A Villányi borvidék, Magyarország egyik legismertebb és legkiemelkedőbb bortermelő vidéke, nem csupán a szőlőskertek és a borok sokszínűségével hívja fel magára a figyelmet, hanem az itt működő, szorosan összefonódó szervezeti struktúrával is. Ezen szervezetek közül kiemelkedik a Tenkes Hegyközség, amely kulcsszerepet játszik a helyi borászat fejlődésében, különös tekintettel a Villányi Franc, azaz a Cabernet Franc fajta népszerűsítésében és minőségének garantálásában. A Tenkes Hegyközség, mint a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának egyik meghatározó tagja, a helyi termelők közös érdekeinek képviseletében, valamint a minőség és az eredetvédelem biztosításában vállal alapvető szerepet.
A Hegyközségek Szerepe a Borvidéki Igazgatásban
A szőlészet-borászat állami igazgatása kapcsán alapvetően kétféle szakigazgatási egységet ismer a szabályozás: borvidékeket és a több borvidéket felölelő borrégiókat. A Pannon borrégió például magában foglalja Villányt, Tolnát, Pécs és Szekszárd borvidékeket is. A valóságban a borászatok egymással versenyeznek, de ezen túl országos, s különösen európai színtéren a borvidékek versenye is zajlik. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény szabályozza a működésüket. A hegyközségek nem közigazgatási, hanem szakmai feladatokat látnak el, szakmai önkormányzatként tevékenykednek. Céljuk a szőlőtermelők és borászok közös érdekeinek előmozdítása, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelme. Szőlészeti és borászati termelőtevékenység szakigazgatási egység területén csak hegyközség tagjaként folytatható.
A Villányi borvidéken ma két, hasonló méretű hegyközség működik: a Villányi Hegyközség és a Tenkes Hegyközség. Korábban öt villányi hegyközség volt, de az idők során ezek összeolvadtak, hogy hatékonyabban tudják képviselni a termelők érdekeit. A hegyközségeket felváltva vezeti a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, amely a tenkesi és villányi hegyközség 2-2 küldöttjéből áll. Ez a tanács hoz döntéseket - a termelők véleményének figyelembevételével - a borvidék egészét érintő szakmai kérdésekben. A hegybíró, bár szorosan együttműködik a hegyközségekkel, nem közalkalmazott vagy köztisztviselő, hanem jelenleg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alkalmazottja. Vitás esetekben az ügyek a közigazgatási bíróság előtt landolnak, például helyi korlátozások be nem tartása esetén.
Több Szervezet Egy Helyen: A Siklósi Központ Szerepe
A siklósi központban található kétszintes iroda több fontos szervezetnek is otthont ad, ami az együttműködés és a hatékony működés szimbóluma. A bejáratnál a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Tenkes Hegyközség, a Tenkes Borvidékfejlesztő Nonprofit Kft. táblái láthatók, a bejáratot pedig a Villányi Franc védjegye díszíti. Ezen kívül itt található a Villány-Siklós Borút Egyesület székhelye is. Ez a koncentráció megkönnyíti a kommunikációt és a közös célok elérését, lehetővé téve a gyorsabb döntéshozatalt és a hatékonyabb problémamegoldást.
Alulról és Felülről Szervezett Együttműködések: A Villányi Modell
A szőlő és borigazgatás egyrészt felülről, másrészt alulról szerveződik. Az igazán jól működő ötletekhez mindig az kell, hogy alulról, a piaci szereplők felől induljon az együttműködés, amihez persze jól jön egy idő után az állami segítség, például pályázatokon keresztül. Ha már megvan, hogy mi a helyi közösség (többségének) érdeke, akkor már jól jön az állami segítség egy összefogó szervezet formájában. A borászat piaca, marketing, állami szervezet kapcsán továbbra is jó példa Ausztria, amely most is néhány lépéssel előttünk jár. Sok millió eurót költöttek a közösségi kiállító terekre, borvidékekre, kollektív márkákra. Vannak kérdések, amikhez politikai támogatás is kell, mint például egy nagyobb költségvetésű közös kiállítóterem vagy mintapince létesítése.
