Az angol sörök egy nagyon egyedi és izgalmas palettát alkotnak a világ söreinek térképén. Hagyományaik nem csak az egyedi angol sörstílusokban, hanem az angol pubok semmihez nem hasonlítható hangulatában is testet öltenek, ami legalább annyira a nemzeti kultúrájuk részét képezi, mint az ötórai tea.
Az angol pubok és sörök népszerűségét az Angliában oly gyakori, esős időjárással is magyarázhatnánk, hiszen kevés jobb ellenszer létezik a rossz időre, mint a jó társaság és a kiváló sörök.
A siker titka azonban nem csak ez. Az angol sörök eredetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ez esetben is hosszú időre visszanyúló hagyományokról beszélhetünk, ahol nem egészen egyértelmű, hogy mikortól is hivatkozhatunk a mai értelemben vett angol sörökre.
A brit sörfőzést ugyanis sokan a kelta hagyományok részeként tekintik, de mivel ekkoriban a sörök komlózása még nem volt elterjedt, (az első angliai komlóültetvényt a 15. században ültették), mindenesetre biztos, hogy Angliában már a Római Birodalom részeként is aktív sörfőzés folyt, hiszen erről mindmáig írásos bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A komlózás megjelenésével később új távlatok nyíltak, majd szép lassan kialakultak az olyan, igazi brit csemegék is, mint a 18. század elején megszülető porter, vagy a 19. század.
Annak ellenére, hogy az alap sörstílusok világszerte elterjedtek, ám azoknak az egyes nemzeteknél kialakultak a rájuk jellemző vonásai és változataik. Az erősen komlózott, malátás ízjegyekkel bíró bitter sokkal inkább gyűjtőfogalom, mintsem egy konkrét sörstílus egyértelmű megjelölése.
Habár a bitter szó önmagában keserűt jelent, ám bitterek 19. századi példái ismertek, és a brit sörkultúrában sokféle változat köthető hozzájuk.
A legendás múltra visszatekintő, erősen komlózott, felsőerjesztésű IPA-t eredetileg az indiai gyarmatokon dolgozó brit munkások számára készítették, és szállították. A jól leeresztett, száraz lecsengésű, magas alkoholtartalommal és komlókeserűséggel bíró sör első ismertebb főzője George Hodgson volt, akinek a Bow sörgyárában készített IPA-ja hatalmas karriert futott be.
A hagyományok szerint a porter eredetileg a strong ale, a pale és a mild keverékéből született, mely nem sokkal később azonban már önálló stílussá vált. Eredetének gyökerei egyes legendák szerint Harwood Ralph-hoz, egy londoni sörfőzőhöz vezetnek.
A mérsékelten erős, sötét barna ale sört pörkölt malátás karakterei és kávés, csokoládés-karamelles aromái teszik egyedülállóvá. Az angol porter az amerikai portereknél általában lágyabb, és édesebb, alkoholtartalma pedig alacsonyabb. Az angol porterből kifejlődött stílus a porternél valamivel erősebb, szárazabb, komlóaromái pedig szintén dominánsabbak.
A stout-okra - a porterekkel szemben - kifejezetten jellemzőek a pörkölt maláta ízjegyei. A Beer Judge Certification Program (BJCP) sörkalauza sötét, kis fajsúlyú, malátaközpontú, felsőerjesztésű „brit ivósörként” hivatkozik a sötét mild sörre, mely egy malátajegyekben dominánsabb, mérsékeltebb pörköléssel készített sör.
Az angol stílusú old ale-kat az átlagosnál hosszabb ideig, sok esetben akár évekig érlelik, innen ered a nevük is. Ízvilágukban gyümölcsös, észteres, mazsolás jegyek is felbukkannak, színviláguk a sötét borostyántól kezdve egészen a mélybarna árnyalatokig terjed.
Ritka, amikor a Szent András Sörfőzde valamelyik tétele nem kerül be valamelyik hazai mezőny éllovasai közé és nincs ez másként az angol sörök esetén sem. Az ugandai vaníliával és tonkababbal készített Alfa. Harciasabb kedvű vállalkozóknak ajánljuk a Hathárom nevű tételüket, mely a Wembley Stadionban lejátszott futballmérkőzés margójára a sör mezőnyében is oda kíván csapni az angoloknak.
A Horizont Brewery Morning Joe nevű söre egy zavarbaejtő remekmű. A kávé- és kakaóbabbal készülő karakteres stout-ot még lágyabbá teszi a hozzáadott zabpehely, mely a leírása szerint olyannyira selymes, akár egy igazi capuccino. Már-már kedvünk is támad ezzel indítani a reggelt a feketénk helyett.
A Fehér Nyúl Chococo Dreams nevű Imperial Pastry Stout-ja is valódi ízorgia ígéretével csábítja magához a különleges élményekre szomjazó sörrajongókat: csokoládéval és kókusszal megbolondított tételük akár egy ártatlan könnyed dessertsör illúzióját is kelthetné, ám az imperial jelző már önmagában is árulkodik arról, hogy egy meglehetősen erős, 8,6% alkoholtartalmú versenyzővel állunk szemben, szóval csak óvatosan.
Az Élesztőben is minden bevetünk, hogy mindezt átélhesd: garantáljuk, hogy kiváló söreinkkel, ételeinkkel nem csak az esős, hanem a kevésbé szürke napokon is garantált lesz a feltöltődésed!
