Az etánból egy oxigénatom beépítésével származtatható alkohol az etanol (C2H6O, C2H5OH).
Konstitúciójából (CH3-CH2-OH) következően etil-alkoholnak is hívják.
Az etanol triviális neve borszesz.
Az elnevezés onnan származik, hogy korábban a vegyipar is cukortartalmú anyagok erjesztésével állította elő.
A szőlőcukor (C6H12O6) borélesztő baktériumok hatására alakul át.
Az etanol a metanolhoz hasonlóan színtelen, a víznél kisebb sűrűségű, a vízzel, de apoláris oldószerekkel is kitűnően elegyedő folyadék.
Jellegzetes, kellemesen édeskés illata van.
A vegyület fizikai sajátságait a metanoléhoz hasonlóan a molekulák között kialakuló hidrogénkötések befolyásolják.
Ez az oka a víz és az alkohol elegyítésekor bekövetkező térfogatcsökkenésnek (kontrakciónak) is.
Az etanol kémiai sajátságai nagyon hasonlítanak a metanoléhoz: éghető (gyúlékony), enyhe oxidációjakor acetaldehiddé alakul.
Vizes oldatasemleges kémhatású, és nátriummalhidrogénfejlődés közben reakcióba lép, miközben nátrium-etilát (nátrium-etoxid) keletkezik.
Az etil-alkoholt főként a kőolajpárlatok hőbontásából származó etilénből állítják elő (régen a metánból (földgázból) előállított acetilénből is).
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alkoholt cukortartalmú folyadékok erjesztésével állítják elő.
A 10-12%-nál töményebb alkoholos italokat desztillációval nyerik, mivel az élesztőgombák elpusztulnak az ennél töményebb oldatban.
Az alkoholos italok nagy mennyiségben való fogyasztása súlyos mérgező hatással van az emberi szervezetre.
Tönkreteszi az idegrendszert, illetve a mérgező anyagok lebontásában fontos májat.
Az alkohol kitűnő oldószer, és sokféle szerves vegyület kiindulási anyaga.
Baktériumölő hatása miatt fertőtlenítésre is használják (a jódtinktúra is alkoholos jódoldat).
Az alkohol az egyik legkárosabb anyag az agysejtek elpusztítását illetően, és a programozott sejthalált (apoptózis) is előidézi.
Az alkoholbevitel növelésével a dopaminrendszerre gyakorolt hatása is fokozódik, ami függőséghez vezethet.
Az alkohol akut hatásait az alkohol mennyisége befolyásolja a véráramban.
A leggyakrabban használt mérték a ‰ (ezrelék).
A véralkoholszint (‰) különböző tartományaihoz különböző hatások fűződnek:
0,2-0,39 Normál koordináció, enyhén csökkent gátlások.
0,4-0,59 Jókedv, enyhe eufória, melegségérzet, enyhén csökkent ítélőképesség és figyelem.
0,6-0,99 Enyhén egyensúlyi, beszéd-, látás-, reakcióidő- és hallászavarok. Eufória és csökkent önkontroll.
1-1,29 Jelentős egyensúlyzavarok, látható figyelemcsökkenés, beszédzavar, csökkent perifériás látás és reakcióidő.
1,3-1,59 Komoly koordinációs és motoros problémák. Homályos látás és egyensúlyvesztés.
Az alkohol idegrendszeri hatásai a véralkohol-szinttől függenek. Nem vagyunk egyformák!
Az alkohol már egészen kis dózisban hat a viselkedésre. Csökken a szociális szorongás, nő a beszélőkészség, magabiztosság, miközben az ítélőképesség és önkontroll csökken.
Relaxáló, fájdalom- és egyéb érzeteket tompító hatása is van. Nő a reakcióidő is, ami főleg autóvezetés közben lehet veszélyes.
Közepes (1‰ fölötti) mennyiség fogyasztása már egyértelmű mozgáskoordinációs problémákat okoz, az egyensúlyzavar és akadozó beszéd a legfeltűnőbb, de a reflexek is gátlódnak.
A libidó ugyan fokozódik, de a szexuális teljesítőképesség csökken.
Az alkohol 2‰-nél magasabb dózisa mérgezési tüneteket okoz, hányinger, hányás lehetséges.
A légzésszám, vérnyomás és pulzus is csökken, 4‰ fölött, eszméletvesztés, kóma, sőt halál is bekövetkezhet.
Az alkohol „hivatalos” halálos dózisa (LD50) 5,6 mg testsúlykilogrammonként, ez körülbelül azt jelenti, hogy ha egy 70kg-os felnőtt ember 500 ml tiszta alkoholt elfogyaszt, 50% az esélye, hogy meghal.
A valaha mért legmagasabb véralkohol szint 13,0‰ Lengyelországban mérték 2004-ben egy autóbaleset áldozatánál.
A fenti eset nem „túlélési példa”, inkább figyelmeztetés arra, hogy a szervezet működése milyen drasztikusan megváltozhat alkohol hatására.
