Tihany nagy hőingású, szeles területein a kékfrankos az elsőszámú fajta. A Külső- és Belső-tó körüli kráterfalain található ültetvényeink évről évre izgalmas, hűvös karakterű kékfrankost adnak, mi pedig a mikroklíma, a talaj és a fajta hármasának különleges összhangját próbáljuk átadni minden évben a Magma kékfrankos válogatással.
Ha a stílust nézzük, valahol félúton találjuk a tihanyit a szekszárdi és soproni kékfrankosok között. A Magma kis méretű, nyitott kádakban spontán erjed. Az erjedés alatt végig hagyjuk héjon ázni, közben kézzel csömöszöljük, majd préseljük, tartályban ülepítjük. Végül hordóba kerül, és 10-12 hónapig ott is érik, mielőtt újra tartályba, végül pedig palackba töltjük.
Vegetális illatában káposzta, kapor és feketeribizli. Tüzes és testes, vastag és dzsúzos. Hosszú lecsengésű, markáns savakkal.
A Kóstolom Borbár két pincészet látott vendégül a kékfrankos fajtának szánt, párbajként meghirdetett januári kóstolóestjén. Csopakról a Szent Donát Birtok, míg a szélesebb körben kevésbé ismert Vaskeresztesről a Nador képviselői hoztak magukkal kékfrankosokat. Két izgalmas termőhely, két izgalmas birtok, sok-sok kékfrankos, különböző méretű palackokba zárt és/vagy dűlőszelektált tételek várakoztak tehát a bemutatkozásra.
A borászatok által reprezentált termőterületek mellett a borok kora is eltérő volt, a Nador borászai főleg régebbi évjáratú tételeket töltöttek a poharakba.
Szent Donát Birtok és a Magma Kékfrankos család
A Szent Donát Birtok talán már nem szorul bemutatásra. A mára bő 15 hektárosra duzzadt szőlőbirtok Csopak mellett Tihany környékén és a Káli-medencében, a Fekete-hegyen is rendelkezik szőlőültetvényekkel. 2013 óta készítik Magma névre keresztelt kékfrankosukat, azóta esetenként a csopaki és tihanyi dűlőkről külön is palackoztak már kékfrankost, utóbbiak most debütáltak. A pincészet képviseletében Kovács Tamás és Osváth István négy bort hozott magával. A már jól ismert Magma mellett két dűlős kékfrankost is bemutattak, a vulkáni tufás Ráta és a tufás-mészköves Aranyház dűlőkről.
Szent Donát Magma Kékfrankos 2018: Meleg érzetű, mind illatában, mind ízében a meggy a vezető motívum. A karcsú testet lendületes savak veszik vállukra, de nem uralják el a bort. Az intenzív meggyes jegyek mellett halvány vasas-sós aromák is feltűnnek, a sav mellé kevés tannin ad további támasztékot.
Szent Donát Ráta Kékfrankos 2018: Az illat eleinte kicsit bátortalan, de szépen nyílik, friss piros bogyós gyümölcsöket, főleg málnát és meggyet idéz. A korty finoman ölelő, karcsú, elegáns, a savak talán ebben a borban a legbarátságosabbak. Málna, meggy, pici fekete cseresznye, halvány fűszeresség és sós jegyek díszítik. Talán a legkedvesebb, legszerethetőbb bor a négyesfogatból.
Szent Donát Aranyház Kékfrankos 2018: Elsőre kifejezőbb, mint a Ráta, fekete cseresznye, meggy, erdei gyümölcsök tarkítják illatát. Feszesebb, masszívabb, mint a Ráta, élénkebb a savérzet és picit több a tannin. Meggy, vad erdei gyümölcsök, diszkrét fűszeresség jellemzi ízét. A két tihanyi közül ez tart hátrébb a fejlődésben.
Nagyobb keret: Magma Kékfrankos 2017 Magnum
Szent Donát Magma Kékfrankos 2017 Magnum: Meggy, málna, gyümölcsjoghurt, leheletnyi édesfűszer jellemzi az aromatikát, mind illatban, mind ízben. Kiegyensúlyozott, szépen összeérett, elegáns bor. Érzetre talán kicsit karcsúbb és fűszeresebb most, mint a 2018-as.
