A sörpiac, akár a luxuscikkek világa, folyamatosan változik, átalakul. Miközben a fogyasztók egy része az olcsó, tömeggyártott lágerek felé fordul, mások a prémium minőségre, az egyedi élményekre vágynak. A Soproni Sör, mint hazai márka, mindkét fronton érdekelt, ám a kihívások és a versenytársak folyamatosan formálják a piacot. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Soproni legalsó polcos versenytársait, egyben kitekintünk a luxusiparban zajló jelentős változásokra, amelyek indirekt módon, de befolyásolhatják a fogyasztói szokásokat és a piac dinamikáját is.
Az Alsópolc Sztárjai: Olcsó Lágerek és Kompromisszumok
A hazai olcsóláger kínálat nagyjából 3 százalékos alkoholtartalomtól és mindössze 200-250 forint/doboz környékéről indul. Ezen a piacon a gyártók elsődleges célja az előállítási költségek minimalizálása, ami gyakran az összetevők és a gyártási eljárások egyszerűsítésével jár. A piacon megtalálható sörök jelentős része azzal az eljárással készül, amelyet pont arra fejlesztettek ki, hogy segítségével az előállítási költségeket minél alacsonyabban lehessen tartani. Lényege, hogy az eredetileg piacra kerülőnél magasabb Balling fokú sört készítenek, amelyet az erjedést követően sörfőzővízzel hígítanak vissza.
Az alsópolcon elég gyakori különben, hogy egy „márka” különféle erősségű kivitelben is megtalálható. Az Arany Korsó 3,0 és 4,0 százalékos formában is jelen van, és Arany Fácánból is létezik a sima és a „Kakas”, amely magasabb alkoholtartalmú termék. Ezekből hajtottunk fel jópárat Vásárhelyi István sörgasztronómussal (Sörbúvár) az utóbbi hetekben egy teszt kedvéért. Összességében egyébként az történt, amire számítottunk: nagyon világos, többnyire egészen habnélküli lágereket kóstoltunk, néha extrém minőség- és ízbeli problémákkal, hibákkal. Sokat elmond a mezőnyről, hogy a maximális pontszám, amelyet adhattunk egy-egy tételre, 10 pont volt, mégis 5 pont alatti eredménnyel simán a képzeletbeli dobogóra lehetett kerülni.
Amennyiben a Primatort versenyen kívüli versenyzőnek tekintjük, a Karlskrone Schankbier futott be a harmadik helyre. Ehhez mindössze annyi elég volt, hogy szabályos, aranysárga lágernek látszott, amelynek habja is van. Ha viszont a Primator Premiummal is indulóként számolunk, az a képzeletbeli dobogó harmadik fokára érkezett be. Bizony nem tennék ezt az eredményt a derék csehek az ablakba! Az „ezüstérmes” sörrel kapcsolatban az első lejegyzetelt gondolat a következő volt: „miért van ilyen gyümölcsös illata?”. A teszt során felfigyeltünk rá, hogy az olcsó lágerek nagy részénél használnak olyan élesztőt, amely észterességet, szokatlan gyümölcsös jelleget kölcsönöz az italnak. A Kőbányaiban ezen kívül van egy kevés maláta-komló harmónia, és a koncepció is nyakon csíphető.
Jókora meglepetést okozva, az első helyre a Steffl futott be. A Heineken Hungária márkája még a vállalható szinten hozza a mezőny szinte egészére jellemző kartonos illatjegyeket, de némi testtel is kárpótol a sör. Furcsaság, de itt erénynek kell tekintenünk a tétel totális semmilyenségét. Utóíze, saját karaktere, jellegzetessége lényegében nincs.
A 3 százalékos Deep-pel nem lehet mit kezdeni. A Lidl legolcsóbb sörének meghökkentően keserű, orvosságos illata, roppant vizes, jellegtelensége nehezen tolerálható. Tényleg, semmi pozitívum nem jegyezhető fel vele kapcsolatban. Köszönjük a helyszínt az Unity Bar & Brewerynek, ahol egyébként a fentiekkel szemben szuper söröket kóstolhatsz!
