Kanizsa 1997. 049-052. Megszületett a kanizsai vásárcsarnok használatbavételi engedélye.
A zalaegerszegi polgármesteri hivatal műszaki osztályán érdeklődésünkre Tálos Tamás ügyintéző elmondta, az engedély készen van, jelenleg a nyilvántartásba vételét intézik.
Mint a rendőrségi illetékesektől megtudtuk, hétfő reggel virradóra betörtek a kanizsai Deák tér 5. szám alatt lévő ki-udvarban található több iroda.
A betörők ajtóbefe-szítés módszerével jutottak be a Környezetvédelmi Felügyelet, az Irodatech Bt., a Zrínyi Horgászegyesület és az Alfától az Omegáig Kft. irodájába.
Kívül, kiemelten nyilvántartásba venni az engedélyt, valamint törvényi lehetőségeivel élve azonnal jogerőre emeli -elhagyva a jogorvoslati lehetőséget.
Lapunk információi szerint újabb szakvélemények közül a Zala Megyei Növényvédelmi Hatóságé, valamint a nagykanizsai közgyűlés piacok és vásárok működéséről szóló, módosított rendelete nem állt az ügyintéző rendelkezésére a jövő héten.
December 9. az utolsó határidő, amikor a kereskedők még ebben az évben beköltözni a Vásárcsarnokban.
A jövő évben lehet szó a költözésről.
Amennyiben a beköltözésre a fent említett időpontig nem kerülhet sor, a kereskedők kártérítési pert kívánnak indítani.
A működési szabályzatot - mondta el lapunk kérdésére Hederics Árpád - azért nem fogadják el, mert az erőfölényből meghozott, rájuk erőltetett döntések számukra elfogadhatatlanok.
Nagykanizsa, Ten u. IX. évfolyam 49. szám 1997. 1997. Dr. Olvasónk családi házban több mint tíz éve iparosműhelyt üzemelt.
A Ptk. 100. §-a előírja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Ez a tilalom összefügg az emberi környezet védelmével is.
Az erre vonatkozó külön előírásokat (PTK. 108. § (3) bek.) az emberi környezet védelméről szóló 1995. évi I. m. tv..
A települési környezet védelme kiterjed a lakóterületekre.
Nem szabad üzemben tartani a települési környezetben olyan gépeket, amelyek káros mértékű zajt okoznak.
Káros mértékűnek kell tekinteni általában azt a zajt, amely meghaladja az előírt határértékeket.
A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT számú rendeletben írt felhatalmazás alapján a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 4/1984. (I. zései állapítják meg.)
E rendelet 1. A mostani szeméttelep egyre kevésbé képes befogadni a város szemetét.
A telep bővítésére már évek óta születnek koncepciók, eddig egy sem valósult meg.
Most a telekvásárlás látszik a leginkább kivitelezhető megoldásnak, s erre irányuló kezdeményezések is vannak már.
Lapunk információi szerint újabb nagy kereskedelmi egységek telepednek meg a városban.
A C+C élelmiszer diszkont már beadta építési engedély kérelmét.
A tervek szerint a szupermarket a Gábor laktanya és a Schmell Novak Autószalon közti magánterületen épül majd.
Még egy élelmiszer-áruház is tervezi megtelepedését a városban, a Balatoni úton a garázs sor és az út közöttre kívánják felépíteni.
Tüttő István polgármester és Cseke Zoltán, a Thury György Szakközépiskola igazgatója vezetésével nagykanizsai küldöttség járt Horvátországban, Zágrábban.
Ez a mostani látogatás beleillik abba a sorba, amit a Kreatív Klub hirdetett meg, hogy Nagykanizsát a Rijeka, Zágráb, Budapest tengelyre aktív pontként sikerüljön feltenni, a kultúra, kereskedelem, gazdaság, és a diplomácia területén.
A kapcsolat kialakulása június hónapban kezdődött.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége meghívására az Identitás Szabadegyetem egy kihelyezett napot tartott Zágrábban.
Horvát részről már akkor jelezték, hogy szeretnének szorosabb kapcsolatra lépni Nagykanizsával.
Előadót kértek az október 25-i ünnepségükre, amikor ha megkésve is, de a magyar forradalomról tartottak megemlékezést.
Ezen a napon dr. Márkus Ferenc tanár tartott nagy sikerű előadást, majd azt követően történt egy újabb meghívás a november 22-én kezdődő és december 1-jig tartó Ady Napok megnyitására.
A tíz napos ünnepségsorozat első műsoros estjén, amit a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör fennállásának 65. évfordulója és Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendeztek, a Dél-Zala Táncegyüttes, a TUNGS-RAM-Hevesi Sándor Versmondókör tagjai és a Patkó Banda adott nagy sikerű műsort.
