Napjainkban az energia egy drága gyártói erőforrás. Az energiatakarékosság érdekében 1986 óta alkalmazza a H2O gyártó cég a közvetlen gőz kompresszió energiahatékony folyamatát. Az ipari szennyvizet a vákuumnak köszönhetően alacsony hőfokon párologtatja el a rendszer. A keletkező gőz a normál környezeti nyomásig összepréselésre kerül és a gőzkompresszor segítségével felmelegíti a berendezés. A forró gőz energiája is újra hasznosításra kerül a szennyvíz elpárologtatásánál. A vákuum szennyvíz bepárlóban a fejlett technológiájú energia újrahasznosítás miatt nincs szükség további energiára az elpárologtatáshoz. A gőzkompresszor elektromos motorja az egyetlen olyan egység a vákuum szennyvíz bepárló rendszerben, mely energiát használ fel. A VACUDEST vákuum szennyvíz bepárló rendszerek továbbfejlesztésének egyik célja az energiahatékonyság folyamatos javítása. A vákuum bepárló berendezések gondoskodnak az optimális hőátadásról, amikor is a gőz átadja a hőt az szennyvíznek. A desztillátum maradék hőjét hatékonyan használjuk fel a vákuum bepárló rendszerbe bebocsájtott szennyvíz előmelegítésére. Az elmúlt 10 évben 28% -kal csökkentettük a VACUDEST vákuum szennyvíz bepárló rendszerek átlagos energiafogyasztását.
A vákuumtechnika alapjai 1643-ban az olasz fizikus Torricelli bemutatta a híres légköri nyomás kísérletet, feltárva az ember számára a „vákuum” fizikai állapotát. A következő évszázadokban, különösen a 20. század elején, a vákuumtechnológia gyorsan fejlődött, és széles körben használták katonai és polgári területeken. Hasonlóképpen a vákuumtechnológia is a vékony filmkészítés alapja. Szinte minden vékony filmanyagot vákuumban vagy alacsony légköri nyomáson készítünk. Ezért ebben a fejezetben röviden bemutatjuk a vákuum, a vákuumgyűjtés és a vákuummérés alapvető ismereteit. Egy vákuumegység: az emberi érintkezés a vákuummal két fő módon történik: természetes vákuum és mesterséges vákuum. Bármilyen vákuum akkor beszélhetünk, amikor a gáz nyomása kisebb, mint egy légkör egy adott térben. Jelenleg több száz molekula / köbcentiméter térfogat van, még a lehető legkisebb nyomáson is, a legfejlettebb vákuumelőkészítési technikákkal. A vákuumfok és a nyomás közötti összefüggést részletezi a vákuumtechnika nyelvezete, amely megkülönbözteti a relatív vákuumállapotokat és a fizikai jelentést is.
Egy alacsonyabb nyomás egy térben magasabb vákuumot jelent, míg a nagyobb nyomás tér alacsonyabb vákuumot jelent. Az egyik legkorábbi és legelterjedtebb nyomásegység, a milliméteres higany (mmHg) a vákuumot közvetlenül méri. 1 torr az MMHG 1 mmHg egységnyi területre eső nyomása a standard állapotban, 1 torr = 1 mmHg-ben kifejezve. 1971-ben a nemzetközi metrológiai konferencia formálisan meghatározta a “Pa” egyet, 1 Pa = 1 N / m2. A vákuumban használt nyomásegységek konverziós viszonyait a témához kapcsolódó táblázatok illusztrálják. Az 1-1. táblázat a gyakran használt nyomásegységek közti konverziókat mutatja.
A vákuum régiók felosztása a gyakorlati alkalmazásokhoz: durva vákuum, alacsony vákuum, magas vákuum, ultra magas vákuum. A gáztér molekuláris mozgása és ütközése a különböző nyomástartományokban eltérő. Durva vákuumban a gáztér közel légköri állapot, alacsony vákuumban a gázmolekulák áramlása viszkózusból molekuláris állapotba halad át. Ultra magas vákuumban kevesebb molekula van a gázban, és kevesebb az ütközés.
A gázok adszorpciója és deszorpciója szilárd felületekkel kritikus jelenség a vákuumtechnikában, különösen ultra magas vákuumban. A cső előzetes gázmentesítése a deszorpció révén történik, és gyakran adszorpciós szivattyúkkal érhetünk el nagy vákuumot. A gázadszorpció fizikai és kémiai adszorpcióra osztható; a fizikai adszorpciónak nincs szelektivitása, a deszorpció pedig könnyebben megy alacsony hőmérsékleten. A kémiai adszorpció aktív fémek elpárologtatásával érhető el a vákuum feljavítása. A második szakasz a vákuumgyűjtés, amelyet gyakran „vákuumszivattyúzásnak” neveznek, és amely során a gáz tartályból történő kiszivattyúzása közelítőleg vákuumot ér el. Jelenleg a leggyakrabban használt vákuumszivattyú-típusok közé tartoznak a forgó mechanikus szivattyúk, olaj diffúziós szivattyúk, összetett molekuláris szivattyúk és molekulaszűrő adszorpciós szivattyúk, titán szublimációs és kriogén szivattyúk.
