A alkoholizmus egy összetett betegség, amely nemcsak a fizikai egészséget, hanem az ember személyiségét és viselkedését is mélyrehatóan befolyásolja. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az alkoholista mindig egy szociálisan leépült, dolgozni képtelen személy. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Létrejön egy jelenség, amit funkcionális alkoholizmusnak nevezünk, ahol az érintett képes fenntartani a külső látszatot, miközben a háttérben komoly lelki és testi leépülés zajlik. Ezzel párhuzamosan, az agysérülések, mint például a stroke, szintén jelentős változásokat idézhetnek elő az ember személyiségében és érzelmi állapotában. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy feltárja e két, látszólag különböző jelenség közötti összefüggéseket, különös tekintettel a személyiségváltozásokra, valamint a stroke és az alkoholizmus hatásaira.
A funkcionális alkoholizmus rejtett arca
A funkcionális alkoholista olyan személy, aki az alkoholfüggőség jeleit mutatja, mégis képes fenntartani a mindennapi élet működését. Ezek az emberek gyakran sikeresek, iskolázottak, jó állásuk van, és a környezetük sem mindig sejti, hogy baj van. A problémát azonban nem a külső jegyek mutatják meg, hanem a háttérben zajló, fokozatos testi-lelki leépülés. A magasan funkcionáló alkoholisták külsőleg sikeresnek tűnnek, a munkájukat ellátják, a családban is képesek működni, mégis a napi, rendszeres alkoholfogyasztás jellemző rájuk. Sokan úgy képzelik el az alkoholistát, mint valakit, aki nem képes dolgozni, szociálisan leépült, és egész nap a pohár után nyúl. A valóságban azonban sok alkoholfüggő képes hosszú ideig fenntartani a látszatot: teljesíti a munkahelyi elvárásokat, gondoskodik a családjáról, és aktív társasági életet él - miközben titokban rendszeresen iszik. Ezt a jelenséget nevezzük funkcionális alkoholizmusnak.
Stresszcsillapítás alkohol segítségével
Ha valaki rendszeresen pohárhoz nyúl, hogy enyhítse a feszültséget, a szorongást vagy a lehangoltságot, az figyelmeztető jel. A funkcionális alkoholisták egyre többet tudnak inni anélkül, hogy látszana rajtuk. Ez nem pusztán annyit jelent, hogy "jobban bírják" az alkoholt, hanem az idegrendszer veszélyes alkalmazkodása. A magas tolerancia valójában a szervezet elhasználódását jelzi. Az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. A toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül. Ennek mértéke személyenként nagyon eltérő lehet: függ a nemtől, a genetikától, testsúlytól stb. A WHO bizonyos ajánlásai szerint felnőtt nők és férfiak esetében a heti 14, illetve 21 egység alkohol fogyasztása még nem jelent gondot - ezzel a megállapítással azonban az a probléma, hogy kihagyja a képletből egy nagyon fontos tényezőt.
Hangulatingadozás, személyiségváltozás
Az alkohol gyakran idéz elő hirtelen hangulatváltásokat, ingerlékenységet vagy éppen depressziót. Előfordulhat, hogy az érintett italozás után teljesen másként viselkedik, mint józanul - ez is a kontrollvesztés egyik formája. A személyiség megváltozása - az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk.
Kisebb-nagyobb hibák a munkában
Bár a funkcionális alkoholista elsőre megbízhatónak tűnhet, idővel egyre gyakoribbá válhatnak a feledékenységek, a határidők elmulasztása vagy a koncentrációs problémák. Az alkohol lassan, de biztosan kezdi aláásni a teljesítményt. A munkateljesítmény romlása sokszor csak később következik, de a koncentráció csökkenése, a feledékenység és a fáradékonyság már korai jelek lehetnek.
