Ha február, akkor furmint. És ha furmint, akkor Tokaj...? Nem biztos. Összeszedtünk pár érdekes tényt, amit érdemes tudni arról a fajtáról, aminek itthon egy egész hónapot szentelünk. Jancis Robinson, Elizabeth Gabay, Alun Griffiths, Caroline Gilby és más Master of Wine-ok (azaz a borvilág sztárjai) is boncolgatták már a furmint témakört, és hasonlították a nagyágyú fehér burgundihoz. A furmint kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajon hozza legszebb formáját, de vulkáni málladékon és löszön is jól terem. A homokot és a köves talajokat viszont kevésbé kedveli. A furmint nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé, ezért sem értek el vele annak idején nagy sikereket, amikor az üzemi, nagy mennyiségű termelésen volt a hangsúly. Határozott, sokszínű, mégis elegáns és visszafogott szőlőfajta, finom textúrával, kifogástalan arányokkal. A fajta bora általában magas savtartalmáról híres, pontosan ez adja utánozhatatlan karakterét, azt a fineszt, amit a legszebb száraz furmintokban is érezhetünk. A tokaji furmint illata határozott és kisebb koncentrációval is fajtajelleges = gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik benne, idősebb testvéreiknek pedig előjön petrolos, barackos jellege is. A Somlón termelt furmint illat- és ízvilága már visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. Mivel ma már nem csak édes bor formájában gondolunk a furmintra, így az ahhoz párosítható ételek választéka is kitágult. Rengeteg potenciál van benne: teremthetünk harmóniát hasonló ízekkel, de az ellentétes ízekkel kiegészítve is létrehozhatjuk az összhangot (pl. Hazánkban az egyik hungarikumnak számító szőlőfajta a furmint. Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Első magyarországi említése még 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt. Eredete a mai napig tisztázatlan, sokan Dél-Itália tájáról, mások a Szerémségekből valónak tartják. A XVIII. Ma a tokaji mellett a somlói furmintot tartják a legtöbbre. Jelenlegi magyarországi termőterülete mintegy 3600 ha. Fürtje közép-nagy, laza, hengeres, bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett savai elegánsak. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magas alkoholtartalmú. Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Benne nagyon gyakran körte, birs és szegfűszeg keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat. A Somlón termett furmint illat- és íz-világa visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. Csúcsát 3-4 éves korában éri el. Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a borok-adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni. Sokan keménynek tartják. Az is lehet, ha éretlen vagy túlterhelt tőkéről szedett szőlőből készül. A legjobb somlói furmintot egyelőre Györgykovács Imre készíti, mellette Fekete Béla és Fehérvári Károly borai a legemlékezetesebbek. A Tokaj-Hegyalján termett furmint kissé lágyabb somlói társánál, de ez a lágyság viszonylagos. Savtartalma többször eléri a 10-12 gr/lit értéket. Ez megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag testet és jó gerincet jelent, de semmiképpen nem okoz bántó savérzetet. A háború előtti telepítésekről származó furmintok (pl. Árvay János vagy a Királyudvar palackozásában) a száraz fehérborok között világviszonylatban is jelentősek. Egyre több termelő igyekszik kiaknázni a korosabb ültetvényekben rejlő lehetőségeket. Ezeknek a boroknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-egy somlóinak. Az édesen iskolázott furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárga muskatelllyal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján. Mivel a fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas puttony-számú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találhatunk, kellően kiegyenlítve a szintén magas savtartalommal. Ezeknek a boroknak az alkoholtartalma nem mondható magasnak: általában 11-12% között mozog. Fiatalon a késői szüretelésű furmintok illatvilágát sokszor a botritisz határozza meg, benne sok citrusféle, narancshéj, szerecsendió virág és az elmaradhatatlan körte, birs illatával. Az aszúboroknál a botritiszes jelleg kevésbé érvényesül. Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, amerikai hordóban érett boroknál gesztenye, őszibarack, ananász jelentik a fő íz-irányokat. Egyes termőhelyeken kifejezetten kapros jellegű illat- és ízjegyekkel születnek a borok. Ez nem hiba, hanem talaj adottság. A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is (pl. Származását illetően a Furmint lehet, hogy a Földközi-tenger vidékéről származik, de az is lehet, hogy az egykor Magyarországhoz tartozó Szerémségből eredeztethető. Tokaj-Hegyalja fő fajtája, ahol már a 17. század elején feljegyezték termesztését. Elterjedése valószínűleg összefügg az aszúkészítés föllendülésével, mivel a leginkább aszúsodik. Igazi karriert is ennek köszönhetően futott be. Több, főként fehérbort termő borvidéken kitűnő bort készítenek belőle, amely önmagában száraz, testes, de igen kellemes illatú, finom, harmonikus és tüzes zamatú. Kifejezetten savhangsúlyos, hosszan érlelhető bort ad. Benyák Zoltán - Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek (20. Tavasszal valamiért a fehérborokra gondolunk elsősorban, amikor választani kell, és mi most meg is maradunk ennél a bevett szokásnál. A furmint nagy változatosságot mutató fajta, megszámlálhatatlanul sok változattal, mind morfolóciailag, mind ízképet tekintve. Nagy mozgásteret ad a borászoknak, sokféle stílusban készülhet belőle bor, kitűnően alkalmas a dűlők különbségeinek bemutatására. A neutrális fajták közé tartozik, azaz nincs meghatározó fő fajtajellege. Körte, fehér húsú gyümölcsök, birs, alma és barack (néha citrusok) lehetnek a legjellemzőbb illat- és ízjegyei. Palackos éréssel mindez petrolra és barackosságra vált. Neutrális jellege okán képes a termőhelyet jól közvetíteni. Igazán méltó az ünnepi asztalra ez a klasszikus Szepsy furmint: a dűlős borokat idéző illat- és ízgazdagság, érett fehér gyümölcsök, körte, barack és alma, és a vulkáni talaj ásványossága szép harmóniában. Egy kiváló ár-érték arányú furmint Tokajból. Barackos, szőlővirág illatú száraz furmint a hordós érlelésből adódó leheletnyi füstös jelleggel. Dűlőszelektált száraz furmint. Kifinomult bor a modern és kristálytiszta gondolatiság szolgálatában; az I. osztályú, történelmi Király-dűlő makulátlan furmint gyümölcséből. Illatában zöldalma és cedrus izgalmas kettőse mellett fűszeres körte és sok-sok citrus. Végtelen ízében maracujával, lime-mal és némi pink grapefruit-tal egészül ki a zöldalmás fővonal. A juhfark ősi magyar fajta, szinte egyetlen termőhelyhez, a Somlóhoz köthető. A juhfark valódi értékeit a vulkáni, ásványos talajokon tudja megmutatni, de a meszes talajt is kedveli. Bora utóbbin könnyedebb, illatosabb. Értékeinek kibontakozásához idő kell, levegőztetést és a szokásosnál magasabb hőfokot igényel. Közepes testű, színe citromsárga, zöldes reflexekkel. Illata visszafogott, virágos, vágott füves. A kortyban a herbális jegyeken túl, intenzív ásványosság jelenik meg, sós, kovaköves jegyekkel. A finom virágos, gyümölcsös illat hátterében szépen megjelenik a Somlóra jellemző ásványosság. Nagy testű sűrű juhfark Balogh Zoltán minősített biobirtokáról. Illatában gyógynövényes aromák, a korty gazdag, telt, gyümölcsös, ásványos. Az olaszrizling olasz vagy francia eredetű fajta, amely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Magyarországon szinte minden borvidéken megtalálható. Neutrális fajta, ezért sokféle stílusban lehet belőle bort készíteni: könnyű, citrusos, gyümölcsös, friss üde boroktól az egészen mély olajos textúrával rendelkező testes, fehérborokig. Savai teljes érésben erőteljesek de finomak, jó termőhelyen gerincesek és elegánsak. Üde, diszkrét illatvilágú fehérbor, zöld gyümölcsaromákkal, telt harmóniával, finoman savas hosszú utóízzel. A Balatonfüred-csopaki borvidékről származó bio olaszrizling komplex, érett ízekkel rendelkező bor. Illatában érett fehér gyümölcsök, szájban telt, ízes, érett, különleges ízvilággal, jó hosszúsággal. Ennek a bornak a 2018-as változata a legjobb száraz fehérborok kategóriában 5. Érett, szalmasárga, illatában finom fahordós tónus. Érezhetően szépen érett alapanyag. A furmint egy nagyon sokoldalú szőlőfajtánk, mivel a teljesen száraz bortól az egészen édes, kifejezetten magas cukortartalommal rendelkező eszenciáig készülnek belőle borok, így a mindennapi és ünnepi felhasználása is nagyon változatos. A