A sört a világ minden országában megtaláljuk valamilyen formában, ahogy a bor, úgy a folyékony kenyér is rendkívül népszerű ital. De miért van az, hogy a legtöbb üveg egységesen sötétbarna vagy zöld színű? Talán így jobban eláll? Netán a gyártók úgy gondolják, hogy ez passzol a legjobban az italhoz? Vagy egyszerűen csak tradíció?
Miért barna vagy zöld a sörösüveg?
Régen a sört kizárólag átlátszó üvegekben értékesítették, ám a sörfőző mesterek elég hamar felismerték, hogy a sörben található savak egyike elég rosszul tűri a napsütést, illetve általában az UV-sugárzást. Némi tárolást követően megfigyelhető volt az ital minőségének romlása: mind az íz, mind pedig az illat kellemetlenné vált. Szerencsére gyorsan rájöttek a probléma megoldására, ez pedig nem más volt, mint az átlátszó üvegek lecserélése sötétbarnára. A színezett üveg megvédte a sört a nap sugaraitól, és nagyban növelte az ital eltarthatóságát.
A másik elterjedt szín, a zöld viszont csak a második világháború után jelent meg. A háború alatt az anyagok, amelyektől az üveg a barna színét kapta, hiánycikké váltak, és a sörkészítőknek valamilyen más alternatívát kellett keresniük. Ez lett a zöld szín, amely a barna mellett máig a sörös üvegek uralkodó színe. Mostanra már a gyártók preferenciáján múlik, hogy melyik színt választják a kettőből. Emellett az átlátszó sörös üvegek is újra elterjedtek bizonyos fajta sörök esetén.
A csillag mint szimbólum a sörlogókban
Az ötágú vörös csillag a 20. század egyik meghatározó politikai jelképe volt, a kommunizmus jelképe, amely annak idején a szocialista világrendszer országainak zászlóiba, címereibe is bekerült. Érdekes, hogy ettől függetlenül, még ma is több helyen megtalálható, például a holland sör, a Heineken logójában is. A sörmárkának persze semmi köze a kommunista jelképhez, mert a márkánál már a 19. század végétől használták az ötágú csillagot - igaz, akkor még nem volt vörös.
Magát a csillagot a középkori szimbolikából vették át, aminek négy sarka a négy elemet - tűz, víz, föld, levegő -, míg ötödik ága a mágikus erőt szimbolizálja. A középkori szimbólum öt ága közül azonban négy náluk a vizet, a komlót, a malátát, az élesztőt, míg az ötödik itt is a különlegességet garantáló mágikus erőt jelképezi. Az "A" élesztővel erjesztett sör különleges íze miatt elnyerte az 1889-es párizsi világkiállítás nagydíját, és az ott kapott rangos díjat utána a híres csillaggal együtt jelenítették meg a palackjaikon.
A csillagot pedig csak 1930-ban színezték be vörösre, azonban hogy ne legyen félreértés és probléma a szimbólumegyezés miatt, az 1950-es években jobbnak látták fehérre átfesteni. „1873-ban Gerard Heineken annyira büszke volt újonnan megalkotott prémium sörére, hogy egyből a nevére is vette az összes palackot. Így született meg a Heineken, és vált hamarosan Amszterdam, majd egész Hollandia kedvencévé. Most, 4 emberöltővel később, a minőség iránti elkötelezettségünknek köszönhetően naponta immár 25 millió Heinekennel koccintanak a világ 192 országában. Hogy mi a Heineken titka? Egyrészt a különleges A-élesztő, amely az összetéveszthetetlenül harmonikus, enyhén gyümölcsös ízjegyeket garantálja. Másrészt pedig a mágikus csillag, ami a serfőző mesterek ősi szimbóluma. A négy csúcs a természetes összetevőket jelképezi: az árpamalátát, a vizet, a komlót és a Heineken a-élesztőt. A csillag ötödik csúcsa pedig a sörfőzés különleges varázsának jele volt a középkorban. Ma már nem hiszünk a varázslatban, annál inkább a szakértelemben.
Régi logók és a sörmárkák története
Logók mióta léteznek, melyek a legrégebbiek? Ezekre keressük a választ ebben az írásunkban. 3. 1876 óta használja a Bass Ale a piros háromszöget logójukként: ez volt az első, védjeggyel ellátott logó Angliában. 1890-re a legjobban eladott angol sörmárkává vált, mindezt megtámogatta az egyszerű, könnyen felismerhető design. A Bass Ale-t az ír James Joyce is megemlíti az 1919-ben megjelent, Ulysses című nagyregényében. 1. A Stella Artois rendelkezik magasan a legrégebbi logóval, ugyanis először 1366-ban használták hasonló formátumban mint napjainkban. Ekkor alapították meg a Belgiumban található Leuvenben a Den Hoorn sörfőzdét (a hoorn szó hollandul kürtöt jelent), melyet Sebastian Artois felvásárolt a 18. században, és elnevezte saját magáról - így a márka sokáig Artois néven futott és csak a 20. század elején került elé a Stella szó, amely latinul csillagot jelent. A kürt, amely eredetileg a sörfőzde logója és egyben neve volt, a mai napig megjelenik a logóban.
