Magyarország borvidékei között Tokaj, Villány és Eger neve szinte azonnal ismerősen cseng. Azonban létezik egy hatalmas, az Alföld szívében elterülő borvidék, amely meglepő módon több szőlőültetvényt fog össze, mint bármelyik másik: ez a Kunsági borvidék. Sajátos talaja, történelmi gyökerei és a modern borászatok innovációja teszik ezt a vidéket egyedivé és méltán népszerűvé a borok kedvelői körében. A Kunsági borvidék nem csupán a mennyiség, hanem a minőség és a sokszínűség terén is jelentős szerepet játszik a magyar borászatban.
A Kunsági Borvidék Mérete és Földrajzi Elhelyezkedése
A Kunsági borvidék a maga 22 000 hektárnyi területével büszkélkedhet, ezzel Magyarország legnagyobb borvidéke címet viseli. Ez a terület Európa szőlőművelésében is meghatározó tájnak számít, hiszen az ország teljes szőlőültetvényeinek közel egyharmada itt található. A borvidék az Alföld középső részén terül el, kiterjedve a Duna-Tisza közére és a Tisza menti tájaira is. Fő központjai közé tartozik Kecskemét, Kiskőrös és Cegléd, amelyek mindannyian gazdag szőlészeti hagyományokkal rendelkeznek. A borvidék földrajzi értelemben a Pesti-síkság déli részét, a Solti-síkságot, a Csepel-sziget és a jászsági löszhátakat is magában foglalja. Csak Tiszaföldvár környékén nyúlik át a Tiszántúlra. A terület tengerszint feletti magassága általában alacsonyabb 150 méternél, a szintkülönbségek pedig csupán 10-20 métert mutatnak. Ez a hatalmas kiterjedés és a változatos talajviszonyok teszik lehetővé a fajták és stílusok széles skálájának megtermesztését és elkészítését.
Történelmi Gyökerek és A Filoxéravész Öröksége
A Kunsági borvidék szőlőtermesztésének története egészen a XI. századig nyúlik vissza, amikor is oklevéllel igazolhatóan megindult a szőlőművelés a térségben. A szőlészet és borászat, főként kiegészítő foglalkozásként, saját fogyasztásra, de részben kivitelre is, az egész középkor és a török háborúk során is folytatódott. Nagyobb mérvű szőlőtelepítés a XVIII. század végén kezdődött és a XIX. században is folytatódott. Ennek fő célja az volt, hogy a szőlő és gyümölcstelepítéssel megkössék a futóhomokos területek talaját.
A 19. század végén a filoxéravész szinte teljesen elpusztította a magyarországi szőlőültetvényeket. Az Alföld homokos talaja azonban ellenállt a gyökértetűnek, így a Kunság a magyar borkultúra újjászületésének egyik kulcspontjává vált. A homoki szőlők jelentőségét rendkívülien megnövelte a filoxéravész idején kialakult helyzet. Míg az ország hegyvidéki szőlőterületeinek csaknem 90%-a tönkrement, addig a filoxérára immunis homoktalajokon háborítatlanul folytatódhatott a szőlő és bortermelés. Ez átmenetileg nemcsak megnövelte a homoki szőlők eszmei értékét, de a filoxéra által sújtott versenytársak kiesése miatt jelentős anyagi haszonnal is járt. 1892-ben a Kunsági borvidéken termelték az ország áruborának a zömét.
Talaj és Klíma: Az Alföldi Borok Alapjai
A Kunsági borvidék talaja többnyire dunai eredetű meszes homok, amely különböző vastagságú rétegben telepedett a mezőségi és réti talajokra. Helyenként vékony lepelként fedi (lepelhomok) a kötött (vályog, agyag) altalajt, más helyeken buckákat képez. A homok fajhője alacsony, ezért a nyári forróságban hamar fölmelegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is. A 75%-ot meghaladó kvarctartalma okán nem tud megtelepedni benne a filoxéra. A talajfelszíni forróság az egyik oka a homoktalajokon termett borok savszegénységének. A Duna- és Tisza-menti ártereknél magasabban elterülő szőlők a folyami hordalékon kialakult csernozjom jellegű talajon nőnek. A Jászsági-löszháton és a Monori-dombokon barna erdei talajokat és humuszos, vályogos homoktalajokat találunk. A borvidék klímája évente elég változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró, napsütéses nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napfényes órák száma és alacsony a csapadék mennyisége. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a lombozat napperzselése és hőütése. A sok éves átlagban mintegy 100 mm csapadékhiány fordul elő egyes években.
A Kunsági Borvidék Szőlőfajtái és Borstílusai
A Kunsági borvidéken 64 regisztrált szőlőfajtával foglalkoznak, melyből tíz fajta kiemelkedő jelentőségű, hiszen az arany sárfehér, a Zala gyöngye, az ezerjó, a cserszegi fűszeres, a Müller-Thurgau (rizlingszilváni), a kövidinka, a kadarka, a kunleány és az olaszrizling foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát. A borvidék klasszikus fajtái közé tartozik a kövidinka, amely évszázadokon át meghatározta a Kunsági borok arculatát. Mellette olyan jól ismert fajták is jelen vannak, mint az olaszrizling és a cserszegi fűszeres.