Emlékezetkiesések
A filmszakadások, vagyis a rövid ideig tartó emlékezetvesztések már súlyosabb idegrendszeri hatást jeleznek. Ha valaki nem tudja felidézni, mi történt vele az előző este, az nem mulatságos, hanem komoly figyelmeztetés. A retrográd amnéziánál a korábbi emlékek károsodnak, amik jellemzően a beteg önmagára vonatkozó, tehát önéletrajzi emlékeit érintik; elfelejti a múltjának egy részét. Anterográd amnézia esetén ennek éppen az ellenkezője történik, tehát az agysérülést követő információk kódolása, tárolása, előhívása szenved hiányt. Az emlékezetkiesések, vagyis a filmszakadások, már súlyosabb idegrendszeri hatást jeleznek. Ha valaki nem tudja felidézni, mi történt vele az előző este, az nem mulatságos, hanem komoly figyelmeztetés.
Titkolózás, visszahúzódás
Sokan, akik tudják, hogy problémájuk van, igyekeznek rejtegetni az alkoholfogyasztást. Előfordulhat, hogy elkerülik a társas helyzeteket, ahol nem ihatnak, vagy épp egyedül, titokban isznak - ezek mind a szégyen és a függés jelei. A függőség alattomos terjedése abban is megmutatkozik, hogy nem egyetlen nagy lépésben következik be. Sok érintett csak utólag jön rá, hogy már évekkel korábban elkezdődött benne az a folyamat, amely végül az alkoholbetegséghez vezetett. Az alkoholfogyasztás ugyanis - legyen szó akár feszültségoldásról, akár társasági szokásokról - könnyen válik olyan megküzdési mintává, amely minden helyzetben „kéznél van”.
Felelősség elhanyagolása
A funkcionális alkoholizmus egyik árulkodó jele, ha valaki háttérbe szorítja a feladatait - legyen szó családi kötelezettségekről, pénzügyekről vagy baráti kapcsolatokról. Ha az ital mindennél fontosabbá válik, ott már nem csak szokásról van szó. Az alkoholbetegség lefolyása hosszú, általában több évtizedes folyamat. Az évek alatt fokozatosan és észrevétlenül súlyosbodik. Először azt hiszed minden rendben van, aztán később kezded azt hinni, hogy nincs semmi probléma.
A stroke és az agy sérüléseinek hatása a személyiségre
A stroke agyunknak egy olyan kisebb/nagyobb területét érintheti, amely az érzéseinket, gondolatainkat ellenőrzi. Bármilyen trauma (sérülés) vagy drámai tapasztalat megváltoztatja érzelmi és lelki állapotunkat. Természetes, hogy válaszként arra a meglepő és traumatikus eseményre, mint amilyen a stroke, előállnak pszicho-emocionális változások, hiszen minden figyelmeztető jel nélkül az egész életünket fenekestől felfordítja. Időt igényel, hogy hozzászokjunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy ilyen stroke az életünkben eredményezett. Nem kell meglepődnünk azon, hogy értelmetlen félelmeink vannak, hogy felháborodottnak érezzük magunkat vagy hogy dühösek vagyunk. Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével. Egy súlyos veszteséghez való viszonyulás, valamint a szenvedéshez való alkalmazkodás mind olyan folyamatok, melyen úgy a stroke-ot elszenvedő betegnek, mint a beteg közvetlen családjának keresztül kell mennie. Érdekes és nagyon fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a páciens bánkódik az agyi történéssel elveszített képességei miatt, hanem a család is tapasztalja a pácienssel ápolt viszony elveszítését, annak minden érzelmi vetületével együtt. Néha szükséges a családi kapcsolat újraélesztése, amelynek egy teljesen más személyhez, egy teljesen új személyiséghez kell alkalmazkodnia, ez pedig nagyon is drámai lehet.