Minőséget Védő Szabályozás és Helyi Érzékszervi Minősítés
A minőséget, a kötelező minimumot állami és hegyközségi szabályok fektetik le. Az alapokat az európai jog, a bortörvény és a végrehajtó rendeletek határozzák meg. Helyben, a villányi termékleírásban találhatók a részletes szabályok. Ezeket a termelők fogalmazták meg és terjesztették fel nemzeti, illetve EU szintű jóváhagyásra. Egy módosítás teljes folyamata minimum egy évig elhúzódik, ezen belül a magyar szakasz fél-egy évet tesz ki, amelyet követően már alkalmazható a módosított szabály.
Az országos szinten is egyedülálló a négy főből álló Borvidéki Tanács működése. Amikor 2006-ban az eredetvédelem hatályba lépett, a termelők úgy döntöttek, hogy helyben történjen az érzékszervi minősítés. Tokaj és Eger is említhető hasonló jó példaként. Bár az új bortörvény és rendeletek változtathatnak ezen, a mai napig a legtöbb helyen országosan, központilag történik az érzékszervi minősítés is (NÉBIH akkreditált borászati laborjában). A helyi kóstolást követően kiadott határozat hiányában a NÉBIH nem adja ki a villányi bor forgalomba hozatali engedélyét.
Egy 50 fős bizottság végzi a munkáját a helyi szakiskola erre a célra kialakított kóstolótermében, minden hétfőn tartanak minősítést. A résztvevő minősítőket kisorsolják, vakkóstolás után jegyzőkönyv készül. Ötös sorozatokban kóstolják le a tételeket, annyit tudnak róluk, hogy például ez egy 2020-as portugieser, classicus kategóriában. Egy évben ezer tételt kóstolnak, ebből általában 50-60 tétel nem felel meg, főleg a prémium borok esetében.
Sokféle Borászat, Egységes Cél: A Tenkes Hegyközség Tagjai
A Tenkes Hegyközséghez nagyságrendileg 700 szőlő- és/vagy bortermelő tartozik, hasonlóan a Villányi Hegyközséghez. A két hegyközség között van némi átfedés, így összesen mintegy ezer fő alkotja a helyi termelői bázist. Ez rendkívül soknak számít ahhoz képest, hogy országos szinten mérve is kisméretű a borvidék, mindössze 2400-2500 hektár regisztrált ültetvényterülettel. Ebben a körben megtalálhatók a hobbiból szőlősként dolgozó termelők és a Csányi Pincészet is, amely a legnagyobb szereplő. Palackos borral 100-150 termelő foglalkozik, sokan kizárólag ebből élnek.
Egészséges Verseny és Szövetkezés Helyett Bérbeadás
Helyi szinten kártékony rivalizálás nincsen sem a villányi, sem a siklósi borászok között. „Van egy egészséges verseny az emberek között, ami mindenkinek a javára válik: én húzlak téged, te húzol engem, te új traktort veszel, fejlesztesz, jobb lesz az árbevételed, akkor nekem is érdemes” - fogalmazta meg a szemléletet egy helyi termelő.
A borvidéken sokkal nagyobb a palackozási kapacitás, mint a saját termelés, ezért gyakran vállalnak bérpalackozást. Egy szövetkezet szerű szervezet jól jönne, de ehhez még egy generációváltásra szükség van ahhoz, hogy a negatív szocialista szövetkezeti minta kikopjon. Évről évre azonban közelebb kerülünk ennek a lehetőségéhez. Vannak olyan borászati gépek, amelyek még egy milliárdos forgalmú pincészetnek sem éri meg megvennie. Egy hegyvidékre való traktor is nagy összeg, 15-20 millió forint egy alapgép ára. A szövetkezetet el nem érő együttműködéshez is személyes bizalomra van szükség, főleg a vezetők személye meghatározó. Ha változnak a személyek, gyorsan széteshet az együttműködés. Volt arra példa, hogy egy cégnek bérbe adták a szőlő művelését, a cégnek volt egy traktora, permetezője, stb. Egy-két kivételtől eltekintve a résztvevők olyan kicsik voltak, hogy nem tudtak megállni a saját lábukon. A termésével mindenki maga rendelkezett, aki nem akart vele foglalkozni, az beadta a közösbe, s a cég értékesítette.
