Az idegenforgalmi szezon megkezdése előtt zajló akció során a Tokaj-hegyaljai szőlészeti és borászati egységek mellett a vendéglátóhelyek bor- és alkoholos italkínálatának ellenőrzése történt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei májusban. Az ellenőrzés célja a forgalmazott borászati termékek és alkoholos italok élelmiszerbiztonsági megfelelésének, a termékek minőségének, nyomon követhetőségének és a helyszínek higiéniai állapotának felmérése volt. Az előzetes kockázatelemzés alapján 18 helyszínt vizsgáltak, összesen 51 hazai bortételt, ezek mind megfelelőnek bizonyultak. A hatóság 16 tételből vett mintát, laboratóriumi vizsgálatuk jelenleg is folyamatban van. Összesen 150 darab forgalmazott borászati termék tétel érvényes forgalomba hozatali azonosítójának ellenőrzése történt a Nébih Navigátor alkalmazással. Szeszes italok esetén is az illegális házipárlatok forgalmazásának azonosítása volt a feladat.
Az egységek higiéniai megfelelősége és a személyzet egészségügyi alkalmassága is vizsgálat tárgya volt. 17 helyszínen a higiénia megfelelő volt; egyetlen esetben volt szükség alapos takarításra és a tartályok rendszeres tisztítására. Jelöletlen termék megsemmisítésére egy esetben került sor, és egy-egy alkalommal hiányos vagy pontatlan termékkísérő dokumentáció, illetve nem nyomon követhető, hibás jelölés miatt intézkedtek. Ebben az utóbbi esetben összesen 646,5 liter borászati termék zárolását rendelte el a hatóság. Egy vizsgálatnál pedig a pincekönyv és a valós készlet eltérése merült fel. A vállalkozó összesen 744 liter palackozott bor értékesítését nem adminisztrálta a szakmai-jövedéki nyilvántartásban, ezért a készletnyilvántartásban továbbra is szerepelt. A feltárt szabálytalanságok miatt négy eljárást indítottak, a bírságok kiszabása folyamatban van. Összességében elmondható, hogy a tokaji borvidéken vizsgált borkimerő egységek rendelkeznek a jogszabályok által előírt engedélyekkel, és a forgalmazott borok mindegyike érvényes forgalomba hozatali azonosítóval rendelkezik.
Néhány sor a tokaji borvidék történelmi hátteréről és mélyebb összefüggéseiről. A Kárpát-medence északi szőlőtermő sávjában már a 16. században is kiemelkedő jelentőségű volt a termelés, és Tokaj-hegyalja a korábbi viszonyok között minőségben és mennyiségben is vezető helyet foglalt el a Mátrával, Bükkaljával és a Zemplén borvidékeivel szemben. A tokaji borvilágot megalapozó aszúszőlőbort 1570 körül említik először írásos források, és a 18-19. században ismételten kiemelkedő szerephez jutott a borvidék. A furmint és a hárslevelű együttesen alakította ki a tokaji borvidék jellegzetes arculatát, ahol a furmint vált a világviszonylatban legismertebb alapfajtává, míg a sárgamuskotály az ősi hagyományokat idézi. A borrendek, a hordókészítés és a pincestruktúra is hozzájárult a tokaji bor egyedi stílusához és érési potenciáljához.
A tokaji pincekultúra és a hordóhagyomány
A tokaji borvidéken évszázadokon át a pincekultúra és a hordókészítés is szorosan összefonódott a bor érlelésével. A tufába vájt pincehálózatok hosszú ideig tartó, több kilométeres rendszerek, ahol a pincefőútvonalak keletelés elvén helyezkedtek el. A pincék hőmérséklete évszaktól függetlenül közel állandó, 8-12 °C között mozog, ami ideálissá teszi az aszú- és érlelt borok tárolását. A bor színe a zöldessárgától a mély borostyán sárgáig terjed, az érlelés és a botrytis tartalom függvényében. A törzslélek a botrytis nemes rothadása, a Botrytis cinerea kiemelt szerepét hangsúlyozza a tokaji aszúkészítésben.
A pincehagyomány részeként a kádármesterség is régi időkbe nyúlik vissza: a hordó anyaga, gyakran tölgyfa, jelentősen befolyásolja az érési folyamatot, ízeket és a bor színét. A kocsonyás tölgyfából készült dongák és a kötővasakkal történő összeszorítás hagyományai mélyen gyökereznek a tájon. A szerednyei és gönci hordók a legelterjedtebbek, amelyek közül a szerednyei hordó 220 literes űrtartalommal és jellegzetes méretekkel bír. A gönci hordó 136 literes űrtartalommal készült, és ma már elsősorban erjesztésre és érlelésre szolgál. A hordó és a pincéhez kapcsolódó szakértelem együtt adja a tokaji bor egyedi karakterét.