Védjegyviták: Heineken és Csíki Sör esete
Az elmúlt hetekben nagy médianyilvánosságot kapott a Heineken és a Csíki Sör konfliktusa. A történet lényege, hogy egy romániai bíróság a Heineken romániai leányvállalatának kérelmére eltiltotta a Csíki Sört a védjegyének használatától, mondván, hogy az a Heineken sörökre korábban bejegyzett "Premium Ciuc" védjegyébe ütközik (amelyben a "Ciuc" a "Csík" helynév román változata).
Az érdeklődők számára vizsgálható kérdés volt, hogy vajon a Csíki Sör visszavághatna-e a Heinekennek azzal, hogy törölteti annak ismert vörös csillagos védjegyét arra hivatkozva, hogy az tiltott önkényuralmi jelképet tartalmaz? Induljunk az alapoktól! Mind a nemzeti védjegytörvények (ld. pl. Vt. 3.§(1) a) pont), mind az Európai Unió védjegyrendelete (7. cikk f) pont) kimondják, hogy közrendbe, illetve közerkölcsbe ütköző megjelöléseket nem lehet védjegyként bejegyeztetni.
Vulgáris szexuális utalások védjegyeztetése esetén a közerkölcsbe, míg az önkényuralmi jelképek (mint a horogkereszt vagy az ötágú vörös csillag) védjegyként való használata esetében a közrendbe ütközés merül fel kizáró okként. A kérdés tehát az, hogy ha a Csíki Sör (vagy bárki) úgy döntene, hogy azzal vág vissza a Heinekennek, hogy töröltetni próbálja akár a magyar, akár az európai uniós védjegyét, sikerrel járna-e?
A korábbi hasonló jogesetek között kutatva találkozhatunk egy üggyel, amely meglehetősen hasonló ehhez. Az ügy az EU védjegyhivatalától eljutott egészen a Bíróságig, és mindegyik fok elutasította a bejegyzési kérelmet, illetve a bejelentő érveit. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy a szovjet címer közrendbe ütközőnek minősül egyes tagállamokban, melyek korábban szovjet megszállás alatt álltak. Nem számít tehát, hogy csak az Unió egy részére állnak fenn a bejegyzést kizáró okok; elegendő, ha azok egyetlen tagállamban állnak fenn.
Mivel nem volt lehetőség közvélemény-kutatásra arról, hogy a volt szocialista országokban pontosan hogyan is tekintnek a szovjet címerre, a közrendbe ütközés legfőbb bizonyítékaként Magyarország és Lettország jogszabályai szolgáltak. A korábbi magyar Btk. 1987. évi. IV. tv. 269/B. A lett gyülekezési törvény pedig arról rendelkezik, hogy tüntetések és utcai felvonulások résztvevői számára tilos a korábbi szovjet és náci német címerek, zászlók, himnuszok és szimbólumok használata, akár stilizált formában is (11. cikk (5) pont), illetve a náci és kommunista ideológiák népszerűsítése is (10. cikk (2)).
A kérdés tehát, hogy az EU hivatala elfogadná-e az erre a jogesetre való hivatkozást, amennyiben valaki azt állítja, hogy a Heineken sörökre bejegyzett vörös csillaga éppen úgy közrendbe ütközik, mint a kitűzőkre és táskákra bejegyezni kívánt szovjet címer? Először is mondhatná azt, hogy a kommunista ideológia és a Heineken vörös csillaga közötti kapcsolat jóval távolibb. Másrészt, a lett gyülekezési törvény csak tüntetésekre, és kifejezetten politikai indíttatású használatra vonatkozik, ezért a Heineken állíthatja, hogy nem valószínű, hogy az ő sörösüvegeit lóbálva tüntetne bárki is a kommunizmus mellett Lettországban.
Ami a magyar szabályozást és jogi helyzetet illeti, ott a Heineken minden bizonnyal hivatkozna arra a tényre, hogy a magyar védjegyhivatal minden probléma nélkül bejegyezte a vörös csillagot is tartalmazó védjegyeiket, illetve a Fővárosi Bíróság még 1996-ban éttermekre bejegyezhetőnek talált egy "MARXIM" feliratú megjelölést, amelynek "A" betűje egy stilizált vörös csillagot ábrázolt. Ami azonban ezeknél fontosabb, a Heineken minden bizonnyal hivatkozna az Emberi Jogok Európai Bíróságának Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére, amely a szólásszabadság túlzott korlátozására hivatkozva elmarasztalta a magyar államot, kimondva, hogy egyes "szimbólumok viselése fájdalmat okoz… az áldozatoknak és családtagjaiknak, azonban… az ilyen érzések önmagukban nem elegendőek a szólásszabadság korlátozásához" (57.pont); illetve az ezt követően hozott alkotmánybírósági határozatra (4/2013. (II. 21.) AB határozat), amely a túlságosan széles tilalom miatt végül megsemmisítette a fenti Btk. rendelkezést. Btk. 335. Tehát jelenleg Magyarországon csak annyiban tilos az önkényuralmi jelképek használata, hogyha az a köznyugalom megzavarására (az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogának sérelmére) alkalmas.