Nador borrégió és kínálat a Vas-hegyen
A Nador Rainer Garger vállalkozó, magyar unokatestvére, Garger Imre, valamint Reinhold Krutzler borász közös vállalkozása. A birtok 3,5 hektárnyi kékfrankossal rendelkezik Vaskeresztesen, a magyar-osztrák határral kettévágott Vas-hegy (Eisenberg) magyar oldalán, de már furmintot is telepítettek. A kékfrankosok jellemzően hosszabb palackos érlelést kapnak piacra kerülés előtt.
Nador Falu Rosé: Nem egy standard magyar ízlés szerint elkészített rosé, inkább narancsos, enyhén piros bogyós gyümölcsös, enyhe fűszerességgel.
Nador Falu Kékfrankos 2017: A belépő szintű "falubor". Az illatot erősen meghatározza az animalitás és a földes jegyek, az obligát meggy és egy kevés fűszer mellett. Könnyed, kerek bor, ízében meggy, kevés fekete bogyós gyümölcs. Kár az illatért, szájban kellemesebb volt a bor.
Nador Voller Kékfrankos 2014: Leheletnyi édesfűszer tűnik fel először, majd a meggy veszi át az irányítást, pici vas és fekete ribizli tűnik még fel. Bevillan ugyan egy kevés bőr és pici körömlakk is, de egyik sem vészes, nekem még belefért a "komplexitásnövelő" mennyiségbe. Koncentráltabb, szélesebb, mint a Voller, mégis hasonlóan elegáns, viszont komplexebb egzotikus fűszerességgel, meggyel, erdei gyümölcsökkel, némi füstölővel és tömjénnel.
Nador Voller Kékfrankos 2012 Magnum: Meleg érzetű, érett meggy, erdei gyümölcsök, érintésnyi vadhúsos animalitás és bőr, leheletnyi illó, engem ennél a bornál sem zavart egyik sem. Selymes korty, tökéletesen integrált, kiegyensúlyozott alkotóelemek, fekete cseresznye, fekete ribizli, erdei gyümölcsök, pici fűszer és menta, halvány sós-vasas jegyek. A két '12-es bor közül nekem ez volt a zamatosabb, elegánsabb.
Nador Wanzer Kékfrankos 2012 Magnum: Zártabb, halványabb illat, fekete bogyós gyümölcsök, fekete bors, pici bőr. Ismét a Wanzer a teltebb, koncentráltabb bor, markáns felépítés, tömör korty, fekete bogyós gyümölcsös, fűszeres, fekete borsos jegyek.
Nador Kékfrankos 2011 Magnum: Ebből az évjáratból ez az egyetlen kékfrankos. Bőr, halvány istállószag, kevés fűszerpaprika, fekete bogyós gyümölcsök, meggy, fekete cseresznye. Közepesnél karcsúbb, sima tapintású, ugyanakkor kellően élénk savakra épít, közepesnél kevesebb tannin mellett. Szépen érik.
Értékelés, hangulat és helyszín
A meghívást és a kóstolót köszönöm a Kóstoló csapatának és két pincészet képviselőinek! Régi mondás, hogy a szőlő a szép helyeken érzi jól magát. Az igazán szép helyeken pedig a bora is különleges. Aki először látogat el hozzánk és a teraszról körbenéz, annak a Balaton szélesvásznú látványa a messzibe futó szőlőkkel, a Kerekedi-öböllel és a tihanyi vulkánnal túlzás nélkül egy életre szóló emlék. Ez a hely azonban sokkal több pusztán egy kilátópontnál. A zavartalan látvány létjogosultságát azok a művelt szőlők jelentik, melyek kétezer éve meghatározzák a Balatonba futó lejtőket. A múlt ott él a Szent Donát korabeli római villák romjaiban, a honfoglalás előtti Paloznak szőlőkre utaló nevében. Az első szőlőket említő magyar írott emlék - az 1079-es Guden oklevél - latin nyelvű soraiban és nem utolsó sorban a szőlőmunkát elvégző 100 generáció emlékezetében. Aki csak a panorámát látja az nem éli meg igazán a helyet. A szőlők és a történelem élettere ez. Egy olyan örökség, amit meg kell tudni őrizni a következő 100 generációnak. Ezért művelünk szőlőt, ezért fejlesztünk birtokot.
Pickel Pince - Irsai, Királyleányka és Kékfrankos
tags: #st #donat #magma #bortarsasag