A Tokaj-hegyaljai pincehálózat egyedi, legendás része a borvidék kultúrájának: a kazettás rendszerek, a keletelési elrendezés és a pincevezetés konszenzusai mind hozzájárulnak a különleges mikroklímához és a borok érési folyamatának kifinomultságához. A legfontosabb tény, hogy a tokaji érlelőhelyek és a hordók összetett egységet alkotnak, és a tárolás minősége elengedhetetlen a borok hosszú távú érleléséhez és értékelhető minőségéhez.
Museum Collection és muzeális tokaji aszúk
A Grand Tokaj Museum Collection programja a 2023-ban indult, és célja a muzeális aszúborok hozzáférhetőségének növelése és a tokaji borvidék elismertségének erősítése. Jelenleg 15 aszú és eszencia alkotja a gyűjteményt, amelyből a legdrágább darab 1947-es eszencia, 400 ezer forintért kapható, míg a 1972-es évjárat 5 puttonyosa 70 ezer forintért vihető haza. A gyűjtemény lehetőséget ad a látogatóknak a múzeumi kóstolásokra is, bár poharazásra csak a bejáratra nyitott vinotékában van lehetőség; a múzeumi tételek nagy része ritkán érhető el. A Grand Tokaj egyébként 2023 óta hivatalos múzeumi programot futtat, és évente néhány eseményt tervez, ahol több muzeális tételt mutatnak be egyszerre. A készletmegőrzési és kiállítási gyakorlat érdekében a muzeális borokból évente pár száz palack értékesítése történik, és ha a teljes mennyiség 500 palack alá csökkenne, egyes tételeket kivonnak a forgalomból. A tolcsvai pincékben összegyűjtött közel 300 ezer palack szamorodni és aszú a Magyar Állam tulajdona; a készlet jelenleg részben a Tokaj Kereskedőházhoz, részben az állami kezelés alá tartozó intézményekhez kerül. A múzeumi gyűjtemény története a 20. század közepétől kezdődik, amikor az államosítás során a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát létrejött, majd ezt követően a muzeális értékek megőrzésére törekedtek. 1980-1990-es években a borkincstár programja és a pincerendszerek rekonstrukciója is zajlott, és a múzeumi koncepció formálódott a jelenlegi keretek között.
- Tölts meg egyes tételeket a muzeális gyűjteménybe a Grand Tokaj szakmai állapotfelmérés és pré-kiértékelés alapján.
- A megőrzött tételeket tartják folyamatosan karban, hogy a következő évjáratokkal együtt is értékelhetők legyenek.
- A Museum Collection célja, hogy a tokaji aszúk és eszenciák értékét és történetiségét megőrizze és megismertesse a közönséggel.
Más adatok a tokaji muzeális készlet kapcsán: Tolcsván és Szegeden összesen mintegy 400 ezer palack muzeális tokaji bort őriznek, a korai gyűjtemény kezdetei a második világháború végére nyúlnak vissza. A kommunista időszakban az államosítás során a tokaji szőlőültetvények, pincék és eszközök állami kezelésbe kerültek. 1971-ben létrejött a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely később Tokaj Kereskedőház Rt.-ként működött tovább. A muzeális tételek kiválogatása és palackozása során több hullámát kellett végigcsinálni, és a tételek közül a különleges dugók minősége is fontos tényező volt. A 1988-ig tartó gyűjtési időszak után a gyűjtemény több időszakon keresztül bővült, és a mai napig fenntartják az értékelési és bemutatási célokat.
Az Angst, a hagyományok és a modern technológia összhangja jellemzi a tokaji borvidéket. A szőlőfajták közül a furmint dominál az érlelő, ásványos és ízes aromákkal, míg a hárslevelű a déli eredet miatt gazdag illat- és ízvilágot ad. A sárgamuskotály az ősi hagyományokat idézi, és az aszúkészítés egyik kulcsfontosságú eleme. A borvidék terroir-ja a vulkáni kőzetek és tufák sokfélesége, amelyek a talajok ásványi összetételét határozzák meg, ezáltal pedig a borok karakterét és nyomon követhetőségét is befolyásolják. A tufamorzsalék és a talajrétegek sokfélesége lehetővé teszi a dűlőszelektált tételek készítését, és hozzájárul a tokaji borok egyediségéhez.
tags: #tokaji #borok #megsemmisitese