A Soproni Sör: Márka, História és A Versenyben Való Helytállás
A Soproni Sör, régi nevén Soproni Ászok, a magyar sörpiac egyik meghatározó szereplője. A Heineken recept és minőség alapján gyártott termékek gyakran idézik fel a hazai ízeket, de a nemzetközi háttér is érezhető rajtuk. Ha valaki magyarkodni akar, akkor bojkottálandó terméknek is tekinthetik, ám sokan kedvelik, különösen a „Kakas” néven futó magasabb alkoholtartalmú változatot. A „Soproni” név egy egyszerű marketingfogásnak tűnik, amely a Sopron városához fűződő kötődést erősíti.
Szakértői vélemények szerint nem beszélhetünk egy igazán minőségi sörről, amelyik a Soproni termékeit fogyasztja, sosem jött volna rá, mit is fogyaszt. A magyar sörökből talán nem is tudna ennél sokkal jobbat ajánlani. A minőség nem javult, sőt talán romlott is, régen jobbnak tűnt. Vagy mégsem, inkább túlságosan kiszól belőle a karamellizált cukor.
Még egy Soproni. Még egy Heineken. Egy picit a Soproni alá kalibrálva. Ilyenkor a vásárló mindegy mit választ, a Heinekennek csenget. Még egy Soproni. Még egy Heineken. Ez azért nem mondható el. Olcsóbb is. Túlpontoztam volna? Kísérletezésért. NAGYON sokáig megmarad a szájban. Egy kicsit lemaradtak a soproniak, a konkurencia előbb hozta ki ezt a kategóriát. Nem is tiszta. Kicsit gyümölcsösebb, keserűbb, nem savanyú.
Nem igazán tudom mi a különbség egy Porter és egy Stout között. Mód? Mert a végeredmény eléggé hasonlónak tűnik. Sötétbarna sör, kávéíz, jó hab. Győztesének a receptje alapján készült. Állítólag. Nem állt volna rendelkezésére kellő tudás egy jó Porter elkészítéséhez? Hihető. Majdnem kétszer drágább is.
A Soproni Óvatos Duhaj sorozata 2019-ben megjelent tagja. Annyira, de azért meghoztam az áldozatot és megkóstoltam. El ezt az érzetet. Szintén egy Óvatos Duhaj, 2020-as fejlesztés és kiadás. Közül. Pirosra. Egyben felül is írja és szinte el is tünteti a komlóélményt. Ellentétben valódi málna is van. Vagy csak túl intenzív az aroma. Mégsem ajánlott, már csak a 4 %-os alkoholtartalom miatt sem. Ez kissé rossz emlékeket ébreszt. Tehát béna. De a tartalom a lényeg, viszont az sem kiemelkedő. A benne levő koriander nem érzékelhető, a narancshéj citromossága talán igen. Egy közepes/jó búzasör az alsó-közép árkategóriában.
A soproniak 2021-es kiadású szűrt alsóerjesztésű sörkülönlegessége. Hoppy és a Dreher Hidegkomlós versenytársa. Komló aromája teszi izgalmassá." - írja Cserjés László, a IL. győztese, és ez sikerült is. Multi-ellenesség is - hiszen mint tudjuk, a Soproni Sörgyár a Heineken tulajdona. Például a Soproni IPA, amely az egyik legjobb kommersz IPA a sörpiacon. Például a fordított Soproni feliratról ez jön le. Söröket felbontás előtt át kell-e forgatni? Hozzájárul a szűretlen sörök teljes élvezetéhez. És élvezd a Soproni szűretlent! Még több jó kritikát tudnék írni a soproni sörökről! Őket (na! sört sajnos csak 69 pontra tudom értékelni. Bár Magyarországon egyre több helyről hallani, hogy sörforradalom söpör végig az országon, a fogyasztási szokásokon és a kedveltségi teszteken egyelőre ez nem látszik. Vannak azonban különböző szigetek, melyek felkarolják ezt az újfajta sörkultúrát, és próbálják ezt terjeszteni.
