Az élet néha olyan, mint egy rulett, ahol nem mindegy, hogy forog-e a kerék. Van, hogy az ember úgy érzi, mindent magára vehet, mint egy bomba, ami robban, és van, hogy csak arra vágyik, hogy a sör legyen elég hideg. Ez a kettősség, a nagyvilági gondolatok és a hétköznapi örömök kereszteződése határozza meg létünket. A média néha kamillásvattával borogatja az agyunkat, és az ember úgy érzi, ideje volna felnőtté válnia. De mi van akkor, ha a felnőtté válás egyet jelent azzal, hogy az ember rájön, mennyire kevés mindene van? Talán pont ez az, ami az emberré tesz minket.
A hétköznapok bölcsessége
Az élet, véleményem szerint, nem bonyolult. Elég, ha van egy tiszta ingünk, a bécsi szelet mellé citrom, a feleségünk örül az új blúzának, a nap süt, de csak módjával, és jár a szellő. Néha egy futó zápor is permetezzen be minket. A többi? A többi elintéződik magától. Ez a fajta gondolkodás, ez a hétköznapi filozófia, ami nem próbálja megmagyarázni a világot, csak elfogadni azt, és élvezni a pillanatot. Nem kell mindent megérteni, nem kell mindenre választ találni. Néha elég, ha csak vagyunk.
A sör mint kulturális szimbólum
A sör nem csupán egy ital, hanem kulturális jelenség, amely mélyen gyökerezik a történelemben és az emberi civilizációban. Már az őseink, a sztyeppei népek is fogyasztották az erjesztett lótej mellett a sört. A magyar középkorban is értékes fogyasztási cikk volt, amit az is bizonyít, hogy Szent Márton napján sörrel kellett adózni az egyháznak. Ez a fizetési forma jól mutatja a sör nagyra becsült státuszát a készpénz előtti korban. A sör nem csak élvezeti cikk volt, hanem kiváló kalória- és folyadékforrás is, különösen olyan időkben, amikor az ivóvíz minősége gyakran kétséges volt.
Bár Magyarországon hagyományosan a bor élvez elsőbbséget, a 19. és 20. század fordulóján íróink és költőink is gyakran megemlékeztek az aranyszínű, habzó nedűről. Krúdy Gyula írásaiban is megjelenik a sör, mint egy vadász "hőseinek" fogyasztási cikke, még ha hangsúlyosabb is a bor primátusa. "Igaz, hogy az üveges sör, amit így falusi helyre szállítanak, rendszerint keserű, dohos, állott, de délelőtt mégse ihatik az ember bort," elmélkedik egyik szereplője.
A sör nem hiányzott a későbbi magyar bohémek asztaláról sem, mint Faludy György vagy éppen Petri György, aki Antropozófia című versében utal rá. Bár a sör kivívta a magyar irodalomban a megérdemelt helyét, elsősorban mégiscsak a cseh sör- és írófejedelmek, Bohumil Hrabal és Jaroslav Hašek jutnak eszünkbe az irodalom+sör+közép-európa szókapcsolatról. Svejk katona egyik "mitológiai" attribútuma lehet a sör, Hrabal műveinek fedlapján pedig szinte mindig ott díszeleghetne egy korsó.
Növekvőben a sörfogyasztás – Erdélyi Magyar Televízió
A sörfogyasztás egyetemessége és kulturális hatása Európán túl is érvényesül. Oscar Wilde, Edgar Allan Poe, Ernest Hemingway, Ken Kesey, Hunter S. Thompson és sok más tengerentúli szerző neve is bizonyíték erre. Hemingway vagy örökösei jogdíjat számolhatnának fel a híres amerikai sörmárkának, a Ballantine Ale-nek, amelyet a szerző is kedvelt. Charles Bukowski "Beer" című versében ironikusan utal saját alkoholizmusára és a sörhöz fűződő szoros kapcsolatára.
A KSH adatai szerint Magyarországon is tekintélyes mennyiségű sört fogyasztunk. A kortárs írók közül Cserna-Szabó András mozog otthonosan az ételek és italok világában, és bár a bort tartja az "igaz magyar ember italának", elismeri, hogy a kommunizmus gyakorlatilag "kinyírta a magyar bort", és sokan a rossz boroktól menekültek a sörhöz.