Gianni és Miki - Hogyan kóstolj villányi franc-t? | Mindmegette.hu
Borászat és Turizmus: Együttműködés a Vendégvonzásért
Vannak olyan tevékenységek, amelyeket önállóan nem lehet végezni. Eleve kicsi a borvidék, a legjobb ár-érték arányt a helyi eladások képviselik, amikor ide jön a fogyasztó, nem kell kereskedőt közbeiktatni. Akkor jön el szívesen a fogyasztó, ha tud helyben aludni, elmehet strandra, kirándulni, például a siklósi várba, ha tud jó úton biciklizni, jó étterembe elmenni. Egy termelő, vagy tíz termelő ilyen magas szintig nem viheti a dolgokat, ehhez sokan kellenek. Nem próbálják a vendégeket tisztességtelenül elcsábítani, mindenki egy kicsit jól jár azzal, ha valaki például a Gere Attila vagy más neves borász szállodájában száll meg.
Helyi szinten, a közösségnek kell meghatározni, hogy milyen fejlesztésekre van szükség, csak ezután van értelme a felülről jövő segítségnek.
Kollektív Márka: A REDy és a Villányi Franc
Néhány éve született meg a villányi közös márka, a REDy, amely külön honlappal is rendelkezik, és bekerült a szabályozásba. A termékleírásba bekerült, hogy milyen szőlőkből lehet készíteni, mennyi ideig kell érlelni a bort, mikor lehet forgalomba hozni (jellemzően a húsvéti utáni időszak). Fontos, hogy ugyanolyan a bor üvege és egységes a címke stílusa (ugyanaz készíti a grafikát, ugyanolyan minőségű legyen a címke), ugyanaz a nyomda.
A bort kezdetben 10 pincészet állította elő, de szabadon lehet csatlakozni a nyitott kezdeményezéshez. Ami közös, az a minimális (magas) minőség az azonos márkanevvel, a játékos, közös elemeket tartalmazó címke. A REDy védjegy tanúsító szabályzata nyilvánosan is elérhető. A védjegyjogosult a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A leírás tartalmazza egyebek között az analitikai (pl. minimális alkoholtartalom) és érzékszervi jellemzőket, a kötelezően alkalmazandó és tiltott borászati eljárásokat, az engedélyezett szőlőfajtákat, a szőlőtermelés kapcsán pedig az ültetésmód, ültetvénysűrűség és rügyterhelés szabályait. A védjegyszabályzat szól természetesen a címke kötelező és fakultatív elemeiről is.
Közös Marketing Kasa és Borvidéki Marketing Nonprofit Kft.
2006 óta, a „nagyok” egyetértése mellett, minden lekóstolt tétel után, például portugieser után, literenként 1 Ft-ot be kell fizetni a közös kasszába, ha azt villányiként hozzák forgalomba. Aki többet termel, az értelemszerűen többet fizet be összességében. Azóta lehet közös borvidéki marketingről beszélni. Többségi alapon döntenek arról, hogy milyen irányú legyen a borvidéki marketing, milyen aktivitások valósuljanak meg. Ez azután indult el, hogy a jövedéki adó mértéke nulla lett a „csendes” boroknál. A termelők meg tudtak arról állapodni, hogy ezen túl is fizessék be ezt az összeget (8 Ft/liter), csak nem az államnak, hanem a közösbe.
A hegyközségekről szóló törvény szabályozta, hogy milyen bevételek lehetnek, a borvidékeknek most sincs saját bevételük. A nonprofit kft. (korábban kht.) azzal a céllal alakult, hogy ha lesznek pályázati pénzek, akkor a több száz km-es hosszúságú hegyi utak karbantartását megoldják (erre általában csekély önkormányzati forrás jut). A Kft. végső soron a helyi termelők alapították. Az akkor már több éve működő Kht.-t alakították át, melyet eredetileg a Tenkes Hegyközség hozott létre: 30%-ot eladott a Villányi Hegyközségnek, 40%-ot pedig a Borvidéki Tanácsnak. Egy szerződéssel a Borvidéki Tanács, amely kezeli a villányi termékleírást, s működteti a villányi borbíráló bizottságot, átadta a pénz beszedésének jogát a nonprofit Kft-nek (ez ÁFA visszaigénylés szempontjából is előnyösebb a termelőknek). A határozatot az érzékszervi vizsgálatról a Tanács működtetésében álló Villányi Borvidék Borbíráló Bizottsága hozza, a Tanács jegyzi ellen a származási bizonyítványt, a bevételt viszont a nonprofit Kft-nek utalja a termelő. A Tanács hagyja jóvá a Kft.-t.