Csak az idő józanít ki!
Az alkohol lebontásának sebességét, a közhiedelemmel szemben nem befolyásolja az evés vagy a kávé.
A víz sem gyorsítja az alkohol lebontását, de mivel az alkohol fokozza a vizeletürítést és ezáltal vízvesztést okoz, a kiszáradás okozta tüneteket - pl. fejfájás - valóban tudja mérsékelni.
A másnaposság az akut alkohol-elvonás állapota.
Jellemzői a kiszáradás, fejfájás, hányinger, szorongás, depresszió, rossz közérzet, fáradtság, fény- és hangérzékenység, magas vérnyomás, ingerlékenység.
A tünetek akkor kezdődnek, amikor az alkoholszint csökkenni kezd, és akkor a legintenzívebbek, amikor a vérből eltűnik az alkohol.
Az alkoholfogyasztást gyakran nem veszik figyelembe a kalóriák számolgatásánál. Ez azonban hiba, mivel az etanol is rendelkezik kalóriaértékkel.
A mindennapos makrotápanyagok közül a zsír körülbelül 9 kcal/g, a szénhidrátok és a fehérjék pedig körülbelül 4 kcal/g energiát biztosítanak. Az alkoholos italokban megtalálható etanol esetében ez az érték körülbelül 7 kcal/g.
Egy borozással eltöltött este során tehát egy kisebb vacsorának megfelelő mennyiségű kalóriát is bevihetünk.
Az alkoholfogyasztás világszerte olyannyira elfogadott, hogy figyelmen kívül hagyjuk az egészségre gyakorolt káros hatásait.
Az alkoholt azonban joggal sorolják a narkotikus és addiktív anyagok közé.
A legtöbb kábítószerrel ellentétben képes az egész szervezet működését és az elért szerveket károsítani.
Mérete miatt az etanol molekulái mindenhová eljutnak.
Az oxidatív stressz fokozásával károsítják a DNS-t, és a szervezet homeosztázisának megzavarása által az egész rendszert.
Források: [...]
Az alkohol felszívódása már a gyomorban megkezdődik, sebessége a gyomortartalomtól is függ, a teli gyomor lassítja a felszívódást, szénsavval együtt fogyasztva viszont gyorsabban felszívódik.
Az alkohol a vérkeringéssel először a májba kerül, ahol azonnal megkezdődik a semlegesítése.
A lebontás két lépésben történik. Az első lépésben acetaldehid keletkezik az alkohol-dehidrogenáz (ADH) nevű enzim katalizálásával.
Más enzimek is képesek a reakció katalizálására, például a citokróm P450.
Ez az enzim „indukálható”, ami azt jelenti, hogy alapból kevés van belőle, de az alkoholfogyasztás hatására több keletkezik belőle.
A lebontás második lépése az acetaldehid ecetsavvá történő oxidációja, az aldehid-dehidrogenáz (ALDH) segítségével.
Ez az enzim általában gyorsabb, mint az ADH, ezért az aldehid nem hosszú életű, ami nagy szerencse, mivel mérgező.
(Az ecetsav koenzimhez kötődve - acetil-KoA - ATP képzésére használható vagy zsírként raktározódik. Igen, az alkoholtól hízni is lehet.)
A máj egyetlen „adag” alkohol lebontására körülbelül egy óra alatt képes.
Az alkohol lebontásában szereplő enzimek eltérő formái és/vagy mutációi miatt az emberek különböző mértékben érzékenyek az alkoholtal.
Amit a máj az első körben nem tud lebontani, szétterjed a szervezetben és mivel a sejtmembránokon is könnyedén átdiffundál, az agyba is bejut.
Az alkohol a depresszáns szerek közé tartozik: csökkenti az idegrendszer aktivitását.
Hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, mivel számos receptoron hat, számos transzmitter-rendszer működését befolyásolja.
Legfontosabb hatását a GABA receptorokon, az idegrendszer legfontosabb gátló receptorjain fejti ki: erősíti a GABA hatását (pozitív modulátor).
Ennek köszönhető nyugtató, szorongáscsökkentő hatása, illetve a mozgásszabályozó rendszer csökkent funkciója.
Az agyad a drogokról: alkohol
- Az alkoholfogyasztás hosszú távú egészségügyi hatásai közé tartozik a májkárosodás, cirrózis, hasnyálmirigy-gyulladás és növekedett rákkockázat.
- A krónikus fogyasztás a szív- és érrendszeri kockázatokat is növeli, beleértve a hypertonia és különböző szívbetegségek kialakulását.
- A magzatra gyakorolt hatások közül a fetális alkohol spektrumzavar (FASD) és fetális alkohol szindróma (FAS) a legsúlyosabbak.
Az alkoholcsoporttal kapcsolatos egyéb fontos tények ismerete segít a biztonságosabb döntések meghozatalában: az alkoholfogyasztás és a társadalmi viselkedés közti összefüggések, a mérséklés és a megelőzés lehetőségei.