A Furmint ugyan rosszul terem, de jól aszúsodik. A Hárslevelű érzékeny, de zamatos és mézes illatú a bora. Fagyra és szárazságra érzékeny, bogyói könnyen rothadnak. A Sárga muskotály választékbővítést szolgál, rendkívül finom bora van. és rothad a fürtje. származik, elég jól viseli a téli hideget, korán érik, a bora pedig illatos. A Leányka csángó eredetűnek látszik, igen bőven terem, de fürtjei könnyen rothadnak, mert vékony héjú a bogyója. ugyancsak erdélyi eredetű, a Kövérszőlő és a Leányka hibridje, szeptember végén érik, bőtermő és könnyen rothad. Fehér tömegborokat ad a régiek közül a Budai, az Ezerjó, az Izsáki, a Pozsonyi, a Kövidinka és a Mézes. a Mátra-vidéken ugyancsak fontos szőlő. érik, bőtermő, akárcsak az Izsáki vagy a Pozsonyi. fajtákkal házasítják a borát.
Az Ezerjó közepes termőképességű, rügyei fagyérzékenyek. Szerencsére kismértékben regenerálódik is. Értékes bora a pincei kezelésre érzékeny. A Pozsonyi fehér október elején érik, vesszői fagyérzékenyek, bora könnyű, zamatos. rothadásra hajlamos és fagyérzékeny, bora harmonikus. alföldi borvidéken az egyik leginkább termesztett fajta: bor- és csemegeszőlőként hasznosítják, ugyanis szalmán jól eltartható. hogy néhány évtized múltán alig marad hírmondó belőlük. Csomorika, ami későn ér rook.
Ady Endre szűkebb pátriájából származik a Bakator, ennek a hanyatlását a múlt századi filoxéravész okozta. sokkal többet terem, de nagyon érzékeny a szárazságra. Régi, tömegbor-termő fajta a Gohér: igen nagy hibája, hogy keveset terem, bár kitűnő bora van, s elszórtan találkozunk még vele. A Bálint szőlő későn ér, mégis nagyon savas a bora. Lágy borokkal házasítva, jól eltüntethető ez a kedvezőtlen sajátsága. volt.
A Lisztes és Mustos október első felében érik, mindkettő bőtermő, boruk erősen savas. gyenge termőképességű Juhfark: nevét jellegzetes alakú fürtjéről kapta. Az Ezüstfehér vagy Rakszőlő Buda és Baranya fajtája volt. érik és igen bőtermő, a betegségeknek közepesen ellenálló. Az Alföldön kívül a Nyírségben is termesztették. a bora savas. amelynek bogyóhúsa is fest, akárcsak a Cigányszőlőé. Mindkettő későn érik.
nagyobb felület alakult ki belőle, a villányi borvidéken pedig változatlanul fő fajta. A Kadarka javított változatai ugyancsak állják a versenyt az Alföldön, Kékfrankossal házasítva még a bor színhibája is kijavítható. Kékfrankos. Korinthoszi és a Szultán mint csemegeszőlők a múltat képviselik. Reméljük, hogy marad belőlük, ha másért nem, nemesítési alapanyagnak. vasbor komponense is. biokertészkörök vállalkozhatnak. nyerje.
de rugalmas: íze édes (a cukrok aránya kb. A kocsány a bogyók tömegének 3-8 %-a. Az érett szőlőfürt kocsánya általában zöld, ritkán barna, elfásodott. kémiai összetételét a nagy kötött savtartalom és a különösen sok oldható polifenol vegyület (összehúzó ízű, keserű zamatot adó vegyületek) jellemzi. A bogyóhéj adja a bogyók tömegének átlagosan 17 %-át. csak mintegy felényi fenol vegyületet tartalmaz. illatanyagok nagy része. polifenol vegyületeket - a festő szőlők (pl. A szőlőmagok tömege a bogyóénak 3-5 %-a.
A kocsány után a magok tartalmazzák a legtöbb összehúzó ízű fenolos anyagot. Mégsem magozzuk ki a szőlőt, mint pl. meggyet, mert relatív mennyiségük nem nagy és egyes borok (pl. tisztítani. (pl. nem szükséges. Ezután a must tiszta részét különválasztjuk az üledéktől. liter musthoz 1 dkg borként adunk, továbbá 10-15 dkg, vízben csomómentesen elkevert, 2-3 órán át duzzasztott bentonitot. állni hagyjuk. bor minőségét. erjedés 10-12 órán belüli, mielőbbi megindulására. ha fajélesztőből készített, vagy már erjedő mustból 5-8 %-nyit az erjesztendő must felületére öntünk (nem elkeverni!). Naponta ellenőrizzük az erjedés helyes menetét. cukor ütemesen fogy (ellenőrizhető pl. melegszik túl (fehér bornál maximum 26, vörösnél 30 C-fok; ellenőrzés hőmérővel) és ha rendellenes szag- és ízanyagok nem jelentkeznek. Most igazán hasznos ez az egyszerű - házilag is elkészíthető - eszköz, mert biztosan széndioxid-párnát tart a újbor fölött.