A hagyományosan jó kulturális kapcsolat mellett Tüttő István polgármester a már korábban szóba került kereskedelmi, gazdasági együttműködés lehetőségéről tárgyalt, és meghívást adott át Cseke Zoltánnal az ottani gazdasági szakembereknek.
A meghívás december 5-re szól.
Házigazda a Kreatív Klub lesz, ahová a város Kereskedelmi Iparkamara tagjait is várják.
Szalay Zsolt nagykövet ígérete szerint, a horvátországi magyar konzulátus gazdasági vezetője jelen lesz ezeken a megbeszéléseken, ahol már konkrét megállapodások születhetnek kereskedelmi munkakapcsolatokról.
Hogy nem érdektelen kapcsolatról van szó, mutatja az is, hogy Nagykanizsával párhuzamosan ugyanezt az utat járja Pécs városa is, amiben a horvátországi magyarok hídverő szerepet játszanak.
A küldöttség tagja volt Papp Ferenc, a HSMK igazgatója, és Katona Noémi a HSMK Vegyeskórusának vezetője.
Nyugat-Európában a 18. század második felében alakult ki az egyesületi mozgalom és kb. a 19. század közepére terjedt el.
Mivel egyre differenciálódott, ezért aztán beszélhetünk klubokról, szalonokról, asztaltársaságokról, dalárdákról és olvasókörökről.
Elterjedésük Magyarországon a 19. század első felére tehető.
Céljaiban és formájában is az első igazi egyesületnek Nagykanizsán az 1836-ban megalakult Polgári Egyletet nevezhetjük.
A többnyire német anyanyelvű, de magát már lélekben magyarnak érző tagság csak 1848. április 12-én vette fel ezt a nevet, ettől az időponttól vezette jegyzőkönyveit is magyarul.
Az alapításkor Bürgen-Vérein néven nevezték magukat.
Az egyletbe minden tiszta erkölcsű kanizsai polgár felvételét kérhette.
Alapszabályaiból nyomon követhetjük, hogy mennyire demokratikus szervezet volt, pecsétjén is két egymást szorító kézfej látható.
Az első zalai egyesületeket hamarosan követte a többi is, sajnos azonban a szabadságharc bukása megakadályozta szaporodásukat.
1997. Nagykanizsán mintegy húszezer háztartás található.
Ezek mindegyikére nyugodtan ráfoghatjuk, hogy bármiféle biztonsági berendezés ellenére potenciális veszélyben forognak.
Tulajdonképpen azt is kimondhatjuk: amíg lakásbetörök lesznek, tökéletesen biztonságban nem fogjuk tudni értékeinket.
Ez is jelzi, mennyire jelentős bűnözési „ágazat" lett Nagykanizsán a lakásbetörés, besurranásos lopás.
A keleti városrész az egyik fő veszélyeztetett terület.
Itt szeptember végén, október elején volt egy sorozat, mely áldozatául számos lakás esett.
Rózsa út, Hevesi, Városkapu, Zemplén - jellemző felbukkanása területei a lakásbetörésre specializálódott csoportoknak.
Jellemzően az emeletes házak lakásai voltak a kiszemelt célpontok.
Itt szinte kizárólag a hengerzár-törés technikájával hatoltak be a megtámadott lakásokba.
Ezek a zárak ma már szinte semmit sem jelentenek, bármelyik fekete-piacon hozzá lehet jutni olyan eszközökhöz, melyekkel az ilyen zárakat egy pillanat alatt el lehet törni.
Itt tíz és százezer forint között mozgott a kárösszeg, főleg elektronikai cikkek - televízió, videó - valamint az esetleg a lakásban található ékszerek, készpénz.
Módszerük, hogy ha bemennek egy emeletes házba, ott több helyre is becsöngetnek.
Ha kinyitják az ajtót, közlik, hogy keresnek valakit, ha nem nyitják, betörnek.
Másik terület a várost övező részek - Sánc, Szabadhegy -, ahol főleg családi házak találhatók.
Itt a fő behatolási módszer a nyílászáró befeszítése volt - ajtó, ablak.
már nagyobb, milliós értékek tűntek el.
Ezeket a házakat már van ugyanis idejük átkutatni, teljesen felforgatni.
Az értékeket - értékpapír, ékszer, videokamera, fagyasztott hús - nagy mennyiségben tudják eltulajdonítani.
Jellemző ezekre a külterületekre még a besurranásos lopás is.
Egy pillanatra nyitva hagyja a háziasszony a kaput -csak amíg átugrik a szomszédba egy kis tere-ferére.
Mire pedig hazaér, valaminek már lábakéit.
S nem is biztos, hogy ezt azonnal észre veszi, mivel itt nincs rumli, szertedobálás, kutatás.
