Magyarországon az alkoholfogyasztás közterületen egy összetett kérdéskör, amely számos jogi, társadalmi és értelmezési dilemmát vet fel. Bár általános alkoholtilalom nem létezik, az egyes önkormányzatok élhetnek a korlátozás jogával, és a járványügyi helyzet további árnyalatokat adott a szabályozáshoz. A bolti vagy vendéglőből "elvitelre" kért alkoholos italok helyszíni fogyasztása különösen sok vitát generál, és esetenként hatósági eljárásokat von maga után.
A közterületi alkoholfogyasztás jogi háttere
Magyarországon nincs általános alkoholtilalom, ez alól a veszélyhelyzet sem jelentett kivételt, néhány napos ünnepi korlátozástól eltekintve. A karácsonyi időszakban, december 24. és január 3. között volt érvényben ilyen rendelet. A közterületi alkoholfogyasztás korlátozásának joga elsősorban az önkormányzatokat illeti meg, és egyre több helyen élnek ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt négy év során mintegy 140-150 önkormányzat hozott ilyen jellegű tiltó rendeleteket, ami arra utal, hogy ez a szándék túlmutat a járványügyi helyzeten. A rendeleteket alkotó önkormányzatok között egyaránt találunk kis falvakat és nagyobb városokat.
Önkormányzati rendeletek és azok hatása
Például a békési Mezőkovácsháza városában a szabadtéri italozás kezelhetetlen mértékűvé vált, ami miatt a polgármester teljes szesztilalmat rendelt el. Bár hasonló szigorról más településekről kevésbé érkeztek hírek, ezek az intézkedések jelzik az önkormányzatok törekvését a közterületi alkoholfogyasztás szabályozására. Fontos megjegyezni, hogy ezek az intézkedések nem feltétlenül a veszélyhelyzethez kapcsolódnak, hanem sokkal inkább a közrend és a közbiztonság fenntartásának igényéhez.
Az "elvitelre" fogalmának értelmezése és a vendéglátóhelyek felelőssége
A járványügyi előírások szigorítása tovább bonyolította a helyzetet. Az éttermek, büfék, presszók és cukrászdák ételt csak elvitelre adhattak ki, vagy kiszállítottak. Az "elvitelre" fogalma azonban tág megfogalmazású, és a jogszabályok sem pontosítják kellőképpen. Ez lehetővé teszi, hogy sokan úgy értelmezzék az előírást, miszerint minden elvitelnek számít, ami már az üzlet ajtaján kívül történik. A vendéglősök gyakran azzal az indokkal adják ki az italt, hogy az felbontás nélkül, zárt, gyári csomagolásban kerül a vevőhöz, és utána már nem foglalkoznak azzal, mi történik az üzleten kívül.
Esettanulmányok és hatósági eljárások
Azonban, ahol a köztéri alkoholfogyasztás kisebb-nagyobb csoportokban felüti a fejét, ott mindkét fél számíthat a hatóság közbelépésére. Nem csupán az italozó vendég, hanem az ezt lehetővé tevő, vagy csak elnéző vendéglátós ellen is eljárás indulhat. Nincs olyan egyértelmű jogszabály, amely alapján a vendéglőst felelősségre lehetne vonni, így a hatóságok gyakran keresik a megfelelő paragrafusokat.
Egy március eleji hír szerint Budapest egyik kerületében a rendőrök 23 főt szólítottak fel egy söröző előtt, akik közül nyolcnál italt találtak, amit a közeli sörözőben vettek meg. Mivel ebben a kerületben tilos volt a köztéri italozás, ennek alapján indult eljárás az érintettek ellen.
