A Balaton-felvidék lankáin ma már nemcsak szőlőt, hanem olajfát is találni. Ez a táj, amely történelmileg az olaszrizling hazájaként volt ismert, ma már otthont ad egy olyan borászatnak, amely merőben eltér a hagyományos irányvonalaktól. A 2HA Szőlőbirtok és Pincészet borásza, Török Csaba, több mint másfél évtizede kísérletezik nemcsak a borászat terén, hanem az olajfa-termesztéssel is, ezzel is bizonyítva, hogy a magyar klíma sokkal több lehetőséget rejt magában, mint azt sokan gondolnák.
A Kezdetek: Egy Véletlen Találkozás a Borral és a Lovaglással
Török Csaba útja a borászathoz nem volt egyenes. Eredetileg közgazdász volt, aki építkezéssel és ingatlanokkal foglalkozott, a borokat pedig leginkább csak fogyasztani szerette. A sors azonban más terveket szőtt számára. A Balaton-felvidékre nyaranta lovagolni járt, és a lovaglás iránti szenvedélye hamarosan gyökeret vert benne, szó szerint és átvitt értelemben is. A 2008-as gazdasági válság hatására a plázabiznisz háttérbe szorult, és a korábban, 2002-ben vásárolt, akkor még csak 2 hektáros telek fejlesztése került előtérbe. Ahol ma a birtok áll, ott akkor még meggyfák voltak, és a szőlők elhanyagoltak voltak.
„Igazából úgy kerültem ide, hogy a környéken lovagoltam és a lovaglás miatt akartam itt gyökeret verni.” - vallja Török Csaba. A kezdeti tervek között nem szerepelt a borászkodás, de a sors közbeszólt. Egy régi olaszrizling ültetvény, amely a szomszéd bácsié volt, megmaradt, és egy napon a bácsi felajánlotta, hogy eladja. Török Csaba, bár nem tervezte a szőlő megvásárlását, végül beleegyezett. „Nem vágta ki, az volt a terv, hogy el tudják adni, abban jó pénz van. Eladták a szőlőt és azt mondtam, csinálok magamnak egy hordó fehérbort, ha már itt volt ez a szőlő, de akartam egy hordó vörösbort és ezt fogjuk a haverokkal inni, de vörös az nem volt.”
A Vörösbor Rebelliója A Badacsonyi Borvidéken
A badacsonyi borvidék hagyományosan az olaszrizling fellegvára. A dogma szerint ez az alapbor, amelyből bár lehet kiváló borokat készíteni, de ez „szerintem generációkba vert mély gyökereket genetikailag”. Török Csaba mégis merész lépésre szánta el magát: vörösbort kezdett készíteni. Ez a döntés egy olyan borász számára, akinek karrierje alig több, mint 15 éves, és tudását nem dinasztikus úton szerezte, kifejezetten rebellisnek számított.
Dél-Afrikában tett utazásai során ismerkedett meg a shirazzal, Toszkánában pedig a sangiovesével. Végül a párja születésnapjára vett egy karton sangiovese oltványt, és 2003. május elsején kézzel ásták ki a gödröket a telepítéshez. Az első kis mennyiségek - 40-50-100 literes tételek - után olyan lelkesek voltak, hogy szerettek volna „ezt ismertetni a világgal”. Kértek segítséget, minisztériumi külön engedélyt egy kísérleti ültetvény létrehozására, és ebből fél hektár lett a gazdálkodás alapja.
Mivel a 3-6 ezer palackot nem tudták meginni a barátokkal, és akkoriban senki sem dolgozta fel ezt a fajtát Magyarországon, elkezdték értékesíteni. Ez lett a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet alapja, amely a mai napig eltér a magyarországi fő borkészítési csapásiránytól.
A Filozófia: Egyensúly és Komplexitás A Borban
Török Csaba borászati filozófiája messze eltér az átlagos magyar ízléstől. Míg sokan a magas alkoholtartalmú, túlérett, sötét és lehengerlő borokat részesítik előnyben, ő az egyensúlyt tartja a legfontosabbnak. „Az hogy ez a korty úgy menjen le, hogy a tannin nem rántja össze a gyomrodat utána, nem fűt az alkohol, nincs kesernye a végén, nincs lyuk a közepén, semmiből sincs úgy sok, hogy az egész nyomasztóan hat, elejétől a végéig ugyanazt az ízt tudja és ezt sokáig, nem billeg a korty.” - magyarázza.