A NÉBIH július 11-én tartotta meg idei nyolcadik szupermenta tesztjét, amin a világos, dobozos söröké volt a főszerep. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a hatóság a Pénzcentrum, illetve a Portfolio szerkesztőségének 1-1 tagját is meghívta a vaktesztelők közé. Melyek során a résztvevőknek két különböző kategória söreinek külső megjelenését kellett pontozniuk, olyan szempontok alapján, mint az árnyalat, a habszerkezet, illetve az átlátszóság. Ezt követte az illat, majd az íz intenzitása, tartóssága, illetve kiegyenlítettsége. Az eredmények alapján a minőségi világos sörök kategóriáját a Heineken nyerte, a Budweiser és a páros harmadik, a Dreher Classic, illetve Pécsi sör előtt végezve. Ezzel szemben a Carlsberg csupán sereghajtóként végzett, úgy hogy közvetlenül előtte (nagy meglepetésre!) a Pilsner Urquell futott be. A minőségi jelzésű sörök mellett a zsűri tagjai a "sima" világos söröket is tesztelték, és az eredmények alapján a Steffl végzett az élen, amit másod helyen a Tuborg, harmadikon pedig a Borsodi követett.
A Sörpiaci Óriások Játéka: Koncentráció és Globális Stratégiák
Nagy átalakulás készül a globális sörpiacon, a négy vezető sörgyártó közül a legnagyobb AB InBev megveszi a listán utána következő SABMillert. A világ sörpiacának kétharmadáért mostanáig három vállalat felelt: az AB InBev, a SABMiller és a Heineken. A piacvezető nem túl szépen csengő neve nem azért ilyen, mert nem tudtak jobbat kitalálni: az AB InBev 7 éve létezik mai formájában, és egy csomó cég fokozatos összeolvadásából keletkezett, amit a nevükben is jeleznek.
A magyar piacon a legfontosabb szereplők a Heineken, a Dreher és a Borsodi, illetve kisebb súllyal, de jelen van még a Pécsi Sörgyár is. A Borsodi korábban az AB InBevé volt, de aztán eladták a CVC Capital Partnersnek, ami beolvasztotta egy Starbev nevű, Közép-Kelet-Európában 9 sörgyárat üzemeltető cégbe. A Starbevet és vele a Borsodit is aztán 2012-ben megvette az amerikai Molson Coors. A Heineken Hungária 2005-től van jelen itthon a mai formájában, ekkor vásárolta meg a többek között a Soproni Sörgyárat is tulajdonló Brau Union Hungária részvényeinek többségét. Érdekes, hogy bár a világ sörpiacán is nagyon kevés, és egyre kevesebb a jelentős szereplő, Magyarországon még ennél is durvább a helyzet: gyakorlatilag 95 százalékban három gyár által termelt vagy importált söröket fogyasztunk.
Mikor lekapunk egy párszáz forintos doboz sört a boltban a polcról, akkor talán kevésbé gondolunk bele, hogy mekkora üzlet a sörgyártás. Pedig nem kis bizniszről van szó, a napi fogyasztási cikkeket gyártó cégek közül a legsikeresebbek évi 100 milliárd dollár dollár körüli árbevételt érnek el. Jelenleg egyébként a Nestlé számít a legnagyobbnak közülük, de ezt a helyzetet hamar megváltoztatja majd az AB InBev a versenytárs felvásárlásával. Az újonnan létrejövő cég pedig az első lesz a világon, amely gyakorlatilag totális földrajzi lefedettséggel rendelkezik, ráadásul ők uralják majd Afrikát és Ázsiát, a legdinamikusabban növekvő piacokat is. A söróriásnak márkák terén is iszonyúan széles palettája lesz, 400 különféle sört, ezen belül az amerikai piac top 10 legnépszerűbb söréből nyolcat ők fognak gyártani.
