Az alkoholnak közismerten fertőtlenítő hatása van, így sokan azt gondolják, hogy egy-két feles legurítása megvédheti őket a vírusoktól. A koronavírus-járvány kitörésével jelentősen nőtt kereslet a különféle kézfertőtlenítők iránt, amelyek alkoholtartalmuknak köszönhetően segítenek elpusztítani a bőrünkön tanyázó, különféle vírusokat és baktériumokat. Az is igaz, hogy az alkohol a különféle felületeken található kórokozók többségét elpusztítja. Vannak félreértések az alkohol fertőtlenítő hatásával kapcsolatban.
Vegyészeti szempontból háromféle alkohol létezik: az izopropil-, az etil- és a metil-alkohol. Mindegyik úgy öli meg a kórokozókat, hogy lebontja a sejtmembránt, így a sejt belső alkotóelemei szétmállanak.
Az etil-alkohol ugyan a röviditalokban is megtalálható, de elfogyasztás után az emésztőrendszer nagyon gyorsan lebontja az etanolmolekulákat, ez pedig megnehezíti, hogy bármilyen baktériumot is elpusztítsanak, amivel esetleg érintkeznek. Ez azonban valójában jó dolog, mivel a testünkben több millió hasznos baktérium is van - olyanok is, amelyeknek létfontosságú a jelenléte. Ha az etanol képes lenne megölni a testünkben található kórokozókat, akkor a káros baktériumokkal együtt a jótékonyakat is elpusztítaná. Az alkohol túlzott mértékű fogyasztása szó szerint mérgező a szervezetünkre. Irritálhatja az emésztőrendszer belső falát, túlterhelheti a májat (ami cirózishoz, vagyis a szerv hegesedéséhez vezethet), és pusztítja az agyszövetet is. Hetente egy-két pohár bor, sör vagy feles elfogyasztása tehát nem segít a szervezet kórokozó-mentesítésében, így ilyen céllal semmiképp se igyunk. Az egészségünk érdekében az alkoholos fertőtlenítést kizárólag külsőleg alkalmazzuk.
Jelen cikk 2022.02.21. Utolsó módosítás dátuma: 2022. június 03. Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára.
1. Ez a tévhit számos tragikus eset forrása, hiszen sokan úgy gondolják, hogy ha alkoholos italokat isznak, az melegen tartja őket, így nem hűl ki a testük. Ez azonban nem igaz: ha alkoholt iszunk, úgy érezzük, hogy melegünk lett tőle, mert a bőrhöz közeli perifériás véredények kitágulnak, több vér áramlik át rajtuk. Ez az oka annak is, hogy sokan kipirulnak a szeszes italoktól. Csakhogy eközben a test más részei kevesebb vérhez jutnak, és míg a testfelszín hőmérséklete nő, addig a belső, létfontosságú szerveké csökken. Ezért a hiedelemmel ellentétben az alkohol lehűti a testet, sőt: kevésbé ellenállóvá teszi a hideggel szemben.
2. Ugyancsak széles körben elterjedt tévhit, hogy az alkohol nem hizlal, mert kevés kalóriát tartalmaz. Különösen a vörös borról gondolják sokan, hogy belefér akár a fogyókúrába is. Csakhogy ez nem igaz: az alkoholos italokban jelentős mennyiségű kalória van. 4 centiliter pálinkával például 100 kcal energiát viszünk a szervezetbe, ugyanennyi édes likőrrel még többet, körülbelül 140 kcal-t. A borok ennél kevésbé hizlalnak, de egy deci száraz vörösbor is tartalmaz körülbelül 60, míg ugyanennyi fehérbor 80 kalóriát. Az édes borok ennél is jobban hizlalnak, 100-180 kcal-t is tartalmazhat decijük. A leghizlalóbb szeszes italok a koktélok a hozzájuk felhasznált szirupok miatt.
3. Ennek a tévhitnek van alapja, de mégsem igaz. Ha ivás közben folyamatosan eszünk, akkor lassabban rúgunk be, mert az elfogyasztott alkohol lassabban szívódik fel a szervezetünkben. De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem rúgunk be, hiszen ez csak az alkohol mennyiségétől függ, nem attól, hogy mivel fogyasztjuk.
4. Egy hazai felmérésben az emberek mintegy kétharmada azt válaszolta, hogy szerinte gyorsabban bele lehet rúgni attól, ha keverjük a szeszes italokat. Ezért tartják sokan, hogy ha csak egyfélét isznak, akkor könnyebb tartani a kontrollt.
5. Ez a tévhit csak külső alkalmazás esetén igaz: az alkoholos kézfertőtlenítők valóban képesek a vírusok terjedését megakadályozni. Azt azonban semmilyen tudományos kutatás nem igazolta, hogy a szeszes italok fogyasztása segít a nátha leküzdésében, vagy “megöli a vírusokat” a szervezetben.
6. Sokan hiszik azt, hogy a kis mennyiségű alkoholnak egészségmegőrző hatása van. De megdőlt a „francia paradoxon”, hogy naponta egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. Minden alkohol káros. Ennek a tévhitnek az alapja az volt, hogy a vörösborban lévő antioxidáns vegyület, a rezveratrol jó hatással lehet a szívre és az érrendszerre.
7. Fontos kérdés, hogy az alkohol valóban hatásos fertőtlenítő? Az összes alkoholtípus baktericid (baktériumölő), fungicid (gombaölő) és bizonyos vírusokat is elpusztít, pl. herpesz vírus, influenza vírus, HIV vírus, Hepatitis B, -C. Megjegyzendő azonban, hogy legalább 60%-os vagy a feletti koncentrációban szükséges használjuk ahhoz, hogy elpusztítsa az előbb említett kórokozókat.
Ez a közlés összetartja az általános álláspontot: belső használat nem fertőtlenítés, külső felületen pedig hatékony lehet, amennyiben az alkohol koncentrációja megfelel.