Az erjedés utáni teendőket két fontos tényező motiválja. A langyosság kedvez az almasavbontó baktériumoknak, így az alkoholos erjedést gyakorlatilag azonnal követheti a biológiai savbomlás. Ez előny a kelletnél savasabb újboroknál, de hátrány - és erre különösen az idén kell gondolni! biológiai savbomlásnak. bor mielőbbi 10-12 C-fokra való lehűtésére. hatásait (oxidáció, törések) úgy akadályozhatjuk meg, ha a hordót teleöltjük, vagy ha lefejtjük a zavaros újbort kisebb űrtartalmú, tele tartható hordókba. A nyílt erjesztés a legegyszerűbb héjonerjesztő eljárás. Végrehajtására minden bőszájú edény (kád, káci stb.) megfelel. ez a réteg (törkölykalap) a muston úszik, részben kiemelkedve belőle. A legfáradságosabb, de legfontosabb feladatunk, hogy a törkölyalapot megfelelő eszközzel minél gyakran, lehetőleg 3-4 óránként a mustba keverjük (csömöszöljük). az edény fenekére süllyed. kierjedt vörös törkölyt. Sok esetben az erjedés befejezése előtt fejtjük le a színbort, ha íze túlzottan fanyar vagy a színe már megfelelő.
2.1. A termesztett alanyfajták többsége hibrid, de vannak közöttük nem hibridek is. * amerikai fajok keresztezéséből származó hibridek, amelyeket esetleg többször is klónoztak (Berlandieri x Riparia T.K. 5BB, Berlandieri x Riparia T. Érdekes, hogy a közismert alanyfajták között nincsenek fajtahibridek. Ennek az az oka, hogy az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok (mésztűrés, gyökeredés, kalluszképzés, stb.) fajon belül szinte állandóak, különbségek csak a fajok között lelhetők fel. Othello: az összetéveszthetetlen.
Régen ott volt minden falusi kertben. Mert bort is lehet(ett) csinálni belőle, de csipegetni is jó volt. Ellenáll szinte mindennek ez a félvad szőlő, legyen az gomba, vagy filoxéra. Van is egy gyűjtőneve a hasonszőrű fajtáknak, "direkttermő". A kocsonyás húsú fekete bogyójának az íze is egyedi, van is rá egy külön fogalom, "labrusca" íz. (Aki már evett ilyen szőlőt, az tudja hogy ez milyen, aki meg nem, az soha se fogja.) Én szeretem. Későn érik. Hátrány : a különleges egyedi íz. Nagy a magja, könnyen lepereg a fürtről a bogyó.
Vénusz: az egyik kedvenc. Úgy árulták, hogy rezisztens a legtöbb betegségre. És tényleg! Igaz hogy még csak pár éve van meg, de sose volt lisztharmatos, peronoszpórás, nem rohadt. És nincs magja! Fekete, gömb alakú bogyók. Hátrány : a bogyó héja egy picit fanyar. De csak egy picit, teljesen éretten már nem is. Moldova: a másik kedvenc! Remekül ellenáll a gonosz gombáknak, és nem rothad. Szeptember végén, októberben érik, de akár a fagyokig rajt maradhat a tőkén. Nagy szemű, fekete bogyók. Nem reped. És ami a lényeg: nagyon finom! Hátrány : talán egy picit nagy a magja.
Himrod: zöld oltással átoltottam néhány szőlőmet, amelyeknek a termését általában elvit-te a peronoszpóra, vagy lisztharmat, rezisztens - vagy annak mondott - fajtára. Az egyik ilyen - számomra új - fajta a Himrod volt. Szeptember elején érik. Fehér, mag nélküli szőlő. Az íze édes, egy nagyon pici muskotályos érzéssel. Mivel nincs magja, azt írják mazsolának is jó. Majd meglátjuk... A héjának van egy picit fanyar íze, de ahogy érik ez csökken. És ami a lényeg, rezisztens. Szinte nulla permetezéssel hozott gyönyörű termést. A darazsak nagyon szeretik - megérzik az édes ízt - azok ellen védeni fogom hálóval. Jól kiegészíti a másik rezisztens kedvencet, a Venus-t. Hátrány : a bogyó héja egy picit fanyar. Teljesen éretten már csak picit. USA fajta. Nemesítve: 1928-ban. Érési idő: augusztus. Tőkéje erős növekedésű, vesszőzete sárgásbarna, középvastag. Bogyó: zöldes-fehér, gyengén hamvas, héja vékony, olvadó. Bogyóhús színtelen, puha, lédús, harmonikusan édes-savas, málna aromával, olykor kissé érezhető labrusca ízzel. A bogyókocsány törésre hajlamos.