A Heineken pedig mondhatja azt, hogy az ő sörein látható vörös csillag, különösen a logó kontextusára tekintettel, nem alkalmas az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogainak sérelmére. Ezzel szemben a Csíki Sör érvelhetne úgy, hogy nem helyezhetünk túl hangsúlyt a magyar szabályozásra, mivel az csupán a közrendbe ütközés bizonyítékát jelenti. Maga a tény lényeges, hogy több, korábban szovjet megszállás alatt álló tagállamban jogszabályok foglalkoznak a kérdéssel. Például Csehországban, ahol nincs külön szabály, amely a vörös csillag használatát tiltaná, a helyi védjegyhivatal elutasított már olyan védjegybejelentést, amely egy ötágú csillagban látható sarló-kalapács bejegyzésére irányult.
Paródia, ellentétes példák és jogi következmények
Végezzünk még egy gondolatkísérletet! Tegyük fel, hogy valaki (akár a Csíki Sör, akár bárki más) úgy dönt, hogy parodizálni fogja a Heineken emblémáját, és zöld háttér előtt fehér betűkkel feltüntet egy nevet (mondjuk azt, hogy "TILTOTT SÖR"), amely fölé egy szvasztikát helyez. Tehát nem egy (negyvenöt fokban megdöntött) horogkeresztet, hanem egy klasszikus szvasztikát, azaz ázsiai vallási szimbólumot, azon az alapon, hogy ha a Heineken vörös csillaga nem a kommunizmusra utal, akkor ők sem a nácizmusból, hanem a például Japánban térképeken egyébként templomokat jelölő (bár ott is vitát kiváltó) jelzésből indulnak ki. Mi történne ebben az esetben? A válasz megint csak bizonytalan, valószínűleg attól függ, hogy az uniós tagállamok (különösen Ausztria és Németország) jogszabályai mennyire szigorúan tiltják a szvasztika használatát.
Mindenesetre a bejelentő elutasítás esetén érvelhetne úgy, hogy a joggyakorlat konzisztenciája érdekében, ha a Heineken kommunista ideológiát nem propagáló vörös csillaga bejegyezhető, akkor egy náci ideológiát nem propagáló szvasztikát tartalmazó ábra is lehet védjegy. A bejelentő mondhatná azt, hogy a vörös csillag ugyan elfogadottabb Nyugat-Európában, például számos befolyásos értelmiségi több értelemben szovjetbarát volt (hogy csak két példát mondjunk, a történész Eric Hobsbawm, vagy a filozófus Alexandre Kojève), ezzel szemben a nácizmus által használt szvasztika teljes mértékben elfogadhatatlanná vált a nagy nyilvánosság számára, azonban logikailag ettől még mindkettő ugyanaz a kategória, hiszen mindkettő totalitárius rendszerek szimbóluma volt.
A Heineken álláspontja és a fejlemények
A Heinekennek eszében sincs megválnia a logójában szereplő vörös csillagtól - a hollandiai cég szóvivőjének nyilatkoztát a Beverage Daily című internetes lap idézi. Az italpiaci szakportál a Csíki Sör név miatt kirobbant vitáról ír, megemlítve, hogy a Fidesz olyan törvényjavaslattal kelt a Heinekennel védjegyvitába keveredő romániai Lixid sörgyártó védelmére, amely megtiltja az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát. Ennek kapcsán szólaltatta meg a cég szóvivőjét, aki úgy nyilatkozott a lapnak: megérti, milyen szimbolikus értékkel bír a magyarok számára a „Csíki” márkanév, ugyanakkor „a Heineken mindig, mindenhol és minden eszközzel meg fogja védeni azt, ami a cég születése óta a sajátja: a Heineken márkát, beleértve az ikonikus vörös csillagot”. A cég azt is hozzátette: figyelik a fejleményeket, és remélik, az ügy hamarosan megoldódik.
A Heineken a törvényjavaslat benyújtása után néhány nappal döntött úgy, visszavonja az Igazi Csíki Sörrel szemben védjegybitorlás miatt indított kereseteit.
Összegzésként
A sörösüveg színének eredete elsősorban gyakorlati - a napfény és az UV elleni védelem - okokra vezethető vissza, amelyet történelmi körülmények: a háborús anyaghiányok alakítottak át. A csillag mint motívum a sörmárkák jelképrendszerében régi, középkori gyökerekkel és kereskedelmi-szimbolikus jelentéssel bír. A vörös csillag politikai konnotációi és a védjegyjogi kérdések azonban komplex jogi vitákat eredményeznek, melyekben a tagállami szabályok, az EU-eljárások és a szólásszabadság értelmezése egyaránt szerepet játszik.