Szekszárd, Magyarország egyik kiemelkedő bortermelő vidéke, különleges helyet foglal el a hazai borászat történelmében és jelenében. A szubmediterrán éghajlat, a lösszel borított dombság egyedi mikroklímája, valamint a szőlőtermesztés évezredes hagyományai teszik lehetővé, hogy a Szekszárdi Borvidék olyan különleges minőségű borokat adjon a világnak, amelyek méltán vívnak ki elismerést. Ebben a gazdag borászati kultúrában az Alisca Borrend kulcsfontosságú szerepet játszik a hagyományok ápolásában, a borkultúra fejlesztésében és a szekszárdi borok széles körben történő megismertetésében.

A Szekszárdi Borvidék Földrajza és Klímája
A Szekszárdi Borvidék, melynek működési területe magában foglalja Szekszárd városát és a környező településeket, mint Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb és Zomba, egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben kialakuló mezo- és mikroklima kiválóan alkalmas a szőlő, különösen a vörösbor szőlők termesztésére. A dombvidék felszínét mindenütt lösz borítja, amely a változatos lepusztulási formákkal együtt egyedi tájat alkot. A klíma szubmediterrán jellegű, ami elősegíti a borok harmonikus fejlődését és komplex aromavilágának kialakulását.
A Borvidék Szőlőterületei és Fajtaszerkezete
A Szekszárdi Borvidék szőlőterületeinek jelentős része, mintegy 1910 hektár, kékszőlőfajtáknak ad otthont. Ezen belül kiemelkedő a Kékfrankos (691 ha), mely a borvidék egyik meghatározó fajtája. Mellette jelentős területeken termesztik a Cabernet Francot (190 ha), a Cabernet Sauvignon-t (204 ha), a Merlot-t (285 ha), a Zweigelt-et (172 ha) és a Kadarkát (81 ha). Ez a sokszínű fajtaösszetétel teszi lehetővé a testes, fűszeres és bársonyos vörösborok előállítását, melyek Szekszárd hírnevét öregbítik.
A fehérszőlő mintegy 370 hektáron terül el. A legjelentősebb fajta az Olaszrizling (116 ha), melyet Chardonnay (75 ha), Rizlingszilváni (54 ha), Királyleányka (16 ha) és Cserszegi fűszeres (12 ha) követ. Ezek a fehérborként ismert fajták is hozzájárulnak a borvidék sokszínűségéhez, lágy, harmonikus és fajtajelleges borokat eredményezve.
Történelmi Gyökerek és Hagyományok
Szekszárd borászati hagyományai egészen az ősi időkig nyúlnak vissza. A borlovagrend nevében is megjelenő "Alisca" név kelta eredetű, utalva a település ősi múltjára. A helyi legenda szerint már a római légiósok is fogyaszthatták a mai Szekszárd elődjén termett borokat. A borvidék történelmében kiemelkedő szerepet játszott a Kadarka, melyet a 19. század végén Európa egész területére szállítottak, és a filoxéravész idején a franciák is nagy mennyiségben vásárolták, elismerve annak minőségét. Bár a Kadarka egyeduralma az 1960-as években tört meg a tömeges telepítések idején, a pécsi kutatóintézetnek köszönhetően újabban újra egyre több borász telepíti vissza ezt az ősi fajtát.