könnyedebb, egyszerűbb ízvilágú száraz, félszáraz vagy félédes furmintok a mindennapok kellemes kísérői, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani. Körülbelül 8-10°C-on, tulipán formájú fehérboros pohárban felszolgálva mutatják a legszebb formájukat. A komolyabb száraz birtokborok és dűlőszelektált furmintok nagyon szépen fejlődnek a palackban, így ezeket érdemes lehet palackosan még pár évig érlelni. Ezeknek a száraz boroknak az izgalmas ásványos jellege és tartalmas ízvilága miatt érdemes az elfogyasztáskor is időt adni. Tejszínes fogásokkal, levesekkel, zöldségekkel, vad madarakkal, házi szárnyasokkal, halakkal és sertéshúsból készült ételekkel is nagyon sokféleképpen párosíthatóak. A késői szüretelésű furmintok tiszta gyümölcsös jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek könnyedebb gyümölcsös salátákkal, gyümölcsös desszertekkel, pohárkrémekkel vagy például egy krémessel is. Az aszúk és eszenciák különleges ízviláguknak köszönhetően akár önmagukban is képesek egy fogásként megjelenni, de végtelenül izgalmas, új dimenziókat nyitnak meg, ha elkezdjük őket különböző sós, vagy édes fogásokkal kombinálni. Klasszikus párost alkotnak a libamájjal, a rokfort sajttal, diós és mézes desszertekkel, de bátran kísérletezzünk, mert a legextrémebb fogásoknál is nagyon jól működhetnek. A furmint a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága. A fajtán belül fehér, piros és változó furmintcsoport különböztethető meg. Amelyből legelterjedtebb a fehér furmint. Származása pontosan nem ismert, valószínűleg a Balkán-félszigetről jutott el először a Szerémségbe, majd az ország többi részébe, mások azt mondják, hogy a Tokaji borvidéken született. A furmintot már a 13. században ismerték Magyarországon, az idő tájt még Sopronban is termesztették, bár a neve ott nem furmint volt, hanem zapfner. Ez a név először egy ajándékozási szerződésben olvasható. A Mecsekaljára a 14. században került igen érdekes úton: egy káptalanban tokajihoz hasonló bort akartak készíteni, és a földdel együtt odaszállíttattak tőkéket, aminek következtében a furmint szőlőfajta is átkerült. Zelenák István, történész kutatásai során rábukkant egy olyan, a furmint nevét említő dokumentumra, amely minden eddiginél korábbi időszakból származik. Jelenleg Tokaj-Hegyalja fő fajtája, de emellett jelentősséggel bír még a Somlón, Badacsonyban, Sopronban, Egerben, a Bükkalján és a Mecsekalján is. Ha már a földrajzi elterjedésénél járunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy szőlőfajtánk a Kárpát-medencén túlra nem jutott el, csupán néhány környező országban, így Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában stb. találkozhatunk vele egy-egy pincészetnél. Ahol megtalálható más országok neveltjeként, mindenhol más és más névvel illetik. Jellemzője a citrusos illat, mely almával és őszibarackkal keveredik. Ha esetleg egy nagyon könnyed, fiatalos furmintról van szó, akkor kísérletezhetünk egy közepesen érlelt kecskesajttal, de ha nem preferáljuk a kecskét, akkor valamilyen félkemény tehénsajt is megfelel (fiatal gouda vagy a magyar Pannónia). Közepes testű, 2-3 éves furmintoknál előtérbe kerülhet egy testesebb, ementáli típusú sajt, vagy például Sándor Tamásféle félkemény, hegyvidéki érlelt tehénsajt. A furmint sokszínűségét mutatja, hogy nem csak száraz és édes bor készíthető belőle, de pezsgőalapanyagként is régóta ismert, valamint hordóban és acéltartályban is jól érlelhető. A burgundiakhoz hasonlóan képes a termőhelyi sajátosságokat közvetíteni. A Somlón termelt furmint nehezebben nyílik meg, illat- és ízvilága visszafogottabb, így levegőztetést igényel. Különlegességét hangsúlyozza, hogy a Riedel külön poharat alkotott a furmintnak. Jelenleg a világ legdrágább bora a Royal Tokaji Esszencia 2008 Magnum, melyből 1,5 liter 40 ezer dollárba, azaz 12 millió forintba kerül. Bár a furmint a DNS-vizsgálatok alapján egyértelműen Tokajhoz köthető, a Kárpát-medencében máshol is megtalálható: az osztrákok Moslernek, a németek Tokayernek, a szlovénok Siponnak, a horvátok Posipelnek, a szerbek Moslavacnak, az olaszok Furmint bianconak hívják. +1.
Your Mom's Perfume Shelf Was Actually Fire 🔥 | Forgotten Classics Under
tags: #a #furmint #illataban #gyakorta #megjelenik