Kiskorúak nem fogyaszthatnak alkoholt. A még testi fejlődésben lévő kamaszok szervezete jellemzően nem képes az alkoholt a felnőtteknél szinten tolerálni. A fiatalok az alkoholtól nagymértékben azt várják, hogy a gátlások leépítésével a társadalmi érintkezést megkönnyítse, amivel saját magukat komoly veszélyeknek teszik ki. Az ebben a korban folyamatosan megélt fiziológiai, pszichológiai átalakulás, változás a fiataloknál gyorsan hozzájárulhat pszichológiai és fiziológiai alkoholfüggőség kialakuláshoz.
Az alkoholfogyasztás családi mintáihoz kötődik, és a családi körben, szülői felügyelet mellett megvalósuló alkoholfogyasztás lehetőséget ad a szülő-gyermek párbeszéd kialakulására is. Fontos azonban megérteni, hogy az adott országok törvényei tükrözik regionális és kulturális különbségeket; így a törvényes alkoholvásárlási korhatár országonként eltér, de jellemzően 16 és 21 év között mozog.
A kutatások arra világítanak rá, hogy a tizenévesek a felnőtteknél gyorsabban válhatnak alkoholfogyasztóvá, és minél korábban kezdik, annál nagyobb a hosszú távú függőség kockázata. A serdülők kisebb testtömegük és májuk miatt érzékenyebbek az alkoholra, véralkoholszintjük gyorsabban emelkedik, az alkoholfogyasztás lebontása pedig lassabb, mivel a fejlődő szervezet nem elégíti ki az enzimek képződését. Emiatt a gyerekek és serdülők gyorsabban tolerálhatják az alkoholt, ami növeli a túlzott fogyasztás és a függőség kockázatát.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a korai ivás nemcsak az egyéni egészségre, hanem a későbbi társadalmi beilleszkedésre is hatással van. A korai kezdés arányai eltérően alakulnak: a 12 éves korukban rendszeres alkoholfogyasztásban résztvevő gyerekek nagyobb eséllyel kötődhetnek életük során alkoholfüggőséghez, míg 18 éves kor után kezdeni italozás alacsonyabb kockázatot jelent.
A magyar HBSC- és más hazai felmérések kiemelik, hogy a 14-16 éves fiatalok körében a kockázatos magatartások jellegzetes mintázatai és az alkoholfogyasztás gyakorisága jelentős. A 14-16 év közötti magyar fiatalok 23,9%-a soha nem fogyaszt alkoholt, 44,6%-uk kevesebb mint havi egyszer, 25,7%-uk havi 2-4 alkalommal, 5,2%-uk pedig hetente 2-3 alkalommal. A mintavétel alapján a vidéki fiatalok körében magasabb a rövidital-fogyasztás aránya, mint a fővárosiaké.
A kutatások megmutatják, hogy a kockázatos magatartás definíciója nem csak az elfogyasztott mennyiségen, hanem az egy alkalom alatt elfogyasztott alkoholtömegén is múlik: az egy alkalommal elfogyasztott alkoholtartalom 3-4 egység felett kockázati tényezőnek tekinthető. Emellett a „binge drinking” (rohamivás) fogalma is fontos: egy rövid idő alatt nagy mennyiségű alkohol bevitele.
A kutatások kiemelik, hogy az agy fejlődési sajátosságai miatt a serdülők látszólag ellenállóbbak lehetnek az alkohollal szemben, de hosszú távon a negatív hatások - például beszéd- és egyensúlyzavarok - élesen előjöhetnek nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás után. Ugyanakkor a társadalomra gyakorolt pusztító hatásokat is hangsúlyozzák a szakértők, ezért a prevenciót és a nevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni.
A szülői példák és a családi kommunikáció kulcsfontosságúak. Ha a családban gyakran előfordul az alkoholfogyasztás vagy az ittas vezetés, a gyerekek azt tekintik mintának, és könnyen elfogadhatónak tűnhet az alkoholfogyasztás. A nyílt beszélgetés és a következetes határok kialakítása segíthet, hogy a fiatalok felelősen közelítsenek az alkoholfogyasztáshoz. Szükség van olyan világos elvárásokra, amelyek a biztonságot és a felelősségvállalást hangsúlyozzák.
A nemzetközi tanulmányok szerint a szülői engedékenység növeli a fiatalok alkoholfogyasztását: sokszor a gyerekek isznak, mert úgy érzik, hogy a környezetük ezt megengedheti. Az otthon található ital mennyisége és a gyermekek életekora meghatározza a későbbi ivási szokásokat. A szülőknek tehát fontos elkerülni a visszaélést, és olyan környezetet teremteni, ahol értelmes, nyílt párbeszéd zajlik az alkohollal kapcsolatban, és a szabályok is következetesek maradnak.
A WHO és más nemzetközi szervezetek is rámutatnak, hogy az alkoholfogyasztás elterjedtsége a fiatalok körében aggasztó tendencia, és fontos a megelőzés. A felmérések szerint a 11 évesek körében Magyarországon a 25%-os arány ivott már alkoholt; Angliában pedig 11-13 éves korú gyermekek között még nagyobb arányokra utalnak a statisztikák. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy a korai ivás hosszú távú egészségügyi kockázatot jelent, és a megelőző intézkedések mielőbbi bevetésére van szükség.
Mit tehetnek a szülők és a közösségek a megelőzés érdekében? Biztonságos és nyitott kommunikációt, például rendszeres beszélgetéseket a fiatalokkal az alkohol veszélyeiről, életkorhoz igazított, kötelezően betartandó szabályokat (például 16 éves korig teljes alkoholtilalom), példát mutató viselkedést és a határkijelölést javasolnak a szakértők. Emellett fontos a gyermekekkel közösen szervezett tevékenységek és időbeosztások, amelyek a kamaszokat egészséges alternatívák felé terelik. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a szülői támogatás és a következetesség adja a legnagyobb biztonságot.
Az alábbi adatok és megállapítások illusztrálják, hogy a megelőzés és a családi minták erősítése elengedhetetlen része a közösségi egészségfejlesztésnek a serdülőkorban. A hatások összetett rendszere miatt a kívánt eredmény eléréséhez több tényező együttes figyelembevételére van szükség.
Összefoglaló adatok és idézett megfigyelések alapján a fiatalok alkoholfogyasztásának vizsgálata során fontos érteni a kulturális mintákat, a szociogazdasági környezetet és a helyi törvényi kereteket. A cél a fiatalok egészségének védelme és a felelős döntéshozatal támogatása. A köz- és iskolai programokban kiemelt szerepe van a megelőzésnek, a párbeszédnek és a példamutatásnak, amelyet a családon belüli és a közösségi szféra egyaránt támogat.
tags: #alkoholfogyasztas #az #iskolas #koruak #koreben