A Kunsági borok legfőbb erénye a frissesség és a gyümölcsösség. Az itt készített fehérborok üdítő savszerkezettel rendelkeznek, ideálisak mindennapi fogyasztásra. A borvidék fehérborai a talajnak megfelelően általában lágyak, gyakori a magas cukor- és alkoholtartalom. A térség vörösborai nem a testes, hordós érlelésű stílust képviselik, hanem inkább a könnyed, gyümölcsös vonalat. Az itteni vörösborok savai nem bántóak, könnyen ihatók, barátságosak. A modern borászatok ma már bátran kísérleteznek reduktív technológiákkal. Az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres illatos, virágos és szőlővirágra emlékeztető jegyeikkel új lendületet adtak a régiónak. A borvidék már hosszú ideje eredetvédelem alatt álló bora az Izsáki Arany Sárfehér. Az alföldi - keceli - kadarkát a 20. század második felében készítették először. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté. Az alföldi kadarkák savtartalma, ezen belül borkősavtartalma viszonylag alacsony, akárcsak a tannintartalma, míg az alkoholtartalma általában a többi kékszőlő átlaga fölött van.
A Kunsági borvidéken sok a napsütés és kevés a csapadék, így a szőlő gyorsan és egyenletesen érik. Ez adja a borok friss, napfényes karakterét. A borvidék nyolc körzetre tagolódik, és összesen 96 település található a területén. A szőlővel betelepített terület közel 27 000 hektár, ebből mintegy 21 000 hektár a Kunsági borvidékhez tartozik, ennek 75%-án fehérbor szőlő terem.
Borok Eredetvédelmi Szabályai és a Kunsági Borvidék Rendtartása
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Btv.) alapján a borok eredetvédelme több kategóriát különböztet meg, amelyek a Kunsági borvidékre is vonatkoznak.
Tájbor: Az ország területénél kisebb földrajzi egység neve használható arra a borászati termékre, amely a megyei szőlőfajta listában besorolt szőlőből készült. A tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, amelyben az "Alföldi" és a "Dél-alföldi" kategóriák is érintik a Kunsági borvidék egyes területeit.
Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: A körzet, a település és a dűlő nevei csak a borvidék vagy a borvidéki-régió nevével együtt jelölhetők a bor címkéjén. A borvidékek és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját a 2. számú melléklet tartalmazza, amely részletesen felsorolja a Kunsági borvidék nyolc körzetét és az azokban található településeket. A Kunsági borvidék körzetei a következők: Bácskai körzet, Cegléd-Monor-Jászsági körzet, Duna menti körzet, Izsáki körzet, Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet, Kiskőrösi körzet, Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet, és Tiszamenti körzet.
Védett eredetű bor: A védett eredetű bornak rendelkeznie kell az adott földrajzi eredetre jellemző ökológiai és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) tényezők jellemzőivel, és az ehhez kapcsolható termelési háttérrel. A védett eredetű bor rendtartásának elfogadását helyi termelő vagy termelői csoport kezdeményezi. A rendtartás szabályzatának tartalmaznia kell a földrajzi eredet lehatárolását, a szőlőfajta használatát, a szőlőtermesztési és borászati technológiát, valamint a bor kiszerelését és megnevezését.
A Kunsági borvidék esetében a rendtartás részleteit a helyi hegyközségek és a Bor Eredetvédelmi Bizottság dolgozza ki, amelynek elfogadása után a miniszter rendeletben adja ki. Ez biztosítja, hogy a borok megőrizzék egyedi jellegüket és megfeleljenek a szigorú minőségi előírásoknak.
A Kunság Borai: Mindennapok Borai és Új Lendület
A Kunság borai mindig is a mindennapok borai voltak. Nem a drága, ritkaságnak számító palackok kategóriájába tartoznak, hanem az elérhető, könnyen fogyasztható tételek közé. Bár a Kunsági borok legfőbb piaca a hazai fogyasztók köre, exportban is jelen vannak, főként könnyű fehérborok és rozék formájában. A "Igazi Kunság" összefogás, amely családi borászatokra épül, igyekszik megismertetni és népszerűsíteni a régió kiváló minőségű borait. Frittmann Péter, a 2007-es év borásza, és a fiatalabb generáció képviselői, mint Ifjabb Gál Csaba és Szentpéteri Attila, aktívan dolgoznak a régió borkultúrájának fejlesztésén, hozva a nemzetközi tapasztalatokat és újításokat.
Borvidékeink, személyesen. 9. rész: Kunság
A borvidéken számos kisebb családi borászat és nagyobb pincészet is várja a látogatókat. A Kunság nemcsak a borairól szól: a végtelen síkság, a tanyavilág hangulata és a helyi gasztronómia egyaránt hozzájárul az élményhez. A Kunsági borvidék nem verseng Tokaj vagy Villány presztízsével, de nem is ez a célja. Az Alföld borai a mindennapok megbízható társai: friss, gyümölcsös, szerethető tételek, amelyek közelebb hozzák a bort az emberekhez. A borvidék nyolc körzetre oszlik, melyek mindegyike sajátos karakterrel bír, hozzájárulva a Kunsági borvidék sokszínűségéhez és gazdagságához. A borvidék települései, mint például Kecskemét, Kiskőrös és Cegléd, nemcsak borászati központok, hanem kulturális és turisztikai látnivalókban is bővelkednek, így a borvidék látogatása igazi élményt nyújt az odalátogatóknak. A borvidék szőlőterületeinek 75%-án fehérbor szőlő terem, ami jól tükrözi a térség fehérborokra való orientációját, de a vörösborok terén is egyre komolyabb eredményeket érnek el a borászok.
tags: #a #kunsagi #borvidek #rendtartasa