A sör és a magyar gondolkodás
Az itallapok rákfenéje, az alkoholválasztás Pandóra-szelencéje jól összefoglalható két székely mondással: "Egy sör nem sör" kontra "A sör nem ital." Ez a nemzeti sörszkepszis végigkíséri a magyar gondolkodást és az irodalmat is. A borban gyakran "szakrális" értéket látnak, míg a sör a földi örömök síkján marad. Bozsik Péter humorosan állítja, hogy már az is pokolra juttathat, ha valaki következetesen a bort preferálja a sörrel szemben. Talán figyelembe kellene venni, hogy Hamvas Béla ezt majd száz évvel az 1848-as szabadságharc leverése után fogalmazta meg, amelyhez a "magyar ember sörrel nem koccint" legenda is kötődik.
Hamvas Béla szerint "…a nehéz borokat lassan kortyolgatva, aromájukat szaglászva, lehetőleg estétől hajnalig kell fogyasztani, mint egyes nőket, illetve férfiakat. Gyors, testi öröm - gyors, esti ital." Ezzel szemben a sör gyakran gyors, közvetlen örömöt nyújt.
Ady Endre is ivott sört beszélgetés közben, Tar Sándor "A leghidegebb éjszaka" című novellájában pedig a sör a menekülés és a kilátástalanság szimbóluma. De a sör nem mindig elvi kérdés, néha csak a jól végzett munka utáni jutalom, a nyári délután hűsítő tartozéka. Egy korsó ital, amit a barátság, az együttlét, az élet kedvéért vagy - időnként - a menekülésért fogyasztunk. Kicsit talán közönséges, de mindig közvetlen. Emberi. Olyan, mint az élet - ha épp jól sikerül.
A sör és a modern fogyasztó
A figyelmi gazdaságban élünk, ahol óriási a verseny a fogyasztók pillanatnyi figyelméért. Az erős márka az egyik legnagyobb versenyképességi erő. A márka nem más, mint egy tudati kategória, "a márka mindösszesen egy percepció. az asszociációink összessége" - hangsúlyozza Kőszegi András. A márkaválasztásunk az önkifejezésünk egyik legegyszerűbb módja. És mivel 100 százalékosan racionális döntés nem létezik, a döntéseink végén mindig van egy érzelmi pötty.
A nyári melegben jól esik egy nagy pohár hideg sör, de igazán hidegen nem szabadna fogyasztani. A sörfogyasztás szinte minden országban nyáron éri el a csúcsát, a hőségben a jeges ital üvegén gyöngyöző vízcseppek mindenkire hatnak. Számos sör ízére hat, ha az ideális hőfok alá hűtjük. Az alsóerjesztésű lager sörök valóban hidegen 5-7 fok között a legjobbak, a búzasörök ízén már ront, ha 10 fok alá hűtjük, az ettől erősebb söröket, az ale-kat és kézműves söröket pedig 14-15 fokon érdemes fogyasztani.
A sör minősége és tárolása
Sokan felteszik a kérdést: erősebbek a sötétebb sörök? A sör színét a gabona pörkölése határozza meg, ez az ízére kihat, de az alkoholtartalmára már nem. A legtöbb hazai sörmárka 4,5 százalékos, míg a fekete Guinness csupán 4,2 százalékos alkoholtartalmú.
Jobb az üveges mint a dobozos? Régebben a tehetősebbek üvegből itták a sört, míg a dobozos, olcsóbb változat a munkások között volt népszerű az olcsóbb ára miatt. Ezért gondolták, hogy az üveges kiszerelésű sör jobb minőségű. Az üveges sör minőségét két tényező is ronthatja: az oxigén és a napfény. Mivel a kupak nem zárja le légmentesen az üveget, minimális oxigén beszivároghat, ami az ital minőségét befolyásolhatja. A nagyobb gond azonban az UV-sugárzás, ami miatt jellegzetes kesernyés íze lesz a napon tárolt italoknak. Nem véletlenül barnák és zöld színűek a sörös üvegek, ezek ugyanis szűrik az üveget érő UV-sugárzás egy részét. A dobozos ital nagy előnye, hogy kiszűri mindkét tényezőt, így hosszabb ideig garantálja a minőséget.
A sör is nemesedik az idővel? A hosszabb tárolás befolyásolja a sör ízét, de nem lesz jobb, csak más. Amikor a sör lekerül a szalagról, már fogyasztható, nem érdemes éveket halogatni az elfogyasztását. A KoktélBolt webáruházban megtekinthető a sörös poharak ára és amennyiben megfelelő, vásárolni is lehet belőlük.
Összefoglalva, a nyári melegben jól esik egy nagy pohár hideg sör, de igazán hidegen nem szabadna fogyasztani. Fajtától függően 10 fok körüli hőmérséklet a legmegfelelőbb a fogyasztásához. A dobozos és az üveges változat közül a dobozos az, amelyik hosszabb ideig garantálja a minőséget.