Ezt a filozófiát tükrözi a birtokon termesztett szőlőfajták sokszínűsége is. A 2HA borkínálatában 11 fajta szerepel, ebből 3 örökölt fehér, a többi pedig vörös. A nyolc kékszőlőből kettő régi magyar fajta, a többi nemzetközi. Készítenek fajborokat, valamint egy bordói jellegű merlot-cabernet franc cuvéet, amit csak a legjobb években, limitáltan állít elő. Nem készít reduktív borokat, minden tétel hordós érlelésű.
36 Magyarország - Magyarország borvidékei
Az Olajfa Kísérlet: Egy Új Kihívás A Balaton-felvidéken
A borászat mellett Török Csaba egy másik, kevésbé hagyományos növény termesztésébe is belefogott: az olajfákéba. Több mint száz olajfát ültetett a birtokon, olasz, francia és spanyol csemetéket. Bár sokan azt mondták, hogy a Balaton északi partja nem elég meleg a kékszőlőhöz, ő hitt benne, hogy délebbi fajták is megélhetnek itt, és az olajfa lett ennek a bizonyítéka.
„Tudok a fákról sokat, keserű tapasztalatokkal, amik onnan vannak, hogy engem azzal biztattak, hogy ahol a szőlő megél, ott az olíva is megél.” - mondja. Az első kísérletek során sok fa elfagyott, de Török Csaba nem adta fel. Később már tizennégy különböző fajtával próbálkozott, és az utóbbi években már nem voltak fagykárok.
2020-ban akkora termést hoztak az olajfák, amiből sikerült kipréselni Magyarország első, helyben termett 2,5 liter szűretlen extraszűz olívaolaját. Bár a feldolgozás kezdetben kihívást jelentett a megfelelő gépek hiánya miatt - mixerrel, húsdarálóval, végül szecskavágóval próbálkoztak -, a cél az, hogy elegendő olaj készüljön a vendégek számára borkorcsolyaként, vagy kis üvegekben megvásárolható formában.
A Birtok Működése: Egy One-Man Show
A 2HA Szőlőbirtok és Pincészet működése igazi one-man show-nak tűnik. Nincs nagy stáb, ami működteti. Török Csaba maga foglalkozik a szőlővel, a borral és az olajjal is. „A közgazdászság már teljesen elhalt, ez a birtok eltartja önmagát, minimális haszon van az egészen.” - vallja. A birtok szőlőinek 75 százaléka nem eredetvédett badacsonyi fajta, támogatást pedig mindössze egyetlen fajta telepítéséhez kapott. Teljesen önerőből építette fel a birtokot, hitel, pályázat és tőketárs nélkül.
„Hétfőtől vasárnapig tudok elfoglaltságot találni itt magamnak, nagyon nehéz út, amit választottam. Nem a költséghatékony működés a cél, hanem ki akarok próbálni egy kísérletet és azt akarom olyan hírnévig elvinni, ami utána már működteti.” - mondja. Bár jelenleg a birtok pénzügyileg nullszaldós, valójában egy kamikaze akció, ami a szenvedély és az elkötelezettség erejével működik.
A Hagyományok Megkérdőjelezése és a Jövő
Török Csaba elkötelezettsége a kísérletezés iránt és a hagyományok megkérdőjelezése nem mindig talált megértésre a helyi borász közösségben. „Sokan majdnem keresztre feszítettek azért a vörösborért, ezt nagyon nehezen nyelték le a környéken. A pokolba kívántak, nem elég, hogy vörös, még idegen is.” - emlékszik vissza.
Azonban a klímaváltozás egyre inkább igazolja az ő nézeteit. A melegebb időjárás kihívást jelent a hagyományos szőlőfajták számára, és új lehetőségeket nyit meg más fajták, mint például a sangiovese, termesztésére. Török Csaba szerint az olajfa sem válik Magyarország új fő kultúrnövényévé, de egyes területeken megélhet.
„Ha valaki olyan helyen él, ahol mínusz 15 fokos fagyok rendszeresen előfordulnak, ne is próbálkozzon. Ezért azt javaslom mindenkinek: először tegyen ki egy hőmérőt.” - tanácsolja. Végül hozzáteszi: „Összességében, ha valaki jól választ területet, türelmes, és nem a gyors haszonért csinálja, akkor működhet a dolog. De fontos már a kezdetek kezdetén tudomásul venni: ez szerelem, nem üzlet.”
Horváth Csaba emléke, akit a szakma "Romhányiaként" ismert, aki a humorral és optimizmussal tudott mindenkivel szót érteni, legyen az gumicsizmás szőlőművelő vagy a köztársasági elnök, tovább él Török Csaba személyében is. Mindketten a szőlész-borász szakma olyan elkötelezett képviselői, akik nem félnek eltérni az útjuktól, és akiknek munkássága formálja a magyar borászat jövőjét.
tags: #horvath #csaba #borasz #balatonfured