Ripka Gergely 2012-es írásai nyomán vizsgálva a tokaji édes borok történetét és a Hétfürtös korszakra emlékeztető szálakat, megértjük, hogyan formálódik egy borvidék identitása a borászok személyes útjain keresztül. Minden egyes tétel mögött kifejezetten nagy formátumú egyéniségek állnak, akik elvvel és szuverén elképzelésekkel folytatják a hagyományt, még ha útjaik külön is váltak. A történet részletezi, hogyan marad fenn a tokaji édes borok sajátossága: a dűlős karakter, a magas cukortartalom és a komplex aszú-szerű ízvilág összhangja.
A korszakváltás és a stílusösvény
Az átalakulás az Árvay és Sauska útjainak szétválásával kezdődött, ám a szakítás nem tört ki konfrontációval, hanem éretten, úriemberek módjára zajlott le, ami a kölcsönös tiszteletet tükrözte. Az egyikük ma is a tokaji kaszinó falai közt maradt, a másik pedig visszatért családi gyökereihez és Rátkára költözött, ahol nagyobb hangsúlyt ad a termőhelynek. Az akkori alapokra építették a Hétfürtös szortimentet, amely magában foglalta a száraz fehér borokat és a desszertborokat egyaránt, köztük az Édes Élet cuvée-t és a hagyományos aszúkat is. A címkézés zavaros állapota pedig csak élesebb kontrasztot jelentett a borvidék dinamikus változásában.
Az új korszakban az édes borok köztudottan meghatározó elemek maradtak: az édes tokaji, az aszú és a különleges desszertborok kiváló belső szerkezete és nagyfokú szakmai kontrollja továbbra is a profi kezek elsőrangú munkáiról számolt be. A Sauska-hagyomány ezekben az évjáratokban látszik a leginkább: a 2000-es év 6 puttonyos aszúja és a 2005-ös Édes Élet kiemelkedően magas cukortartalommal rendelkezik, mégis megőrizte a savak éleslátását és az elegáns egyensúlyt. A három tételben kimutatható a magas cukortartalom, amely krémesen terül a szájban, miközben a savak a háttérben dolgoznak.
Hétfürtös Tokaji Édes Élet 2005
A 2005-ös Édes Élet évjáratot a tokaji desszertborok között különösen figyelemre méltónak lehet minősíteni. A maradék cukor 170 gramm körül mozog, ami kifejezetten 6 puttonyos jelleghez illik, ha aszú lenne. A bor színe mély sárgásbarna, illatában kajsziszilánkok, karamell, kiwi, egres és virágok keverednek. A szájban krémes textúra, közepes hosszúságú lecsengés és érett gyümölcsök jellemzik. A magas cukortartalom ellenére az egyensúly megőrzött, savaiban pedig a frissesség marad, így a bor nem torkollik nehéz desszertté. A szerkezet stabil, a bor felépítése kiegyensúlyozott és harmonikus marad több nap után is. Ez a bor az ár-érték arány tekintetében is kiemelkedőnek tűnik, és hozzákívánkozik a desszertborok piacán a szélesebb vásárlói körhöz.
Hétfürtös Tokaji 6 puttonyos aszú 2000
A 2000-es évjáratú 6 puttonyos tokaji aszú mélyebb aranybarna színével és porosabb, botritiszesebb illatvilágával indul, amelyben karamell, méz, birsalma és édeskés gyümölcsök dominálnak. Az íz gazdag, vaníliás, hosszú és a savak ellenében a cukor dominál, de az egyensúly kiváló. Ez a bor hordozza a 2000-es évjárat aszús évjáratainak jellegzetességeit, és a kóstolás során királyudvaros aszú-ötleteket idéz fel. A bor a lecsengése végén is megőriz egy erős strukturát, amely tartósságot és kifinomultságot sugall.
Hasonlóképp a 2000-es 6 puttonyos Harmat aszú a Sauska Tokajos címkével és díszdobozban hordozhatja az egyedi és redukáltabb megjelenést, de ugyanakkor törekedve a merőben komplex és érett ízvilágra. A borok mindegyike megmutatja, hogy az édes tokaji borokban a profizmus és a szakértelem elsőrangú minőséget képvisel, és ezek az árakhoz viszonyítva kiemelkedő értéket kínálnak a fogyasztóknak.
Kortárs szemlélet és a termőhely kapcsolata
Ripka Gergely a tokaji borvidék jelenkori történetét úgy írja le, hogy a pezsgő, a desszertbor és a portfólió egyaránt fejlődik a termőhelyhez fűződő hűséggel. A Kulcsár-dűlő és a Pollák Tibor közreműködése egy új dimenziót ad a hagyományos tokaji bortípusokhoz, amelyet Bodó Judit és a bodrogkeresztúri dűlő-felhő is támogat. A tokaji Nobilis sor e sorting egyensúlyozására törekedik, és a borvidék felívelő generációi mind hangosabbak és magabiztosabbak. Domokos Attila, a Dobogó kapitánya, olyan innovációkba vág, amelyek a hordózás és az érlelés új lehetőségeit keresik, például a víz alatti érlelés vagy a palackos közegváltás kísérletezése. Ezek a fejlesztések és kísérletek jelzik, hogy Tokaj nemcsak a fajtáról szól, hanem a termőhelyek sokféleségéről és az ízek mélyéről.
Az együttműködés és a jövő ígérete
A borászok közötti együttműködés és a közös kutatások hangsúlyosak: a Pollák- és Judit-családok közös jelenléte a Kulcsár-dűlőben például kiemeli a termőhelyek közötti átjárhatóságot és a közös célokat. A pezsgő-készítésben felmerülő új lehetőségek és a bodrogkeresztúri út megfigyelései is hozzáadnak a tokaji identitáshoz. A borok minősége és a hozzájuk tartozó eladási árak kedvezőek, és ezt a fogyasztók számára szélesebb réteghez szeretnék eljuttatni, megteremtve ezzel a tokaji desszert- és édesborok szélesebb piacát is. A tokaji borkészítés jövője a termőhelyekhez való hűség, a kézügyesség és a technikai innovációk ötvözete, amely új generációk szemléletét is formálja.
Az említett különleges borok árait tekintve nyilvánvaló, hogy a megfelelő ár-érték arány megteremtése fontos, és a kereskedelmi csatornák bevonása ennek fontos eszköze lehet. Ugyanakkor az is világos, hogy a tokaji édes borok piacán a magas cukortartalmú és kiváló minőségű tételek elsősorban szakavatott gyűjtők és borkedvelők számára megérhetők, és ezt a piacot is meg lehet szólítani a szélesebb körök felé is az árképzés átgondolásával. A fentiek alapján a tokaji édes borok megőrizték azt a fajsúlyt, amely a történelmi múltban is megvolt, és a jelenben is kifejezetten erős pozíciót foglalnak el a világ borvidékei között.
Az Ebben a műhelyi gondolkodásban a tokaji borvidék történetét és jellegzetességeit a fajták, a termőhelyek és a kísérletek összefonódása jellemzi. A Szalkai-dűlők és Kulcsár-dűlő példái azt mutatják, hogy a termőhelyek és a borászok közti szoros összhang nélkülözhetetlen a hosszú távú sikerhez. A mennyiségi és minőségi célokat összhangba hozva a tokaji édes borok új utakat tárnak fel a nemzetközi piacon is, miközben megőrzik a hagyományos stílust és a megkülönböztető jellegzetességeket.
- Árvay és Sauska története a tokaji édes borok kapcsán
- A 2000-es és 2005-ös évjáratok jellemzői
- A termőhelyek és a jövő generációinak szerepe Tokajban