HOGYAN KÓSTOLJUNK szamorodnit? Nem egyszerű a kérdést megválaszolni, ugyanis ha van ma a Kárpát-medencében olyan borféleség, amelynek kóstolható változatai stílusukban igencsak eltérnek egymástól, hát az a szamorodni.
Nem is vállalkozunk tehát arra, hogy valami minden időkre alkalmas útmutatót adjunk az olvasó kezébe, inkább megpróbáljuk a legalapvetőbb stílusokat bemutatni. S hogy honnan ez a nehézség? Mi is itt a fő baj? Talán az, hogy a termelők nagyobb kihívást láttak az aszúk helyretételében és minőségének kialakításában, mint a szamorodniéban.
A szamorodni alapanyag és feldolgozás
A 90-es évek elejétől nagy erőkkel láttak neki aszúban a saját stílusuk kialakításának, ezekhez képest a szamorodni a „futottak még” kategóriába soroltatott. Milyen is tehát akkor a szamorodni alapanyaga? Teljes érésben lévő, nagyobb részt botritiszes szemeket tartalmazó fürtökből készül, egyszeri erjedésen megy keresztül, alkohol vagy egyéb adalék anyag hozzáadása nélkül. A száraz iskolázású szamorodnik is kell, hogy tartalmazzanak botritiszes szemeket, a termelő magas cukortartalmú mustból indítja útjára. Tehát a valóban jónak nevezhető száraz szamorodni az enyhe oxidatív érlelés nyomai mellett feltétlenül kell, hogy botritiszes jegyeket is mutasson.
A levegővel való közvetlen kapcsolatot ma már nagyon kevés termelő engedi meg akár a száraz, akár az édes szamorodni borok esetében. Az utóbbi évtizedben jórészt bebizonyosodott, hogy ez a fajta érlelési mód jórészt csak ront a boron, nem feltétlenül segít. Miért? Az, hogy a mikro-oxidáció ennél a kategóriánál jobban érvényesül, kizárólag a hosszabb érlelési időnek köszönhető. Nagyon sok tokaji cuvée bor csak acéltartályt lát, ennek köszönhetően igen friss, üde, gyümölcsös karaktert mutat fel, sokszor 5-6 puttonyos aszúnak megfelelő cukor- és extrakt tartalommal. Ezzel szemben a szamorodni borok vagy teljesen szárazak, vagy édes iskolázásban jóval visszafogottabb cukortartalommal mutatkoznak, mint az előbbi kategória borai. Illat- és ízviláguk azonban egyértelműen mutatja a fahordóban történő érlelés jegyeit.
Illat, íz és egyensúly
Jó ha azt is tudjuk: az illatbeli tisztaság egyértelmű és elengedhetetlen követelmény. Hiba, ha a termelő a kategóriáról kialakult nem teljesen tiszta fogyasztói kép mögé bújva próbál meg silány terméket eladni. Ha tehát akár a száraz, akár az édes szamorodni kóstolásakor kifejezetten levegős, netán penészes, hordós vagy aldehides illatot érzünk, ne higgyük el, hogy ez a szamorodni jelleg. Ami borunkat egyértelműen megkülönbözteti az egyébként egyetlen rokon kategória, a fino sherry boroktól, az az egyensúly, és a botritisz jelenléte. Az édes szamorodni illata leginkább egy 3-4- puttonyos aszúéra emlékeztet, gazdag citrusossággal, kajszis jelleggel, kevés fajtajelleg mellett. Ennél a kategóriánál az érlelés és a cukortartalom fedi a furmintra, illetve hárslevelűre olyannyira utaló körtés-birses-szegfűszeges karaktert. A boroknak nem kell feltétlenül nagytestűeknek lenniük, de a kifogástalan egyensúly itt is kívánalom.