A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényeink. A szőlőfélék őse a földtörténeti krétaidőszakban, körülbelül 100 millió éve jelent meg a Földön. Ez az úgynevezett Cissites nemzetség, amely bár kipusztult, a kutatók azt feltételezik, hogy ez volt a ma is élő szőlőfélék 10 nemzetségének közös őse. Ezek közé tartozik a Vitis névre keresztelt nemzetség, azaz a ma ismert bor- és csemegeszőlők közös őse.
Jelentősebb szőlőültetvények a világ 34 országában 7 millió hektáron terülnek el. Ennek fele (50%) Európában található, de jelentős a szőlőtermesztés Ázsiában (28%) és Észak- illetve Dél-Amerikában (14%) is. A fennmaradó területek Afrikában (5%), Ausztráliában és Új-Zélandon (3%) találhatók. A legnagyobb szőlőtermesztő országok - Spanyolország, Kína, Franciaország, Olaszország és Törökország - az összes szőlőültetvény több mint felét birtokolják.
A borszőlők alapvetően különböznek a csemegeszőlő fajtáktól. Miközben a csemegeszőlő viszonylag gyorsan fogyasztható, a borászati felhasználásra szánt fajták sajátos értékmérővel bírnak. A fehérszőlők zöme zöldes-sárga héjú, míg a kékszőlők sötétkék vagy fekete színűek. A rozé szőlők pedig rózsaszínű vagy piros héjukkal adják a rozé borokat. A korai érésű fajták augusztus elején-közepén, a középkoraiak szeptemberben, a késői érésűek pedig októberben érik be.
Ha bort szeretne készíteni, a borszőlő fajták közül válasszon. Ha friss csemegeszőlőt szeretne fogyasztani, a csemegeszőlő fajták közül válasszon. A mazsolaszőlő fajták pedig szárítva fogyasztásra valók. A borszőlő fajták csoportosítása az eredet alapján is hasznos lehet, hiszen a hazai és a nemzetközi fajtakínálat között eligazodást nyújt.
Az Olaszrizling Magyarország egyik legnépszerűbb és legkedveltebb szőlőfajtája. Nevét valószínűleg olasz származásának köszönheti, de pontos eredete máig rejtély. Hazánkban már a 15. századtól termesztették. Az Olaszrizling szőlőfürtjei közepes méretűek, bogyói sárgászöld színűek. A szőlő héja vékony, zamatos ízű. Az Olaszrizlingből készült borok frissességről és gyümölcsösségről tanúskodnak, citrus, csonthéjas gyümölcsök, fehérbors és virág jegyekkel. Számtalan stílusban készíthető, a legegyszerűbb a friss, reduktív változat. Az Olaszrizlingből kiváló pezsgők és sillerborok is készíthetők.
A Furmint Magyarország egyik leghíresebb és legkedveltebb szőlőfajtája. Furmint őshonos, származása a 13. századig nyúlik vissza. A borászati hagyományokban kiemelkedő szerepe van Tokaj-Hegyalján. A Furmint szőlőfürtjei közepes méretűek, bogyói sárgászöldek. Hete vastag, zamatos. Ízvilága ásványos, citrusos és mézes, gyakori az ízjegyek között a körte, a barack, birsalma, szegfűszeg és méz. Az aszúsodás különleges tulajdonság, amely koncentrált cukrot és ízanyagokat ad a boroknak, leginkább a Tokaji Aszú esetében ismert. A Tokaji aszú a Furmint aszúsodott szőlőiből készül. A Furmint ideális klímája a Tokaj-Hegyalja vulkanikus talaján és mikroklímáján található. A száraz Furmintok halételekhez és sajtokhoz kiválóak. Ha ásványos, citrusos és mézes jegyeket kedvelő, komplex fehérbort keres, a Furmint a megfelelő választás. A Furmint mellett számos más kiváló fehérborszőlő fajta is terem Magyarországon, továbbá a magyar borkultúra gazdagságát tükrözi.
tags: #szeptember #elejen #ero #borszolo