A magyar kézműves sörforradalom egyelőre főleg a belpesti kerületekben érezteti a hatását, és piaci részesedés tekintetében szinte elhanyagolhatóak a kis sörfőzők, de vannak olyan helyek a világon, ahol már jelentősebbek. A nagy gyártók persze nem nézik tétlenül a folyamatot. Saját, kvázi-kézműves márkák bevezetése. A terjesztés irányítása. Az, hogy mit tudunk megvenni, attól függ, hogy mit gyártanak, mit terjesztenek, és végül mit árulnak az éttermekben és a boltokban. Csakhogy a három dolog egyáltalán nem független egymástól, az a nagy sörgyártók gyakran egyben terjesztők is. És mint terjesztők, előírják a velük szerződő vendéglátóhelyeknek, hogy mit árulhatnak és mit nem. A végeredmény általában az, hogy a saját termékeken kívül maximum 1-2 típusú sört tarthat a hely, ezeket sem látható helyen, és leginkább üveges verzióban. Érdekesség, hogy a fenti tevékenység ellen Magyarországon nemrégiben fellépett a GVH, és abban állapodtak meg a nagy gyártókkal, hogy 2017 végéig 20 százalékkal csökkentik a kizárólagos szerződésekkel lekötött sör forgalmát a vendéglátóhelyeken.
Spórolás. A sörpiaci óriások eddig lényegében ész nélkül szórhatták a pénzt, szponzorálhattak mindenfélét, nem igazán jelentett problémát nekik a költekezés. Éppen ezért ha megszorulnak, van miből visszavágni vagy átcsoportosítani. Agresszív marketingkampány a kézműves sörök ellen. Év elején az AB InBev azzal keltett kisebb felháborodást, hogy a Budweiser korábbi cukiskodó kampányát lecserélte kézműves sör-fikázásra. A reklám lényegében arra az érzésre játszik rá, ami akkor kapja el az embert, mikor meglátja, hogy fogpiszkálóból is létezik kézműves, és annyira kiakad, hogy inkább vesz egy Kőbányait. És végül a felvásárlás. A reklámszpot különösen viccesen hat annak tükrében, hogy az AB InBev maga is rendelkezik egy sor "kézműves" sörmárkával, ha egy kis sörfőző népszerű lesz, megkörnyékezik őket és gyakran sikerrel fel is vásárolják.
Az alkohollal foglalkozó felmérések négy nagy csoportba osztják a piákat: sör, bor és tömény és egyéb. A legtöbb alkoholt, konkrétan az összes felét égetett szeszek formájában viszi be a szervezetébe a világ népessége. A listán a második a sör 35 százalékkal, a bor csúnyán lemaradva 8 százalékot tesz ki. Ezen belül viszont hatalmas a szórás, különböző országok alkoholfogyasztási szokásai nagyon eltérőek, mint azt a lenti ábra is mutatja.
A Luxusipar Átalakulása: Hermès a Trónon, LVMH a Kihívások Keresztüzében
Helycserés támadás történt a luxusiparban: a Hermès letaszította trónjáról a francia Louis Vuitton Moët Hennessy (LVMH) cégcsoportot. Utánajártunk, mi állhat az elsősorban ikonikus táskáiról ismert párizsi központú cég sikerének hátterében. Rájár a rúd a luxustermékeket gyártó és forgalmazó francia Louis Vuitton Moët Hennessy (LVMH) cégcsoportra: piaci értékelés alapján ugyanis néhány napja megelőzte örök vetélytársa, az Hermès - számolt be róla a Financial Times. Utóbbi ezzel a világ legértékesebb luxusipari vállalatává lépett elő, míg az LVMH a második helyre szorult.