Radar - Rehabilitáció a stroke után (2022-06-07) - HÍR TV
Depresszió és szorongás stroke után
Depresszió ez nagyon gyakori, „megszokott” reakció minden olyan trauma után, amely felforgatja a mindennapi életet, főleg olyankor, ha a beteg a függetlenségét veszíti el. A stroke-ot elszenvedőknél a depresszió a leggyakoribb emocionális változás. Szorongás vagy alaptalan félelmek, amelyek hosszabb ideig (általában több hónapig) fennállnak. A pszicho-emocionális rehabilitáció ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus. Minden stroke után várhatóak érzelmi változások, azonban ezek a nehezen érthetőek és a nehezen elfogadhatóak. A pszicho-emocionális szinten jelentkező változások és veszteségek helyes megértése és megközelítése ugyanolyan fontossággal bír, mint a stroke által okozott fizikai problémák rehabilitációs kezelése. Természetes, hogy így érezd magad. Ugyanakkor a családnak, az eltartóknak vagy a barátoknak is lehetnek ugyanilyen rossz érzéseik. Ezek az érzések teljesen normálisak és idővel meg kellene szűnniük.
A személyiség megváltozása: Az identitás válsága
A személyiség megváltozása - az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk. Az agysérülés, különös tekintettel a frontális lebeny sérülésre, okozhat személyiségváltozást. Ez az organikus személyiségváltozás járhat motiválatlansággal, tompasággal, alacsony hangulati fekvéssel, de ennek az ellentéte is előfordul, amikor a beteg felhangolttá, harsánnyá válik, vicckényszerrel és kritikátlansággal.
Düh és frusztráció: Az elvesztett funkciók feldolgozása
Düh - ez többé-kevésbé normális érzelem, amely a betegnél, valamint a közeli hozzátartozóinál egyaránt jelentkezhet. Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével.
Kommunikációs nehézségek és afázia
A stroke túlélőinél azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. Afáziák (beszédzavarok). Egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a bal oldali agykéreg azon területén történik a sérülés, ahol a beszédközpont van, ennek következtében alakul ki beszédzavar. A beszéd motorikus zavarai - egyes betegeknek a stroke után megváltozik a beszéde - a szájizmok gyengesége vagy koordinációjának hiánya miatt a beszéd dadogós, lassú, elfojtott, érthetetlen, kusza (ez az úgynevezett dysarthria) lesz.
Az alkohol és a stroke kölcsönhatása és közös pontjai
Bár az alkoholizmus és a stroke eltérő okokra vezethető vissza, mindkettő jelentős hatással lehet az agyműködésre és a személyiségre. Az alkoholizmus hosszú távú hatása az agyra károsodást okozhat, amely hasonló tüneteket produkálhat, mint egy agysérülés. Az alkohol hatással van az idegrendszerre, befolyásolja a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést. A University of Missouri kutatói négy tipikus viselkedéscsoportot azonosítottak alkohol hatása alatt: Ernest Hemingway, Mary Poppins, dilis professzor és Mr. Hyde. Ezek a típusok jól illusztrálják, hogyan képes az alkohol megváltoztatni az ember viselkedését és személyiségét.
Alkohol és agysérülés: Kettős terhelés
Az alkoholista agy már eleve ki van téve a krónikus károsodásnak, így egy stroke esetén a rehabilitáció még nagyobb kihívást jelenthet. Az alkohol hatására kialakuló agysorvadás és memóriazavarok megnehezíthetik a stroke utáni felépülést. Az alkoholizmus és a stroke együttese súlyosabb és tartósabb károsodást okozhat, mint bármelyik tényező önmagában. Az alkohol hatása az agyra hosszú távon megváltoztathatja az agy szerkezetét és működését, ami növelheti a stroke kockázatát. Ha valaki stroke-on esik át, és korábban alkoholfüggő volt, vagy még mindig fogyaszt alkoholt, az súlyosan ronthatja a gyógyulási esélyeit és növelheti a későbbi szövődmények kockázatát.