Egy másik esetben, szintén a fővárosban, egy esti órákban figyeltek fel egy hasonló csoportra. Országos hírűvé vált viszont a januári két erzsébetvárosi eset. Január 22-én a "Központ" nevű helyet zárta be a rendőrség 60 napra, és félmilliós bírságot szabott ki. A vendéglátóhely előtt komoly sor alakult ki, a sorban állók számára "elvitelre" adták az alkoholos italt, amit a vásárlók kivétel nélkül a közeli parkban fogyasztottak el. A rendőrség szerint a hely megszegte a védelmi intézkedéseket, bár a rendelet szó szerinti előírásait nem sértették meg.
A jogszabályok értelmezése és a "kiskapuk" keresése
Magyarországon jellemző, hogy a hiányosan megírt jogszabályokat az egyes hatóságok saját értelmezésük alapján emelik jogerőre. Ez azt jelenti, hogy olyasmit várnak el, ami nincs benne a jogszabályban, de ők úgy értelmezik és alkalmazzák. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) rendszeresen folytat ilyen gyakorlatot: egyes szabályos, jogszabályok által lehetővé tett megoldásokat gyakran visszaélésszerű joggyakorlatnak minősítenek és büntetnek érte.
A március 8-ától élő rendelkezések új fejezetet nyitottak a közterületi alkoholizálás kérdésében is. A köztéri maszkviselési kötelezettség miatt az alkoholfogyasztásához le kell venni a maszkot, ami azonnal a védekezéssel kapcsolatos szabályok megsértését jelenti.
A vendéglátók óvatosságra intése
Bár nincs olyan egyértelmű szabály, amely alapján a vendéglőt vagy üzletet felelősségre lehetne vonni a közterületi alkoholfogyasztásért, a korábbi példák alapján óvatosságra inthető bárki, aki ezt a "kiskaput" kihasználva próbál forgalmat generálni az egyébként bezárt üzletébe. A kockázat túl nagy.
Közterületi alkoholfogyasztás
Hasonló dilemmák a bezárt üzletek működésével kapcsolatban
Hasonló dilemmák merültek fel március 8. után a bezárásra kényszerített üzletek működésével kapcsolatban is. A kereskedők is igyekeztek kihasználni a kiskapukat: az üzlet helyben nem árusíthatott, de az interneten tovább kínálta áruját. A vevő interneten rendelt, majd az üzlethez ment átvenni az árut. Az egyik próbálkozás szerint a bolt nem volt nyitva, csak átvevőpontként működött, mivel ezt nem tiltotta meg a rendelet. Jogilag egyik megoldás sem igazán jó, és valójában nincs olyan jogszabály, amely alapján a kérdést el lehetne dönteni. Nem tisztázható, hogy értékesítésnek számít-e, ha az üzlet ajtajában adjuk át a terméket a vevőnek. A kormány álláspontja szerint, ha az üzlet nem tarthat nyitva, akkor annak területén átvevőpont sem üzemelhet. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mert ezeknek a véleményeknek egyike sem vezethető le pontosan a jogszabályok alapján.
A Gellért-hegy esete
Egy konkrét eset, amely rávilágít a problémára, a Gellért-hegyen található Püspök szobornál történt. Itt rendszeresen alkoholt fogyasztanak, illetve csoportos rendezvényeket tartanak. Ezzel kapcsolatban a Budapest I. kerület, Várkerület, Szent Gellért rkp. címen egy bejelentés "Megoldatlan eredménnyel" zárult, mivel nem érkezett válasz az illetékestől. Később az ügykezelő megváltoztatta a bejelentés helyét, majd az I. kerület Budavári Rendészet válasza megérkezett. Az illetékes válaszának megoldópontszáma 4 volt, ami arra utal, hogy bár volt válasz, az nem oldotta meg teljesen a problémát. A bejelentést egy anonim járókelő tette, és Dr. Bede Péter József továbbította az ügyet az illetékes I. kerületi szervnek.
Ez az eset jól illusztrálja a közterületi alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák kezelésének nehézségeit, az illetékesek válaszadásának hiányát, valamint a jogi kiskapuk és a szigorúbb szabályozás közötti folyamatos feszültséget.
tags: #alkoholfogyasztas #kozteruleten #terkep