A nonprofit Kft. évente átlag 40 millió forintból gazdálkodik (80-90 ezer hl bor évente). Évekig nem lehetett viszont indulnia az állami pályázatokon. A Villányi Franc-os nemzetközi konferencia ennek a negyedét el is viszi. A maradékból például kiállításokon, rendezvényeken a borvidéki stand költségeit fedezik. Olyan hazai vagy külföldi rendezvényeken, mint például a Pro-Wine, ahol borászok is részt vesznek, például hat pince + borvidéki stand, ott a kiadások felét fizette a hat termelő, másik felét a Kft. Borvidékként így nem a közös kassza terhére kerültek előnybe a nagyobb termelők.
Villányi Marketing Műhely és Borút: A Közösség Hangja
A Villányi Marketing Műhely tanácsadó testületként működik, többek között a REDy és a konferencia ötlete is itt született. Igény szerint, de kb. havonta egyszer összeül, a borászok és/vagy a marketingeseik vesznek részt. Borvidéki szinten hagyják jóvá a terveket, a két marketinggel foglalkozó munkavállalóval rendelkező Kft. A nagyobb méretű borászatok e körben is jól együtt tudnak működni a kisebbekkel, ez utóbbiak profitálnak a nagyok szélesebb tapasztalataiból, jobban látják a külföldi trendeket. Olyan ez, mint a „pincevakság” kicsiben (csak a saját borát ismeri valaki, a szomszéd dűlőt már nem). A műhelyben a kis termelő ötlete is ugyanúgy tud érvényesülni, mint a nagyoké.
A Borút is egyesületi formában működik, van önkormányzati tagja is. Bevétele a tagoktól származik. Főleg rendezvényeket szervez, ha kell a Kft.-vel együttműködve. Ide már kevesebb pénz jut és nem csak a szőlő- és bortermelők alkotják. Gazdálkodása nagyban függ a pályázati lehetőségektől.
Ár és Minőség: A Villányi Francia Egyensúlya
A villányi borvidéken nincs minimum ár elvárás a borászokkal szemben. Sajátos a kollektív márka, a REDy esete. A Tanács szerződést köt a termelőkkel, amelyben azok az egységes megjelenés érdekében vállalják, hogy ez a bor nem kerülhet forgalomba hiper-, super és diszkont láncokban, továbbá meghatároznak egy minimum nagykereskedelmi ársávot is. Társulásra azért van szükség, mert a közös márkát nem közösen értékesítik, hanem a borászatok maguk. Arra azonban nincs ráhatásuk, hogy a kereskedő mennyiért fogja eladni a különböző borászok REDy-jeit, már csak azért sem, mert városonként más áron lehet eladni a borokat. Jellemzően 2-2500 Ft szokott lenni a polci ár.
A HNT elnöksége dönt arról, legyen-e adott évben szőlő felvásárlási minimum ár, miután megvizsgálták az országos és régiós készleteket. Szakmaközi szervezeti döntésnek minősül, hogy beavatkozzanak-e a piaci folyamatokba (például minisztérium számára javasolt lepárlás támogatás révén). Az országos minimum árat egyes borvidékeken nem minimum, hanem fix/maximum árként szokták betartatni a felvásárlók a kistermelőkkel, így ők nem tudják drágábban eladni a szőlőt. Évente finomodik a módszer, most borvidékekre van már bízva a minimum ár megállapítása. Villányban szerencsés a helyzet, mert sok a családi borászat és így aránylag sok a helyi felvásárló, akik viszonylag jó áron vásárolják fel a termést. Sok esetben a szőlőtermesztő és a borászat között több éves vagy akár évtizedes kapcsolat van. Országosan ez nem így működik, különösen, ha egy-két nagy méretű felvásárló tevékenykedik.
Borversenyek és Elismerések: A Minőség Tanúsítványai
A Villányi borvidék borversenyekben bővelkedő hónapot tudhat maga mögött. Bár a borvidék egy egység, de két kisebb, meghatározó térség alkotja, ennek megfelelően körzetenként 1-1 verseny került megszervezésre idén áprilisban. A Villányi Hegyközség versenye immár 50. alkalommal, a Tenkes (azaz Siklósi) Hegyközség 35.-ször hívta versenybe a térség borait. A verseny iránt kifejezetten komoly érdeklődés mutatkozott a termelők körében: 2018-ban összesen 184 pincészet 632 bora szállt ringbe a borvidék szakmai megmérettetésein, amelyből 193 fehér, 86 rozé és 353 vörös bormintát neveztek a térség kisebb és nagyobb bortermelői.