Amint arról korábban írtunk, a 75 luxusmárkát, köztük a divatcikkeiről és táskáiról híres Louis Vuittont és Christian Diort, a prémium ékszereket tervező és gyártó Tiffany & Co.-t és a világ egyik legnagyobb pezsgőborászatát, a Moët & Chandont birtokló cégcsoport eladásainak visszaesése már a 2024-es összbevételen is meglátszott. Megtorpanás vs. Az LVMH bevételeinek visszaesésében számos tényező játszik szerepet a kínai gazdaság lassulásától kezdve a piaci szokások alakulásáig, utóbbi esetében említésre méltó a középosztálybeli fogyasztók vásárlókedvének visszaszorulása. De nem tesz jót a luxusiparnak Donald Trump amerikai elnök április 2-án bejelentett vámpolitikája sem, miszerint az Egyesült Államok az országba érkező külföldi termékekre alapszintű, tíz százalékos vámot vetett ki. Egyes partnerországok esetében ennek mértéke nagyobb: az Európai Unióból érkező importcikkekre például húsz, bizonyos Kínából importált termékre viszont már 125 százalékos vámot vetett ki Trump. Igaz, az amerikai elnök a legtöbb ország esetében a vám tíz százalék feletti részét 90 napra felfüggesztette, Kínára ez nem vonatkozik. A két ország vámháborújának elhúzódása beláthatatlan kereskedelmi és gazdasági következményekkel járhat, ami elől az elmúlt években az ázsiai piacokon dinamikusan terjeszkedő luxusipar sem menekülhet. Szemléltetésül: az LVMH-csoport például az ázsiai országokban közel ezer üzletet nyitott 2009 és 2019 között, eladásainak jelentős részét ezek bonyolítják.
A luxusipari óriások közül a Hermès szerencsésnek bizonyult, mert kevésbé érezte meg a kínai gazdasági lassulást és a fogyasztói szokások alakulását, mint versenytársai. A vállalat oldalán közzétett beszámoló szerint 2025 első negyedévében a csoport konszolidált bevétele elérte a 4,1 milliárd eurót (nagyjából 1671 milliárd forintot), ami mint írták, folyó árfolyamon kilenc százalékos, változatlan árfolyamon hét százalékos növekedést jelent. Kis drágaság.
A Hermès stabil gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik a gondosan felépített vevőkör és a szigorúan ellenőrzött termékkibocsátás. A vállalat legnépszerűbb, státuszszimbólumnak számító termékeit, a minőségi bőrökből, speciális eljárással, kézzel készült Birkin és Kelly táskákat meghatározott darabszámban gyártják. Az eredetileg Jane Birkin brit színésznő számára tervezett, róla elnevezett Birkin táska és a Grace Kelly amerikai színésznő, monacói hercegnő keresztnevét viselő Kelly-bag körüli felhajtást fokozza, hogy ezeket a darabokat nem veheti meg bárki. Természetesen olyan is előfordulhat - amint az számos YouTube-ra feltöltött gyűjtő vagy influenszer videójából kiderül -, hogy valaki előzetes időpontfoglalást követően besétál egy Hermès-üzletbe, és az éppen készleten lévő Birkint vagy Kellyt eladásra kínálják neki.
A tehetős magyarok közül sokan vásárolnak a Hermès kínálatából. A bőrdíszműáruk - táskák, pénztárcák, lábbelik - mellett a vállalat lakástextíliákat, home decor árukat, kiegészítőket, órákat, ékszereket és ruházati cikkeket is árul. Ám kétségkívül a táskáknak van a legnagyobb presztízsük: ezekből több mint harminc stílus készül a már említett ikonikus modelleken kívül. Összehasonlításképpen: a legkisebb, epsom bőrből készült Mini Kelly 20-as jelenleg tízezer dollárba (vagyis 3,6 millió forintba) kerül, míg az eggyel nagyobb méretű 25-ös 12 600 dollár (nagyjából 4,5 millió forint). Viszont ugyanennek a modellnek a krokodilbőrből készült matt változatáért már jóval többet kérnek: 52 200 dollárt (ami körülbelül 19 millió forint). A legkisebb méretű, togo bőrből készült Birkin 25-ös alapváltozata 12 100 dollár (4,3 millió forint), míg a matt krokodilbőr változat 52 500 dollár az Egyesült Államokban.