Általában az ilyenekkel foglalkozó bűnöző a legjobb érzékkel nyúl azután a szekrény, vagy fiók után, mely az értékeket - betétkönyv, dugipénz - rejti.
S épphogy kinyitja, már csukja is vissza, amelyen könnyen átsiklik a hazaérkező szeme.
Így napok is eltelhetnek a bűncselekmény felfedezése után, és ez egyértelműen a bűnöző esélyeit növeli.
Százszázalékos biztonság nem létezik, de nagymértékben el lehet venni a bűnöző kedvét lakásunk feltörésétől.
Ilyen lehetőség például a hangos vagy csendes riasztásos módszer, az ablakok, ajtók megerősítése.
Lakótelepi lakásokban, ahol az egyetlen bejutási lehetőség az ajtó, ezt mindenképpen meg kell erősíteni.
Biztonsági lánc nem elég.
Próbáljunk olyan ajtót venni, melyen fel van tüntetve, hogy a biztosítók műszaki felügyelete ajánlja.
A már meglévő ajtókat keresztpánttal erősítsük meg, ennek befeszítése hosszadalmas munkát igényelne.
Ezt próbáljuk megtenni: meghosszabbítani a bejutás idejét, mivel a betörő nem ér rá!
Besurranók ellen egyszerű a védekezés: ne engedjünk idegeneket házunkba, vagy ha az utcában - főleg románok kapták fel ezt a stílust manapság - árusok jelennek meg.
Lapzártánk előtt még mindig tartottak a bontási munkálatok a kórházban teljes felújításra szorulónak ítélt „A" épületnél.
Mint a beruházási csoport munkatárstól, Márffy Róberttől megtudhattuk, valóban megcsúszott a bontási munkálatokat kivitelező cég.
Tudomása szerint gépekkel álltak neki most már a munka elvégzésének, amely már határidőn túli - így kötbért számolnak fel a vállalkozóval szemben.
A beruházási osztály felelőse azt is elmondta, hogy mivel az épületet bontó munkások Szekszárdról érkeztek, éjszakánként bent alszanak a bontott épületben.
Márffy Róbert szerint a csúszás nem okozhat fennakadást a beruházás ütemében, hiszen várhatóan csak december huszadika tájékán dől el a beadott tervpályázatok elbírálása, az építkezés csak ezután kezdődhet el.
Tot elnyert cég, a kanizsai székhelyű Kanyon Bt. vezetője, Kovács József is, aki lapunk kérdésére elmondta: a csúszás egyik oka a bontást végző alvállalkozó lecserélése volt.
Nehezítette munkájukat az is, hogy rendkívül veszélyes volt a tetőfák leengedése, mivel az épületet csak szűk sáv választja el az utcától, vagy más épületektől.
Szintén elhúzódtak a belső szelvényle-szerelési munkák is.
A csúszás okai közt volt az is, hogy a bontás megkezdése után még mindig szakrendelés folyt az épületben, s erre is tekintettel kellett lenniük.
A szokásos módon nem tudták összedönteni az épületet, mivel a pincefödémnek sérteüennek kellett maradnia.
Minden falat külön kellett kihúzniuk, s ez szintén hosszabbította a munka elkészültének végpontját.
Ottjár-tunkkor huszonhat ember, valamint két munkagép dolgozott az épületen.
Hősünk gyanútlanul tért be az Erzsébet tér egyik üzletébe, hogy kocsisgyertyát vásároljon.
„Nincs! Ez mezőgazdasági bolt!" - utasították rendre.
A vásárló bátortalanul próbálkozott elhitetni a pult mögött felsőbb-rendűén tornyosuló eladóval, hogy tudja, hová tért be, és miért, mert hát ezt az iparcikket ugye ma főként a mezőgazdaságban használják, itt a helye, s mégsem kérheti a húsboltban.
Ez öntött igazán csak olajat a tűzre, mert a zordon eladó - ki tudja miért mérgesen - odavágta: „Hozok magának a másik boltból".
S íme a jelenet a szomszéd boltban így zajlott le.
A két hölgy-eladó és pénztáros - sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a kocsisgyertya bizony az őszi szüretelés során elfogyott.
Itt aztán véget is érhetett volna hősünk története, de a hölgyek valóban eladni akartak és nem a boltban melegedni, ezért hát megkérdezték, hogy mégis milyen célra kell az a fránya viaszdarab.
Miután megtudták, azonnal ajánlottak helyette egy a célnak megfelelő másik, vastag gyertyát.
Egyszerű kis ügy, legyinthetne az olvasó.
Szót sem érdemel, hiszen hétfőtől szombatig ezerszámra vágják a fejükhöz ennél különb dolgokat a kereskedők, a szolgáltatók, a felszolgálók, a feladók, a kiadók, az őrök, az őrizők, a bevételezők, a kihordók....