A személyiségváltozások kezelése: Alkoholizmus és stroke rehabilitációja
Az alkoholizmus és a stroke utáni személyiségváltozások kezelése komplex megközelítést igényel. A pszichoterápia, a viselkedésterápia és a támogató környezet kulcsfontosságú mindkét állapotban. Az alkoholizmus esetében a teljes absztinencia az egyetlen megoldás, míg a stroke után a cél az elveszett funkciók helyreállítása és az új élethelyzethez való alkalmazkodás. Az alkalmazott pszichológiai kezelések közé tartoznak a problémamegoldó gyakorlatok vagy a kognitív magatartás terápia. Alapjában véve a terápia lényege az, hogy megváltoztassa a beteg gondolkodásmintáit, mivel amit gondolunk, meghatározza azt, amit érzünk. Felvilágosítás: a szakembereknek fel kellene világosítaniuk mind a beteget, mind a családtagokat. A stroke-ot rendszerint pszicho-emocionális zavarok követik és ezek általában megváltoztatják a balesetet elszenvedő beteg személyiségét, ugyanakkor megváltozik a közeli hozzátartozókkal való kommunikáció dinamizmusa is.
Mit lehet tenni? Segítség kérése és a felépülés útja
A funkcionális alkoholizmus sokáig rejtve maradhat - de nem gyógyul meg magától. Ha ezek a jelek ismerősek, fontos, hogy az érintett (vagy hozzátartozója) szakemberhez forduljon. A stroke utáni rehabilitáció ugyancsak elengedhetetlen a teljesebb élethez. A betegség mindhárom formájára jellemző, hogy az idő előrehaladtával, kezeletlenül csak súlyosbodik. És eljutunk az alkoholbetegség kései fázisába, amikor a fent említett mindhárom forma kezd összesimulni, az alkoholfogyasztás mindennapossá, állandóvá válik. Ez a már reggel kezdődő nagy mennyiségű kontrollálatlan ivás nagyon gyors állapotromláshoz, leépüléshez vezet. Ennek következményeként az alkoholista általában határára jut a válásnak, a család szétesésének, a munkahely elvesztésének stb. A legtöbben csak ilyenkor, vagy már ezt követően kérnek segítséget. Ahogy fentebb írtuk, a kóros ivás után már az alkoholbetegség következik, aminek lefolyása nagyon változatos időtartamot jelent (5-40 év), átlag 10-20 év. Mindkét esetben a teljes absztinencia jelenti az egyetlen megoldást: azaz, hogy soha többé nem ihatnak alkoholt, mert soha nem nyerhetik vissza azt a képességüket, hogy szociális ivók legyenek. Kérj segítséget, mielőtt még késő! A fentebbi példában szereplő alkoholista, akinek „mindene megvan” előbb utóbb elkerülhetetlenül azzá válik, aki mindenét elvesztette - úgyhogy neki a legfontosabb, hogy még időben tegyen valamit a függősége ellen. Ha felismered az alkoholizmus jeleit, kérj segítséget, és előzd meg a legrosszabbat - mert a gödör alja mindenkinek ott van, ameddig leássa. A stroke túlélőinek azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. A beteget tisztelettel kell kezelni és meg kell hallgatni panaszait. Teljesen normális, hogy a betegek és azok családtagjai átéljék a fent leírt érzelmeket. Ne érezzük magunkat hibásnak vagy ne szégyelljük, hogy ilyen érzéseink vannak. Legyünk határozottak, amikor a szenvedő betegnek elmondjuk a szabályokat és a határokat.
A alkoholizmus és a stroke utáni személyiségváltozások jelentős kihívást jelentenek mind az érintettek, mind környezetük számára. Fontos megérteni, hogy ezek nem akaratgyengeség jelei, hanem komoly orvosi és pszichológiai problémák, amelyek szakértő segítséget igényelnek. A korai felismerés, a megfelelő kezelés és a támogató környezet kulcsfontosságú a felépüléshez és a jobb életminőség eléréséhez.
tags: #alkohol #stroke #utani #szemelyisegvaltozas