A Villányi Hegyközség borversenye 2018. április 18-án zajlott le a Villányi Művelődési Házban, majd április 24-én a Szent György-napi borverseny lebonyolítására a Siklósi Várban került sor. A szervezők minden évben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a helyi bírák mellett országosan is elismert szakértőket vonjanak be a borok érzékszervi minősítésekor. A borbírálatot sok más szakember mellett Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke is segítette.
A Villányi borvidék versenyein összesen 32 oklevél, 101 bronz, 356 ezüst és 130 aranyérem született. Nagy arany díjazásban 13 bor részesült; a borvidék Champion díjas bora a Bock Borászat 2011-es évjáratú bora lett. Hagyományteremtő szándékkal került megalapításra a „Villány Média Bora” kitüntetés - ezt a bort egy külön bizottságban a média képviselőiből álló zsűri választhatta ki az aranyérmes borok közül. „Villány Média Bora” így első alkalommal Ősi Gábor Pincészetének bora lett.
Szent György nap környékén rendezik meg minden évben a siklósi borversenyt. A Villányi borvidéken két borvidéki rangú borversenyt rendeznek, a villányi mellett a szomszédvár, Siklós is rangos megmérettetést szervez, idén már 37. alkalommal. A fődíjat, a Tenkes kapitányának bora díjat idén a Csányi Pincészet Teleki Tradíció Kopár Villányi Franc 2017 bora nyerte el. A 37. siklósi borversenyre 74 termelő 270 bor nevezett. A bírálóbizottságok munkájában közel negyvenen vettek részt.
A Franc & Franc Konferencia: A Cabernet Franc Nemzetközi Fóruma
A Villányi borvidék összefogásának jeleként 2015-ben megszületett az első Franc & Franc nemzetközi konferencia és kóstolónap. Ez a szakmai esemény a Cabernet Franc fajtára fókuszál, és lehetőséget teremt a világ különböző pontjain termelő borászoknak és szakértőknek a tapasztalatcserére. Elsőízben a Loire-menti cabernet franc termelőket és boraikat látták vendégül, de az elmúlt években a világ minden jelentősebb franc termelő régiója bemutatkozhatott a fajtára fókuszáló szakmai eseményen. Mindazok, akik hisznek a cabernet franc fajtában és önállóan készítenek belőle bort.
A X. FRANC & FRANC Fórum 2025. november 21-én, pénteken 9:30 órától kerül megrendezésre, melynek a villányi Bock Borászat konferenciaterme ad otthont. A szakmai tanácskozáson az elmúlt tíz év legizgalmasabb témáiból hoznak egy gazdag válogatást. A délutáni szekcióban a legnépszerűbb cabernet franc termelő országok mutatkoznak be neves szakértők előadásában. Az európai régiókból Toszkána és Loire, Pasi Ketolainen finn Master of Wine, míg az újvilági területek közül Amerika - Kalifornia, Chile, Argentína - Peter McCombie Master of Wine prezentálásában kerül bemutatásra.
A Tenkes Hegyközség elnöke, Ipacs Szabó István, aki 2024-ben ünnepli 50. életévét, 25 villányi szüret tapasztalatával a háta mögött, tevékenyen részt vesz a Villányi borvidék életében, többek között a Villányi Franc bizottság tagjaként is. Az események, mint a Borkonferencia, ahol kihirdették a Borászok Borásza idei jelöltjeinek névsorát, tovább erősítik a borvidék országos és nemzetközi elismertségét.
A Tenkes Hegyközség és a Villányi Franc története egybefonódik a helyi közösség összefogásával, a minőségi bortermelés iránti elkötelezettséggel, és a jövőbe mutató szakmai innovációval. A borvidék sikere nem csupán a kiváló adottságokon, hanem a mögötte álló emberek elkötelezettségén és a hatékony szervezeti struktúrán is múlik.
tags: #tenkes #hegykozseg #villanyi #franc