnak, és bár valóban gyakori az összefüggés a minőséggel, nem a minőség, hanem a védettség és oltalom felől közelítik meg a kérdést. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor, vagyis ahogy a palackon betűszóval feltüntetve olvashatjuk, OEM bor az, amelynél az alapanyag teljes egészében a cimkén meghatározott földrajzi területről érkezik, és a feldolgozás is itt történik. Olyan alapvető elvárások is vannak a kategóriával szemben, hogy a bor alkoholtartalma legyen magasabb mint 9%, és a titrálható savtartalom magasabb mint 3,5 gramm/liter, azonban praktikusan nem lenne túl egyszerű olyan bort készíteni ami ennek nem felel meg.
Ha a palackon OFJ-t olvasunk, akkor oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borról beszélünk. Ezeken a palackokon nem konkrét borvidékek szerepelnek, hanem a több borvidéket magukba foglaló úgynevezett borrégiók: Felső-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Alföldi, Balatonmelléki, Tisza melléki, Tisza völgyi, Zempléni, Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Duna melléki, Dunántúli, Duna-Tisza közi, Észak-dunántúli. A szőlő 85%-nak az adott régióból kell származnia, és itt már megengedett a vitis vinifera egyéb vitis nemzetségekkel történő házasításának használata is. A harmadik kategória az FN, vagyis a földrajzi jelzés nélküli bor. Ezek a borok az ország bármely szőlőterületéről, szabályos ültetvényéről, fajtamegkötés és hozamkorlát nélkül előállíthatóak. Láthatjuk hogy bár gyakorlati korreláció természetesen van, elméletben ebben a kategóriában is készíthető kiváló bor.
A rozébor történetében is különbségek vannak: a siller vagy áttételes megoldások az elmúlt években egyre gyakrabban tűnnek fel a kínálatban. A rózsakő ritka fajtának számít, hazánkban csupán 18 hektáron termesztik, így elvétve találkozhatunk vele. Alapvetően a visszafogottabb aromákkal bíró, határozott savú, ásványos borok közé sorolható. Citrusos, köves jegyeivel inkább a gasztronómiában van a helye, ahol száraz borként saláták, zöldséges ételek, főzelékek, zsírosabb sajtok, és tejszínes húsételek mellett alkot egyensúlyos párost. Ha kevés maradékcukorral rendelkezik, akkor a gyümölcsös salátákkal, ázsiai tésztaételekkel is nagyon finom. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani. Kellően fontos a tárolás: mindig tartsuk hidegen, a napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit a lehető legjobban megőrizzük. A borokat a hűtőből kivéve kínáljuk, kb. 8-10 °C-on, tulipán formájú fehérboros pohárból.
Alapanyagok között a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, barackok, alma, körte, friss kecske- és tehénsajtok, friss zöldfűszerek, szárnyasok, fehér húsú halak és a könnyedebb sertésből készült ételek állnak legközelebb a rózsakő borhoz. Kiemelt párok például friss zöldsaláta citrusos dresszinggel és grillezett gomolyája, tavaszi vitaminsaláta, vagy papírban sült fogasfilé sült zöldségekkel. Levesek közül a nem túl fűszeres krémlevesek a legmutatósabbak.
- Fehérbor: a fehér színű borok készítésének alapelvei és a sommelier szemszögből kiemelt fehér fajták.
- Rozé: rövid áztatás eredménye, a szín és ízvilág kialakulása.
- Vörösbor: a héj- és magérintés hatása a textúrára és a tanninokra.
- Törvényi kategóriák: OFJ, OEM, FN, és a borvidékek védelme.
- Tárolás és szolgálás: ideális hőmérséklet, pohárforma és ételek.
Fedezd fel webáruházunk fehérbor kínálatát, ahol a magyar borok mellett egyre bővülő külföldi fehérbor választékkal is találkozhatsz. Számos stílus, szín és íz vár rád, amivel különlegessé tehetsz minden alkalmat. A minőség és íz harmóniájára helyezett hangsúly, a kiváló ár-érték arány, valamint a szakértői kiválasztás garantálja, hogy minden vásárló megtalálja az ízlésének leginkább megfelelő fehérborokat a borhalo.hu kínálatában; legyen szó hagyományos 0,75 literes vagy a leggazdaságosabb nagyobb kiszerelésű termékekről.
NewNewMuscat Lunel 2025 LudA1.950Ft
Sokak szerint a mátrai borvidéken készülnek a legfinomabb muskotály borok. Ezzel a mércével mérve is megállja a helyét ez a félédes sárgamuskotály bor. Az i…
Fehér, vörös, rozé - mindegy, melyiket választjuk, a bor megihlet bennünket. Különleges - és kényelmes - élményben lehet részünk. Minden nap várjuk Önöket borboltunkban, ahol legújabb borainkat kóstolhatják, és baráti társaságukat borteraszunkon fogadhatjuk.
Harmonies együttes - 1848-ban születtem (Official Music Video) █▬█ █ ▀█▀
„A rózsakő” szókapcsolat újra és újra felidézi a Badacsony hangulatát. A rózsakő egy szőlőfajta és bora is, mely Dr. Király Ferenc állította elő 1957-ben Badacsonyban. Lomblevele kerek, 3-5 karéjú, a bogyó héja középvastag, tartós, nehezen szakadó. Ízben közelebb áll a kéknyelűhöz, és a névhez kapcsolódóan a bor a tartalmas, ásványos és élénk savú profil felé tendál.
Kifejezetten ajánlható ételekhez: zöldséges saláták, citrussal ízesített öntetek, illetve halételek mellé.