A borvidékhez számos híres személyiség is kötődik. Liszt Ferenc többször megfordult Szekszárdon, és kedvelte a mélyvörös Kadarkát. 1865-ben IX. Pius pápának is kedveskedett szekszárdi borral, aki elismerően nyilatkozott róla. A borászokat és a borvidéket számos művész is megörökítette alkotásaiban, köztük Babits Mihály és Garay János, Szekszárd szülöttei. Sőt, a szekszárdi Kadarka ihlette Schubertet a "Pisztrángötös" megírására.
Az Alisca Borrend Megalakulása és Céljai
Az Alisca Borrend, mely a szekszárdi borvidéket reprezentálja, a 11. magyar borrendként alakult 1988. február 24-én Szekszárdon, a patinás vármegyeháza borozójában. Az Aliscavin Borászati Közös Vállalat támogatásával jött létre, és tömöríti a lokálpatrióta szőlőtermelő és borkedvelő szekszárdi polgárokat. Dr. Töttős Gábor, a Borrend krónikása, kiemelkedő szerepet játszott megalakulásában és a borrend legendáinak, valamint a magyar borrendek "költőjeként" és krónikásaként is ismert.
A Lakoma, Ahol Két Tizenéves Nemest Fejeztek Le – A „Fekete Vacsora" (1440, Edinburgh)
A Borrend fő célkitűzései közé tartozik, hogy minél többet tárjon a borbarát nagyközönség elé a szekszárdi borvidékről, féltőn óvva hagyományaikat. Céljuk a történelmi borvidék minél szélesebb körben való megismertetése, az elméleti és gyakorlati borkultúra ápolása és fejlesztése, az itt termett borok bemutatása és minőségük védelme. Emellett fontosnak tartják a bor és a művészetek kapcsolatának erősítését, feltárását a szekszárdi hagyományokhoz híven.
A Borrend Legendája és Avatási Ceremóniája
A borlovagrend egyik fő figurája Garay János költő hallhatatlan alakja, Háry János. A mesélő kedvű obsitos, aki a napóleoni háborúk során képzeletben bejárta Európát és a világot, kalandjai közepette a finom borokat sem vetette meg. Az avatási ceremónia is tükrözi ezt a vidám és hagyománytisztelő szellemiséget. A lovaggá ütés előtt a jelölteknek régi borászati eszközöket kell felismerniük, töklopóval bort kell kiszívniuk egy kis hordóból, majd borfelismerés próbát kell teljesíteniük. A sikeres próbatétel után a jelöltnek a régi borászati eszközöket kell felismernie, töklopóval bort kell kiszívnia az e célra rendszeresített kis hordóból, majd a borfelismerés próbatételének kell megfelelnie. Természetesen sosem hiányozhat e borok közül a Szekszárdi Óvörös, mely a borlovagrend zászlós bora. Ez az óvörös válogatott szekszárdi borok - Kékfrankos, Merlot, Kadarka - házasításából készül, és legalább egy évig tölgyfahordóban érlelik.
Az eskü szövege humoros formában kötelezi a tagokat a szekszárdi szőlő és bor tiszteletére: "Én ……………………… .igaz szívvel fogadom, hogy szőlőmet úgy plántálom, metszem és gondozom, boromat úgy szűröm és kezelem, ahogy legjobb tudásom engedi; minden munkámban az vezet, hogy a szekszárdi szőlő és bor hírnevét öregbítsem, s ki borunkat jó mértékkel, emberséggel megissza: hóttig éljen!"
Tagság és Rendezvények
Az Alisca Borrend mintegy 80 rendes és 243 tiszteletbeli taggal rendelkezik, akik aktívan részt vesznek a borrend programjainak és életének megszervezésében. A Borrend vezető testülete a Borrend Nagytanácsa, melynek tagjai fontos tisztségeket töltenek be. A tagsági jogok gyakorlása az eskütétel és az avatási jelvények átvételével, a Borrend Nagykönyve aláírásával kezdődik, melyet névre szóló oklevél bizonyít. A Borrend Nagytanácsa tiszteletbeli taggá választhatja azokat a magyar, illetve külföldi állampolgárokat, akik kiemelkedő tevékenységet fejthetnek ki az egyesület célkitűzéseinek érdekében.
A Borrend számos rangos rendezvényt szervez. Minden év februárjának harmadik szombatján tartják a hagyományos Bor Bál-t, amely Szekszárd egyik legrangosabb bálja. A programok között szerepel a borrendi taggá avatás, valamint a borbemutató, amelyet az Év Bortermelője címet elnyert borász tart. Szeptember harmadik hétvégéjén rendezik meg a Szekszárdi Szüreti Napokat, hagyományos Szüreti Felvonulással, amelyre az ország összes borrendjét meghívják. November 11-én tartják a Márton Napi borünnepet, ahol az első új borokat kóstolhatják meg, libasülttel és irodalmi műsorral kísérve. A Borrend rendszeresen részt vesz Szekszárd város rendezvényein, testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, valamint a Dunamenti Folklór Fesztiválon és a Szent László napi ünnepen. Lehetőségeik szerint részt vesznek a társ borrendek rendezvényein és nemzetközi programokon is.

Ruházat, Címer és Blémája
Az Alisca Borrend ruházata is tükrözi a hagyományokat és a borvidék jellegzetességeit. Az alapítók és a később belépettek öltözete között csupán a zöld árnyalatában van különbség: az első ruházat enyhén türkizbe hajlik, míg a későbbiek olajzöldek. A hölgyek magyaros zsinórzatú pruszlikot, fodrozott fehér inget és bő szoknyát viselnek. A férfiak zsinóros palástja hosszú ujjú inget egészít ki. Mindkét nem ruháit behúzott zöld gombok fogják össze.
A Borrend címerét a huszadik évforduló tiszteletére Schubert Péter Tótfalusi Kis Miklós-díjas grafikus újította meg. Felirata: ALISCA BORREND SZEKSZÁRD 1988.
Szekszárd Borai: A Minőség és Sokszínűség Jegyében
A Szekszárdi Borvidék híres a minőségi borairól, melyek közül kiemelkednek az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kékoportó, Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon. A borvidék klímája és talaja ideális feltételeket biztosít a lágy, harmonikus fehérborok, valamint a mélyszínű, testes, bársonyos, fűszeres zamatú vörösborok előállításához. A borvidék pincekultúrája rendkívül gazdag, a vendégek 4900 pince közül választhatják ki a számukra leginkább tetszőt. Több borház a világ bármely táján elismeréssel ízlelt nedűvel kedveskedik a szakértő ínyeknek. Évente a szeptemberi szüreti fesztivál vonz tízezreket, másokat a Márton-napi újbor-bírálat, illetve a Szent György-napi bikavér ünnepe. A 1993-ban az Év Borászává választott Vesztergombi Ferenc vezetésével működő családi vállalkozás a 18. században jeles hegybírót adó família szőlő- és b ~z ~retetét mutatja. A Bordeaux-ban megtartott nemzetközi borversenyről évről évre aranyéremmel térnek haza az innét indulók.
A Szekszárdi Borvidék a magyar bor egyik fővárosa, mely gazdag történelmével, kiváló boraival és pezsgő kulturális életével várja a látogatókat. Az Alisca Borrend pedig elkötelezetten őrzi és ápolja ezt az értékes örökséget, biztosítva, hogy Szekszárd borai és hagyományai továbbra is méltán legyenek ismertek és szeretettek.