Az egyre növekvő keresletnek köszönhetően a Birkin és Kelly táskák másodlagos piaca is virágzik: a nem használt, makulátlan állapotú, dobozban tárolt és védőfóliával óvott, úgynevezett „Store Fresh” táskák rendkívül jó befektetésnek számítanak. Egyes darabokért a vásárlástól számított néhány éven belül az eredeti ár háromszorosát is fizethetik. A jól érzékelhető befektetési kedvet egyre több használt luxuscikkeket forgalmazó webshop és üzlet - például a Farfetch vagy a Love Luxury - igyekszik kihasználni. Ezeknél olykor egészen elszállt árakkal is lehet találkozni, ami jól mutatja, hogy az eladók tisztában vannak vele: akad, aki még a pre-owned, vagyis láthatóan használt darabokért is hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni.
A Sörforradalom Háttere: Kézművesség, Árak és Fogyasztói Szokások
Oké, de hol a sörforradalom? A sörtesztek után kíváncsiak voltunk arra, hogy bár manapság úton-útfélen mindenféle sörforradalomról hallani Magyarországon, valóban van-e ennek valós jelentősége vagy csak egy jól sikerült hype-ról van szó. Én azt tapasztalom, hogy igen, van sörforradalom, ráadásul nagyon intenzív, és a főváros az, ami leginkább vevő erre. Napjainkban, Magyarországon a lakosság többségét a nagyüzemek látják el a bevett, alsó erjesztésű sörökkel.
Ez drága, ezt nem veszem meg. Az persze egyáltalán nem véletlen, hogy a kisebb üzemek által gyártott, új típusuk (amik sokszor felső erjesztésű, ale söröket jelentenek) nem terjednek olyan gyorsan, hiszen ezekhez olyan különleges malátákat használnak fel, amelyeket Magyarországon nem lehet beszerezni. Ezért lehet az, hogy míg a szupermenta tesztjén kóstolt sörök (0,5l/doboz) szinte egyike sem haladja meg a bolti 280-300 forintos árat (sőt sokszor inkább a 200 forinthoz vannak közel), addig egy kisüzemi sörfőzde ale típusú sörének 0,33 litere bőven 300 forint fölött indul, és nem is nagyon kell elszállni ahhoz, hogy találjunk 700, 1000, 1200 forintos palackokat. Rossz hír ráadásul, hogy éppen az imént említett költséges maláta import okán, Kiss Zsuzsanna szerint a közeljövőben nem várható "a magasabb minőségűnek tekinthető" kisüzemi, kraft sörök árának közeledése például a szupermenta tesztben kóstoltakéhoz.
Ennek ellenére a Magyarországon eddig ismeretlen sörök eljövetele bizony hatott a piac több szereplőjére is, hiszen a hazai nagy sörgyártók mindegyike előrukkolt valamilyen sörkülönlegességgel az utóbbi időben. Sőt a szuper/hipermarketek és diszkontok polcain is egyre több és több minőségi, sokszor felső erjesztésű, ale típusú sörre lehet bukkanni.
A Soproni Alkoholmentes: Újra a Piacon
Jóidőre eltűnt az alapnak gondolt Soproni alkoholmentes sör, igaz volt helyette bőven más tőlük, mint a Soproni Maxx, a Buckler, a Gösser 0.0 Naturbier, a Gösser Alkohiolfreies Naturbier, a Heineken 0.0. Mindenesetre most visszatért és érdeklődve vártam, miben tud mást nyújtani, mint a többi termékük. Végre nagyjából sikeresen eltüntették belőle a vicces édeskés ízt. Emiatt komolyabbnak, felnőtesebbnek érzem. Leginkább száraz és a semleges, meg persze az alkohol ízének hült helye jellemzi. Hiperben 219-ért kapható. Külalak: végleg elhagyták a zöld, halványzöld hátteret és a többi Sopronihoz alakították a dizájnt.
tags: #soproni #sor #legerosebb #versenytarsa