A mechanikus forgólapátos szivattyú az egyik leggyakoribb elsőfokú szivattyú, amely az olajzárás miatt olaj típusú vákuumszivattyú. A végső vákuum egyfokozatú esetben kb. 1 Pa, kétfokozatú esetben pedig kb. 10^-2 Pa nagyságú lehet. A molekuláris szivattyú olyan olajmentes szivattyú, amely kombinálható előszivattyúval, hogy ultra-nagy vákuumot érjünk el. Három altípusát különböztetik meg: vontatószivattyú, turbina molekuláris szivattyú és összetett molekuláris szivattyú. A kriogén szivattyú a legnagyobb elérhető vákuumot biztosítja 20 K alatti hőmérsékleteknél, melyet folyékony nitrogén vagy hélium felhasználásával érnek el.
A vákuumtechnológia gyakorlati alkalmazásai közé tartozik a vákuum lepárlás, a desztilláció és a szennyvízkezelés, ahol a gőz alacsony nyomáson párologtatódik, majd a gőz visszanyerhető és a desztillációs maradékhő felhasználható az előmelegítésre. A VACUDEST rendszerek energiahatékonyságának növelése érdekében kidolgozták a hidrodinamikailag optimalizált Activepowerclean hőcserélőt. A desztillátum maradékhőjét hatékonyan használják fel a szennyvíz előmelegítésére, így az elmúlt években 28 százalékkal esett az energiafogyasztás. A H2O GmbH moduláris, személyre szabható rendszereivel a termelés szennyvízmentessé tehető.
Az elgondolások szerint a vákuum az ipar mozgatóereje: a vákuumtechnológia alapja a vákuum kiválasztása és a megfelelő szivattyúegyüttesek kombinációja, melyek biztosítják a kívánt nyomást tartósan. A vákuumkontaktorok és vákuumkapcsolók olyan eszközök, amelyek a gyártósorok megbízhatóságát és biztonságát szolgálják; a vákuum megszakítók külső héja üveg- vagy kerámiaszövetből készül, a belső vákuum 0,01 Pa felett van, és az érintkezési anyagok Cu-W-Wc ötvözetek. A vákuumérintkező kialakításának célja az ívet azáltali kioltás és a fémgőz visszafókuszálásának minimalizálása, így növelve a megszakítási teljesítményt és élettartamot. A vákuumkapcsoló és az érintkező között a működési elv a mágneses és mechanikus komponensek együttműködésén alapul, amely az energiatakarékosságot és a kis zajszintet biztosítja.
Az ipari alkalmazások közül említésre méltó a vákuum az élelmiszeripari csomagolásban és a logisztikai központokban, ahol a modern megoldások és mérnöki tervezés összhangja biztosítja a hatékony működést. A vákuumtechnológia alapszintű megjelenése az idő múlásával fejlődött, és a prediktív karbantartás kiemelt fontosságúvá vált a gyártóiparban. A vákuum miatt a szivattyúzás és a kapcsolók működése is újraértelmezésre került, és a technológia olyan területeken is alkalmazható, mint a vákuumkalapácsok és robotikai rendszerek, ahol a vákuum megbízható és precíz fogási módszert biztosít.
Vákuumkontaktorokkal és vákuumkapcsolókkal kapcsolatos konkrét példák között szerepelnek az egyedi megoldások, amelyek a gyártási folyamatok rugalmasságát és a munkaerőhiány kezelését segítik. A vákuumkapcsolók külső burkolata általában üveg- vagy kerámiaszövetből készül, a belső vákuum 0,01 Pa felett van; az érintkezési anyagok Cu-W-Wc ötvözetek, és az árnyékolás feladata az ív kioltásának elősegítése és a fémgőz szempontjából a szigetelés védelme. A vákuumkapcsolók működését és a tartótekercs típusokat AC és DC változatokban használják, a kettős tekercs pedig az indulást és karbantartást segíti. Az újabb vákuumkontaktor-technikák kiemelik a kis zaj és energiafogyasztás előnyeit, miközben a beállítások és kapcsolások felhasználóbarát módon megvalósíthatók.
Vákuumkontaktor magyarázata
Az elmúlt években a vákuumtechnológiában elért fejlesztések lehetővé tették a vákuumszivattyúk hatékonyabb használatát és a működési tartományok szélesítését. A vákuum technológia alapjai, a szívó- és adszorpciós szivattyúk, a molekuláris szivattyúk, a kriogén szivattyúk mind hozzájárulnak a modern ipar energiahatékonyságához és környezeti terhelésének csökkentéséhez. A VACUDEST berendezéseknél a mosott és szennyezett víz párolgását a vákuum biztosítja, a gőz visszaforgatása a gőzkompresszoron keresztül történik, így nincs szükség újabb párolgási energiára. A rendszerek folyamatos fejlesztése, például a hidrodinamikailag optimizált hőcserélő és a maradékhő előmelegítésre való hasznosítása, hozzájárul az energiafogyasztás jelentős csökkentéséhez.
tags: #a #vakuum #parlat #konverzios #technologiak #bemutatasa