Szamorodni a kóstolóban és a fogyasztásban
Elsősorban mindent, ugyanis itt a Kárpát medencében a legjobb aperitif egy jól behűtött hideg szamorodni. Nem is értjük, miért kínálnak mást a vendéglátó helyeken. A világban ezekhez mindenütt száraz (fino/manzanilla) sherryket fogyasztanak, ízhatásában a száraz szamorodnival nagyjából ugyanezt érjük el. A különbség annyi, hogy a lényegesen magasabb savtartalom a tokaji borokban jóval nagyobb játékteret enged a gasztronómiában. Ezeket a borokat - beleértve az édes kategóriát is - fogyaszthatjuk olyan húsételekhez, amelyekhez a tokaji borok kedvenc ízjegyei társulnak, úgy mint dió, füge, gesztenye, datolya, citrusfélék, kajszi, birs, körte stb. Azt is célszerű figyelembe venni, hogy az aszúborok drágák. Nem engedheti meg magának mindenki, hogy akár ünnepi asztalára is ezekből válogasson. A szamorodni, mint kategória lényegesen olcsóbb, viszont bizonyos példányai felveszik a versenyt a szép aszúkkal is.
A tokaji szamorodni helye és a szabályozás
A tokaji szamorodni a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik borfajtája. A szamorodni nem régi borkategória, a 19. század első feléből való. Első készítői és fogyasztói a lengyelek voltak. A tokaji szamorodni a Tokaji borvidék területén termett, a nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőszemeket is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával állítják elő. Legalább 21 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség. A forgalomba hozatal előtt legalább két évig fahordóban érlelik. Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. A Tokaji Szamorodni Édes egy híres magyar édesbor, amelyet a Tokaji borvidéken termelt szőlőből készítenek. A szamorodni különlegessége, hogy nem csak aszúsodott, de nem aszúsodott szőlőt is felhasználnak a készítéséhez.
Html tagot nem használunk, csak a szöveg alkotó elemeit alkalmaztuk a hivatkozott források alapján.
Az arany színű Tokaji Szamorodni Édes illata intenzív és bonyolult, melyben a trópusi gyümölcsök, a karamellizált cukor és a mazsola édeskés jegyei mellett a tölgyfahordós érlelés okozta vaníliás és fűszeres aromák is érezhetőek. Az ízvilága gazdag és intenzív, édes, de a kiegyensúlyozott savak miatt nem túl tolakodó. A Tokaji Szamorodni Édes tökéletes választás édes desszertekhez, fűszeres ételekhez, valamint sajtokhoz és süteményekhez. Érdemes hűtve, 10-12°C-on fogyasztani, hogy az édes és savas jegyek harmonikusan érvényesüljenek.
„A szamorodnin keresztül fölvennénk a versenyt a világ valamennyi édes borával (…). Az aszút pedig egy még a mostaninál is magasabb pozícióba kell helyezni” - nyilatkozta Szepsy István néhány éve. Tokaj esetében gyakran esik szó a dűlőkről, a száraz borokról, a furmintról, az aszúról. A tokaji borvidék komplexitása sok szempontból elkényeztet bennünket fogyasztókat, így lehet, hogy történelmi bortípusok, mint a szamorodni, kikerülnek időnként a fókuszból. A szamorodni, mint bortípus, főbor néven vélhetően előbb volt jelen a tokaji borvidéken, mint az aszú. Az aszúborok esetén a botritiszes szemek szemenkénti válogatásával, illetve erjedő borban történő áztatásával nagyobb koncentrációt tudtak elérni, mint a lédús és botritiszes szemek egészfürtös, mustos erjesztésével, ezért az aszú megjelenése valamelyest háttérbe szorította a főbort. Az édes szamorodni hatásai a 2016-os évjárattól módosultak: a termékleírásban a száraz és az édes szamorodni teljesen külön vált, a palackokra kötelező felírni a teljes nevet, és a minimális érlelési idő csökkent. Ezek a változások lehetővé tették, hogy az édes szamorodni még gyümölcsösebb legyen, és a maradékcukor tartalma elérje vagy meghaladja egy korábbi hat puttonyos aszú szintjét. A száraz szamorodni piaca nagyon lecsökkent, ezért kevés termelő készít napjainkban. Édes szamorodnit viszont sokan készítenek, és a termékleírás megváltozásával, illetve az aszú prémium borrá tételével egyre több termelő számára válhat fontossá, hogy készítsen a nagyközönség számára elérhetőbb, a botritiszes édes bor élményét nyújtó tételt. Ezért három olyan borászt kérdeztünk meg az édes szamorodni helyzetéről, akik különbözően, de a tokaji borok minőségéért és hírnevéért dolgoznak.
Tokaji Aszú and Essencia Making
tags: #tokaji #szomorodni #edes #hutve #foka