A világos korszakok és a változatos ízvilág egyre központibb szerephez jut a hazai sörfogyasztásban, amit a Magyar Sörgyártók Szövetsége 2018-as elemzése is alátámaszt. Az öt legjelentősebb sörgyártó közösen több mint 6,29 millió hektoliter sört értékesített Magyarországon, ami 1,3 százalékkal több az előző évinél. A középkategóriás termékek eladása csekély mértékben csökkent, a gazdaságos, saját márkás sörök piaca pedig gyorsabban zsugorodott. A felsőkategóriás sörök és az alkoholmentes, illetve ízesített sörök forgalma egyaránt átlag feletti növekedést mutatott.
„Új szintre lépett a sörkultúra évek óta tapasztalható fejlődése, és 2018-ban folytatódott a növekedés az ízesített és az alkoholmentes sörök értékesítésében is.” A prémium és szuperprémium szegmens erősödése megfigyelhető: a szuperprémium kategória eladásai közel 60 százalékkal nőttek, átlagon felüli bővülést hozva a piac számára. Eközben a prémium sörök szegmense 17 százalékkal bővült, és a középkategóriás sörök eladása ezzel szemben 1 százalékkal csökkent, a gazdaságos sörök pedig 8 százalékkal estek vissza.
Az év első felében a söripar innovációja tovább erősödött: a kézműves sörök készítésének kísérletező kedve inspirációt adott a nagyobb üzemeknek is. A Sörszövetség célja nem csupán a piaci trendek értékelése, hanem a sörkultúra és a minőségi sör népszerűsítése. A 2014-ben kezdődött munka eredményeként megállt a csapolt sör piaci részének csökkenése, és a szektor adó- és járulékbefizetései is jelentősen nőttek: az öt vállalat adófizetése meghaladta a 30,5 milliárd forintot, összes adó- és járulékbefizetésük pedig 80 milliárd forintot közelített.
A 2018-as sörpiaci adatok alapján elindult a szezon hivatalos megnyitása: a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kraft Sör Egyesület közös csapolással nyitotta meg az idei sörszezont. A szezonnyitó esemény hangsúlyozta a minőségi sörgyártás szakmai alapjait, és hogy a felelős sörfogyasztás központi kérdés marad. A piaci adatok szerint az öt legjelentősebb hazai gyártó összesített bel- és külföldi értékesítése 2018-ban meghaladta az előző évit, 1,2 százalék feletti növekedéssel.
Az értékesítésben zajló folyamatok alapján a prémium és szuperprémium sörök, illetve az alkoholmentes és ízesített sörök részesedése növekvő trendet mutatott. A minőség irányába mutató elmozdulás a sörkultúra fejlődésének kulcsa: a maláta- és komlóválasztás szigorúbbá válik, a sörfőzésre fordított figyelem pedig egyre részletesebb és tudományosabb. A prémium és ultra-prémium termékek megjelenése elkerülhetetlennek tűnik a piacon, ahol a fogyasztók egyre inkább a kiváló összetevők és a letisztult gyártási folyamatok mellett döntenek.
Az összetevők ereje a prémium sörök és az átlagos sörök közti alapvető különbség egyik legfontosabb tényezője. A prémium sörökben a maláta kiválasztása szelektívebb: világos, búza- vagy karamellmaláta használata, amely összetettebb ízeket és gazdagabb aromákat ad, míg a felhasznált minőségi komló virágos, gyümölcsös vagy fűszeres jegyekkel gazdagítja a terméket. Emellett a magasabb kategóriát képviselő élesztő és ritkán használt különleges összetevők - méz, gyümölcsök, fűszerek vagy gyógynövények - árnyalatai is a prémium élményt erősítik. A gyártási folyamat is meghatározó: hosszabb érlelési idő és nagyobb odafigyelés eredményezi a kifinomult ízvilágot, és gyakran a csomagolás is ezt a minőséget szimbolizálja.
Az ellentmondásos marketingkifejezések ellenére a prémium státusz idővel devalválódhat, ha a termék hétköznapivá válik. A piac folyamatosan kísérletezik a kategóriákkal: egyes vállalatok külön szintekbe sorolják a márkáikat, míg mások gazdaságos, prémium és above premium kategóriákat használnak, gyakran logikátlanul. A valódi prémium definíciója nem marketingkategória, hanem minőségi elv: jobb, mint aminek feltétlenül lennie kellene. A sörforradalom hazai hatásai közé tartozik a cseh sörök növekvő népszerűsége is, amelyek prémium és szuperprémium kínálatban erős piacot építenek ki Magyarországon is. A Kozel Premium lager példája jól mutatja, hogyan kerül be egy új márka a hazai piacra a prémium portfólió bővítésével és a márka megújulásával.
A prémiumizáció folyamata nem csupán a marketingről szól: a sör tényleges összetevőinek minősége és a gyártás technológiája hozzák meg a különbséget. A 2019-es várakozások szerint a trendek folytatódni fognak: a prémium és szuperprémium sörök aránya tovább növekedhet a teljes értékesítésben, miközben a középkategória és gazdaságos sörök részaránya továbbra is visszaszoruló tendenciát mutathat. A magyar piacon 2018-ban a vezető gyártók összesített eladásai stabilan növekedtek, és a prémium termékek iránti kereslet tovább erősödött, miközben az adóterhek és energia-árak emelkedése ellenére is sikerült jó teljesítményt nyújtani.
Az egyes kiskereskedelmi kiszerelések forgalmában is tükröződnek a fenti trendek: a hagyományos egyutas üvegek forgalma nőtt, míg a PET-palackos sörök eladása 16 százalékkal csökkent, és a hordós sör piacán is megfigyelhető a változás. A sörfogyasztói ízlés az utóbbi években a gazdagabb ízvilágú prémium és minőségi sörök felé mozdult el, ami a termelők számára is ösztönző a termékportfólió bővítésére és a prémium kategória kiépítésére.