Egyszóval azok, akiktől azt várjuk, hogy a SAJÁT pénzünkért azt adják cserébe, ami megjár.
Új alapítványi díjjal kívánja honorálni a Liberális Nagykanizsáért mindazon személyek tevékenységét, akik Nagykanizsa kulturális vagy közéletében kiemelkedőt mutattak.
Á díj odaítélésére bármely magánszemély vagy közösség ajánlatot tehet a meghirdetéstől számítva minden év december 31-ig.
A díj Fischer György szobrászművész alkotása, ez mellett a díjazottak emléklapot vehetnek át.
A díjban részesülhet minden magyar és külföldi állampolgár, ha Nagykanizsáért való munkájáért ezt kiérdemli, továbbá elkötelezett a polgári értékrend iránt.
1997. Csütörtökön délelőtt ülésezett a Cigány Kisebbségi Önkormányzat.
Az elnöki beszámolót követően a jövő évi költségvetésről esett szó, Teleki László elmondta, mivel előttük is ismert a város anyagi helyzete, önmérsékletet gyakoroltak, és egy fillérrel sem kérnek több támogatást, mint tavaly.
Beznicza Miklós örömmel fogadta a hírt, mondván a város anyagi helyzete meg is kívánja a takarékoskodást, hogy szűkebb nadrágszíjat húzzunk.
Ezt követően zárt ülésen döntött a Közgyűlés a Nemzetiségi Napon kitüntetendőkről.
Két nem cigány származású, két cigány származású magánszemély, egy szervezet kap kitüntetést, és kilenc szervezet részesül majd elismerő oklevélben.
Ezt követően a december 5-én megrendezésre kerülő Télapó-ünnepély szervezési kérdéseiről döntöttek, a tervek szerint a Zemplén-iskolában kerül majd sor a rendezvényre, amelyre közel háromszáz kisgyermeket várnak.
Azok az ingatlantulajdonosok, akiknek építményük helyi védelem alatt áll, pályázatot nyújthatnak be, amennyiben felújítják azt.
A tulajdonosok háromszázezer forintra pályázhatnak, a szakértői bizottság, a szakmai zsűri javaslatai alapján a Városfejlesztési Bizottság ítéli oda a támogatást.
A beadott pályázatokból egyet sem támogatott a bizottság, a többi felújítást támogatásra érdemesnek tartotta.
A Rozgonyi utca városunk egyik legszebb utcája - lehetne.
Négyíjel újították fel az utca egyik épületét, több százmillió forintot áldozva rá.
Közben az egyik Kanizsai vállalkozó tervet készített a volt Bolhás-mozi területén Rozgonyi út környéken üzletház és lakóépület felépítésére.
A terv évekkel ezelőtt született, s hogy miért nem áll még az épület? - Nálam okosabb és hozzáértőbb emberek sem tudták kikutatni az indokait, hogy miért nem áll még az épület.
Közel két évet elhúztak ezzel az üggyel.
A telek kiigazításáról még tavaly döntött a közgyűlés, ugyanakko...
A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj 2026/2027.
Friss, trendi hangzással szól tovább a kultX, a Károli Gáspár Református Egyetem rádiója.
Reggel és napközben a hallgatók által készített érdekes, kulturális, tudományos vagy éppen könnyed rovatok hallhatók a kedvenc zenék mellett.
Óránként továbbra is 3 perces hírekkel és időjárás előrejelzéssel lehet találkozni és este 7-kor hallhatók az egyetemisták által készített premier podcastok/műsorok.
Prof. Dr. Trócsányi László rektor és dr. Körtvélyesi Attila nagykőrösi polgármester együttműködési megállapodást írnak alá a tanítóképzés támogatása érdekében.
A példaértékű együttműködés ünnepélyes aláírására 2025.
Elindult a jelentkezés a Diplomataképző Program hatodik évfolyamára.
Április 14-én az ünnepélyes megnyitó rendezvénnyel vette kezdetét a 37. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekció Nagykőrösön, egyetemünk Pedagógiai Karának szervezésében.
Az eseménynek a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ színházterme adott otthont.
II. A Károli Gáspár Református Egyetem ismét megrendezi a KREATHLON Sportnapot, ahol a mozgás, a verseny és a közösségi élmény találkozik.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az OTDK, Magyarország legnagyobb felsőoktatási tudományos rendezvénysorozata.
A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karát érte a megtiszteltetés, hogy 2025. április 14-16. között Nagykőrösön megrendezze a 37. Hagyomány a 21. A 2025. évben a tájékoztatók szerint hangulat és események gazdag kínálata várható.
tags: #sorfozo #edina #hansagi #telefonszam